Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

50 német nyelven való reprodukálása. Az elméleti résznek megfelelő olvasmányok, s azok fejtegetése. Gőthe: Hermann und Dorotheá-ja, valamint Schiller: Wilhclm Tell-je, fordítással, alaki és tartalmi magyarázattal. Szavalás. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Kk. Dr. G. Heinrich: Deutsches Lehr- u. Lesebuch II. R. — Hermann und Dorothea, Wilhelm Teli, Reclam-kiadás. — Tanár: Báuerle Ferencz. Történelem. Heti óra 2. Jelen politikai, társadalmi, gazdasági életünk állapota. Európa államai és ezek gyarmatbirtokai. Ázsia független államai. Amerika önálló államai. Tekintettel voltunk az egyes országok területére, azok történeti alakulására, földének természeti jellemzésére, az őstermelés, ipar és kereskedés fejlődésére, népségének faji, nyelvi és vallási viszonyaira, műveltségi állapotok, kormányzat és közigazgatás módjára. Kk. Scholtz Albert: Politikai földrajz. — Tanár: Nemes Tivadar. Mennyiségtan. Heti óra 3. a) Algebra. A másodfokú egyenletek teljes elmélete. A geometriai haladványok alkalmazása. A végtelen geometriai halad vány, különös tekintettel a szakaszos tizedes törtekre, b) Geometria. A pont coordinátái. Két pont távolsága. Egyszerű algebrai kifejezések graphikai ábrázolása. A stereometria befejezése : a gömb. Kk. Mocnik-Klamarik: Számtan és algebra. Ábel Károly: Mértan II. Dr. Lutter: Ötjegyű sorszámok. — Tanár: Székely Károly. Természettan. Heti óra 4. Bevezető természettani alapfogalmak. Mechanika. Hang- és fénytan. Kk. Fehér Ipoly: Kísérleti természettan. — Tanár: Székely Károly. Tornázás. Heti óra 2. (Az V. VI. VII. osztálylyal egy időben.) Tanmód és gyakorlatok, mint az V. osztályban. — Tanár: Újhelyi Géza. Nyolczadik osztály. Osztályfőnök: Czövek Frigyes. Vallástan. Heti óra 2. A katholikus egyház története alapíttatásától a jelen korig. Kk. Vincze: A ker. kath. egyház történelme. — Tanár: Szcnczy Győző. Magyar nyelv. Heti óra 3. A magyar irodalom fejlődésének áttekintése. A régibb irodalomnak Bessenyei-ig rövid tárgyalása után az újabb irodalom tüzetes ismertetése, a nevezetesebb irodalmi jelenségek méltatása és a főbb irányok megjelölése. Az irodalomtörténeti ismeretek bővítésérc szolgáltak: Arany Prózai Dolgozatai,