Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

35 korlataiban s e mellett belszolgálatokat s nyilvános ünnepélyeken díszgyakorlatokat teljesítettek. Bő alkalma nyílott a vitézi képzés ezen ideje alatt az athéni ifjúnak utazó gyakorlatokat tenni Attika különböző vidékein, főleg mégis az éjszaki határokon Boeotia felé. Ok képezték béke idején úgy a fővárosban, mint a tartomány más községeiben az őrizetet; ők voltak a szent helyek védői s a katonai képzés ezéljából majd a síkságon, majd Parnes és Pentelikon hegységén időztek. Őrházakban és várakban laktak. Ok végezték az őrjáratokat a városokban és a vidéken; azért határőröknek vagy egyszerűen őröknek neveztettek. Az egyetemes jó az államnak legfőbb java, s az ifjúság béke és háború idején mindig a legnemesebbért küzdött s az ő értelműkben felfogott zenei (szellemi) műveltség eszményi alapján kortársai és az utóvilág elismerését vívta ki magának. De a görög szabadság aláhanyatlásával a görög nevelésrendszcr s ezzel az örök ifjú görög szellem is enyészetnek indult. Soha sem létezett nép, mely az eszményi ezélt nemzeti törekvésévei bensőbben tudta volna egyesíteni, mint a görög s a test és lélek összhangzatos művelése által az emberi tevékenység különböző téréin oly sokoldalú elmét és szívet magával ragadó nagyszerű vívmányokat tudott volna felmutatni, mint a görög. E nemzet nagysága, fontossága és befolyása az emberiség művelődésére erényei és hibáival a történelemben — mint hű tükörben — élénk vonásokkal tűnnek lelki szemeink elé. A művelt világ ifjúsága még ma is lángoló lelkesedéssel hallgatja Leonidas és Miltiades, Aristides, Themistokles és Perikies dicső történeteit; s míg viszálkodásaik, hibáik és gyarlóságaik szomorú következményei felett elmereng bánatos kedélye, az önfeláldozó, nemes és önzetlen hős tettek egész sora megtanítja őt lelkesülni egy magasabb eszméért, megtanítja őt szeretni a hazát az élet minden viszontagságai közepett. A hellen műveltség alapos ismerete s a magyar nemzeti genius őrködő szelleme sugallta Köleseynek, midőn Kálmán öcscsét s általa minden magyar ifjút arra buzdít, hogy tanulmányozza azon népnek nyelvét, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának tetteit rajzolá. S míg Homer, a feledhetetlen, Sophokles, a drámai költés nagy szelleme, Herodot Thukydides a történetírás művészetének utánozhatlan mesterei, míg Plató és Aristoteles a bölcseleti tudomány lángelméi az alkotás eredetisége, tisztasága és közvetlenségében túl nem szárnyaltatnak, addig meg nem szűnik a görög szellem bűvös ereje és varázshatalma magának tisztelőket és követőket szerezni. «Már rég elhangzottak a fejszecsapások, melyek az aristotclesi természetbölcselet ezredéves fáját porba sújtották. Ott hever a