Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

45 leum, succinit. Geognosia. Petrographia. Granitos, bazaltos, porphyros és palás kőzetek. Geotektonika. A geologiai tudomány fejlődése. Földünk alakulása. Tűz, víz, levegő mint földünk alakulási tényezői. Vulkanizmus. Földrengések. Kainozoos, mesozoos, paláozoos és azoos korszak. Az ezen képletekben található állatok és növények ismertetése. Kk. Dr. Róth: Ásvány-, közét- és földtan. — Tanár: Ágh Timót. Rajzoló mértan. Heti óra 2. Szerkesztő síkmértan. Görbevonalú idomok. A kör érintője és húrja. A körbe és kör köré írt szabályos idomok. Két kör viszonyos fekvésére vonatkozó tételek. A kör területe. A kúpszeletek érintőinek szerkesztése. A görbületi kör, az evolvens és evoluta szerkesztése. Epületek terve. Kk. Landau és Wohlrab: Rajzoló geometria III. R. Szabadkézi rajz. Geometriai görbe és vegyes vonalú ornamentok alakzatai Andél nyomán ; fősz és graphikus minták után krétával és színekkel rajzolás. — Tanár: Asztalos József. Tornázás. Heti óra 2. (A III. osztálylyal egy időben.) Tanmód és gyakorlatok, mint az I. osztályban. — Tanár: Újhelyi Géza. Ötödik osztály. Osztályfőnök: Kálmán Kolos. Vallástan. Heti óra 2. A vallás és kinyilatkoztatás általában. A kinyilatkoztatás forrása és isteni eredete. A kath. egyház istenisége, hármas hivatala és ennek betöltésére nyert természetfölötti képessége. Kk. Vincze Ambró: Hittan. I. R. — Tanár: Kálmán Kolos. Magyar nyelv. Heti óra. 3. Stilisztika: Szerkezettan. Feltalálás, elrendezés, az előadás általános formái. A verstan ismétlése. Az elméleti résznek megfelelő prózai és költői olvasmányok tartalmi és szerkezeti magyarázata. Hasonlókép Arany balladái. Havonkint egy Írásbeli dolgozat. Szavalás. Kk. Névy: Stilisztika II. R. Arany J. balladái, magyarázta Greguss Á. — Tanár: Báuerle Ferencz. Latin nyelv. Heti óra 6. Prózai olvasmány: Livius XXI. könyve egészen, a megfelelő nyelvtani, stilistikai es tárgyi értelmezéssel. Költői olvasmányok : Naevius és Ennius sírversei. Catullusból: 1, 3, 26, 31, 38, 46, 50, 51, 84, 93, 101. Vergilius Ecl. IV. Horatiusból: Carm. I. 3, 24. II. 3, 10, 18. III. 2. IV. 3. Tibullus Eleg. I. 10. Propertius Eleg. IV. 2. Ovidius Trist. III. 12. Ezek alapján a prosodia ismétlése és a verstan tüzetes tárgyalása. A róm. irodalomtör-