Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

15 neje közt nagy a különbség, s hogy ez utóbbi Iokastét a férj, a király, a testvér, az államférfiú, a nép vénei, az alattvalók tisztelik s szeretik. Térjünk az eseményekhez vissza. Iokaste, mert szolgálói értesítették a két férfiú viszálykodásáról, sietve jő. Boldogtalanoknak nevezi őket, hogy akkor, midőn az ország szenved, szóvitára kelnek. Az általános bajjal szemben az ő személyes perpatvaruk semmi; s azért kell, hogy felhagyanak vele, mert esetleg nagyobb baj is fejlődhetik belőle. Mindketten sietnek magukat igazolni s Kreon eskü és átokkal iparkodik Oedipus újra hangoztatott vádjával szemben tisztázni magát. A király nejének s a népnek kérő szavára eláll attól, hogy Kreonnak halnia kell, de kijelenti, hogy gyűlölni fogja őt. Erre Kreon, czélozva Oedipus erőszakos, hirtelen természetére, mely a szenvedély pillanatában, a legnagyobb botlásokat követi el, így szól: Ily természetek Önnön maguknak leggyötrelmesebb terhei. A királynő Kreon távoztával tudni akarja, hogy tulajdonkép mi történt. A nép vonakodik azt elmondani, bevégzettnek akarja tekinteni a dolgot. Ez sérti Oedipust, mert azt hiszi, hogy a nép még mindig, vagy talán most még jobban Kreon pártján van, s hogy lenézi az ő eszét. Az öregek sietnek megnyugtatni őt s a felmerült bajnak újra Iokaste vet véget, másfelé terelvén a király figyelmét, mert egyenesen tőle kérdi haragja okát. Oedipus el mondja neki gyanúját s vádját: Kreon ellenem tör, mert azt hirdeti, hogy én voltam Laios gyilkosa. Mivel bizonyítja ezt ? kérdi Iokaste. Egy jóst, egy szemfényvesztőt tolt előre, mert Saját nyelvét mindentől menten tartja ő, válaszol Oedipus. Iokaste látva férje felhevült állapotát, tudva Kreonnal előbbi vitáját, majd hallva, mint beszél ezzel s mint támadja meg a népet s mint jelenti ki ő, ő, a népnek megmentője, bölcs királya, gyámolitója, atyja, szemtől szemben a néppel •— hogy feleségét a népnél többre becsüli, látva — mondom - ezt a majdnem őrjöngő dűht, makacsságot, megesik rajt szerető szive s hallva, hogy egy jós is szerepel e dologban, vigasztalni akarja férjét, csillapítani dühét azáltal, hogy elmond neki egy történetet, melyben szintén jós viszi a főszerepet. A történetet a következő szavakkal vezeti be: Vesd cl most annak gondját, a mit emlitél, S hallgass reám és tanuld meg, hogy az emberek Között nincs egy sem, a ki a jövőbé lát.