Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

35 midőn kiűzték az országból. — Tud-e e jóslatról egyik vagy másik fiam? Igen, válaszol ez, hallá mindkettő s jól ismeri. Méltatlankodva kiállt erre föl A gonoszok! Hallották s mégis több nekik A trónság, mintsem apjukkal törődjenek. Ismene sajnálja atyját, de el kellett mondania ezt is. Újra a régi Oedipus áll előttünk. A sanyarú évek gyümölcsei: a higgadtság, a szelídség, önmegadás helyet adnak szenvedélyes lelke kitöréseinek. Belső világát megtisztította ugyan a magány s a magába szállás hosszú ideje, de nem volna Oedipus, ha ki nem törne az uj méltatlanságok hallatára. Ép ugy szórja átkait, mint hajdan, ép oly kegyetlen szavakat hangoztat, mint királysága napjaiban. Megszakadt az utolsó kötelék, mely még fiaihoz s hazájához kötötte. Bár sokat szenvedett tőlük, de népét szerette; hisz szeretjük azt, kit megmentünk, kit gondozunk, kit éveken át védelmezünk, az ily érzelem majd olyan, mint az anyáé, ki gyermekének létet adott. Szerette népét, szerette hazáját, s bár a jóslat idegen helyet jelölt ki számára, hol végre megnyughatik, valami titkos hang biztatta, hogy, ha más nem, hamvai Theba földjén nyugszanak. S a miként nem tudott mást hinni népéről, fiai felől is igy vélekedett. S most vége mindennek. Ám legyen! Ok szakították el a köteléket, legyen az elszakadva mindörökre. Méltó haragra gyúlt lelke egész keserűsége s felindulásával fordul ellenök. Ellenségkép állnak egymással szembe? Maradjon is meg ez érzelem közöttük mindvégig s veszítse el őket; bukjék le a trónról a ki uralkodik s a száműzött ne térjen vissza soha. Átka magyarázatául, mely bizonynyal szörnyűködésbe ejté a körülötte levőket, keserű panaszként mondja: midőn a végzetes napon Fellázadt lelkem a halál után epedt, S kedves lett volna rám a megköveztetés Nem teljesité akkor senki vágyamat. Akkor kérte a népet, kérte Kreont, dobják a tengerbe, űzzék ki az országból, nem tették. Hanem midőn már lelke felháborodása lecsillapult s a hosszú idő elmélkedése megmutatta néki, hogy nem volt annyira bűnös, mint hitte s hogy haragjában nagyobb büntetés alá vetette magát, mint megérdemelte, akkor fordultak ellene s kiűzték nyugalmas visszavonultságából, ki hazájából, s fiai, bár tehették volna, nem akadályozták meg ezt. Miért kimélné hát őket? A száműzetés alatt két leánya ápolja őt mint gyengesége engedi Ellátja apjának minden szükségeit, 2*