Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

17 a paiclotribes gondjai alá került a tornaiskolában. Csakhogy ekkor a tornázás még nem állt másban, mint a külsőnek idomításában. A tanulónak illemes magatartása, erkölcsisége, szóval fegyelmezése volt a fődolog. V. A rendszeres nevelés 7 éves korban a test fejlesztésével indult meg. Palaestra és gymnasium voltak azok a közhelyek, hol a gyermek és ifjú tornagyakorlatait, physikai és szellemi kiképeztetését nyerte. Szabad ég alatt vagy a szükség szerint födött helyiségekben, köröskörül fallal elzárt, platán, szil, olaj és nyárfaligetek árnyékában, természetes folyású vagy mesterségesen oda vezetett forrás közelében, viruló pázsiton vagy keményre taposott talajon kezdette a görög ifjú testét idomítani s később szellemét fejleszteni. Aristoteles hírhedt tanítványai — a peripatetikusok — lombos fák árnyékában sétálva hallgatták nagy mesteröket. A természet szabad gyermekei a szabad természet ölén kerestek nem csupán üdülést, hanem alkalmas helyet a tornagyakorlatokra, küzdőjátékokra, szellemes társalgásokra, tudományos mozgalmakra és vallásos ünnepélyekre. Az előszeretet melegével rajzolja Aristophanes az akadémiát s annak intézményét a Felhőkben: .. ragyogó viruló testtel fogsz a tornákon időzni, S nem mint a maiak, gyűlésben szájalni kopott hegyű élczczel, Se pedig, szőrszálhasogatva ravasz-perpatvaros ügybe vonatni. Hanem az akadémiába lemégy, járkálni a tisztes olajfák Árnyán, koszorúzva fehér náddal, s bölcs kortársaid karöltve, Lancztól szagosan és nyugalomtól s az ezüst nyár hullt levelétől Örvendve tavasz idején, mikor a platán és szilfa susognak. (Arist. Arany Ján.) A tudós Petersen szerint a görög gymnasiumok oldották meg az összhangzatos nevelés azon nagy feladatait, melyek által e nép világtörténelmi jelentőségre emelkedett. A görög gymnasiumokból áradt ki azon eszmekör, melynek a mai egyetemes műveltség köszönhető. Itt nyert ösztönt a képzőművészet kifejlődése, midőn az emberi alak szépségét tanulmányozva mintaképpé alkotta. A görög gyermeteg felfogás szerint az istenek gyönyörrel szemlélték a szép mozgást és állást, azért az ő tiszteletükre versenyünnepélyeket rendeztek. A görög építőmesterek versenyeztek egymással buzgóságban, hogy e közhelyet hivatásához méltóan felékesítsék. Mert a görög gymnasium nemcsak legnagyobb épülete volt a városnak, hanem egyúttal annak legszebb ékessége. A testképző gyakorlatok rendszere kezdetben igen egyszerű