Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

20 Ezen peristyliumokon kívül volt még három tornácz, egyik szemben a peristyliumból kijövőkkel (r—rs) másik kettő (S) jobbról a falazat mentén stádium hosszúságban; az éjszak felé néző kettős volt és igen széles. Ezen kettős tornácz közöl az egyik (rs) úgy volt alkalmazva, mint oldalfalak mentén futó egyszerű tornáczok (S), melyek legkevesebb tíz láb szélességű ösvénynyel bírtak a gyalogjárók számára. Az a másik (r) pedig, mely oszlopokon nyugovék, a közepén mélyebb volt úgy, hogy a gyalogösvénytől másfél lábbal lefelé két lépcsőfok vezetett a talapzathoz, mely 12 láb szélességben terjedt előre hátra. Ily formán azok, kik itt lenn beolajozva gyakorolták magokat, nem voltak akadályára a párkányzaton köröskörül sétálóknak. Ezen tornácz a görögöknél xystos (födött tornácz) néven fordul elő s az athleták téli időben e födött versenytéren (stádiumon) végezték versenygyakorlataikat. A kettős csarnok és a xystos közelében sétahelyek (v) voltak a szabad ég alatt, ezeket a görögök paradromisoknak, a rómaiak xystonoknak nevezték. Enyhébb téli időben az athleták ide jöttek s magokat itt gyakorolták. S e xystonok — úgy látszik — úgy valának elhelyezve, hogy a két tornácz között ligetek és platán ültetvények valának; ezen fák között valának a sétányok és burkolattal ellátott pihenő-helyek. A xystos mögött pedig egy stádium (x) volt úgy alkalmazva, hogy nagyszámú embertömeg a küzdő athletákat kényelmesen nézhette. Minthogy a gymnasiumokban a fürdők nagy jelentőséggel bírtak nemcsak általános egészségi szempontból, hanem különösen azért is, mert tornagyakorlatok után az izzadtságtól és portól csak fürdés által szabadúlhattak meg: szívesen építették gymnasiumaikat természetes vizek mellé (pl. az akadémiát Kephissos folyó látta el vízzel), vagy ezek hiányában mesterséges vízvezetésről gondoskodtak. Egy gymnasium vagy palaestra fiirdő nélkül nem is képzelhető. quae fuerint circa parietes, margines habeat, uti semitas, non minus pedum denum, mediumque excavatum, quae erit ad colnmnas, uti gradus bini sint in descensu a marginibus sesquipedetn ad planitiem, quae plauities sit non minus podes XII; ita qui vestiti arnbulaverint circum in marginibus non impedientur ab unctis se exercentibus. Haec autem porticus xystos apud Graecos vocitatur, quod atliletae per hiberna tempóra in tecti* stadiis exercentur. Proxime autem xystum et duplicem porticum designentur hypaethrae ambulationes, quas Graeci paradromidas nostri xysta appellant, in quas per hiemem ex xysto, sereno coelo atliletae prodeuntes exercentur. Facienda autem xysta sic videntur, ut sint inter duas porticus silvae aut platanones et in his perficiantur inter arbores ambulationes ibique ex opere signino stationes. Post xystum autem stádium ita figuratum, ut possint liominura copiae cum laxamento atbletas certantes spectare." (Valentiuus Kose et Hermán Müller Stríibing. Vitruvii de Arcliitectura libri decem. Lipsiae, Teubner 18G7. és Petersen nyomán.)