Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 61 — nyain alapszik, mig az ingatlan birtok a legszorosabb összefüggésbon áll az állam sorsával. Valamennyi socialis érzelemnek közös tartalmát a szeretet képezi ; ezen érzelmeknél a szeretet mint tartalom vagy abban nyilvánul, bogy élénk sympathiát ébreszt, vagy pedig a közös jólét fen tartására, ápolására és javítására irányuló törekvésben. Az állami és községi életben a tentartási és javítási törekvés ingerének túlnyomó voltából ered a c o nservatismus és liberalismus. A honfiúi szeretet létesíti a hazafiúi kötelmet, mely az egyént az egésznek alá rendeli; ennek különböző alakjai a felsöség és törvények iránti engedelmesség, az állam forma és államfő iránti hűség, a jog és igazságérfcelem, végre ama büszkeség, melynél fogva valaki magát mint az egész kiegészítő részét érezi. Mindeme érzelem alakok azon összeköttetésekből, melyeken keresztül vonulnak sajátságos színezetet merítenek. Családi marad az érzelem, ha szorosan a család kötelékeibe zárja magát és annak javára munkálkodik ; községi lesz belőle, ha a szülőhelyre vonatkozik, mig politikai nevezetet nyer, ha hazáját szereti, odaadással szolgálja és fogékony a nemzeti tisztesség iránt, végre sociálissá válik, ha a testületi szellem működik ugyanilyen értelemben. Ezen érzelmeknek a legkülönbözőbb téreken való fokozatos megjelenése azoknak közös erkölcsi alapot kölcsönöz s a legfőbb erkölcsi törvények magaslatára emeli őket. De a fejlődés-folyamat itt nem áll meg, hanem nemzetközi köteléket létesít népek és államok között. Az erkölcsi törvény nemcsak a nemzeti, hanem a társadalmi korlátokat is átlépi, az egész emberiség mint új, további kötelék lép előtérbe és a szeretet ós tisztelet kötelmeit rója reánk. Ezen legáltalánosabb kötelmek, általánosságuk daczára sem gyenge érzelmek, sőt ellenkezőleg mint legfőbb szabályok uralkodnak s igen gyakran erősebben lépnek fel, mint a politikai és socialis érzelmek ; igy pl. némelyek könnyedén károsítják meg az államot, mig szégyenlenék magukat, ha egyes embereket csalnának meg. Az erkölcsiség eme legfőbb parancsával a legbensőbb összefüggésben állnak egyedi érzelmeink; az egyed az emberiséggel szemben nem más mint az emberiség személyesítője. Ez által nyeri egyrészt az egyedi érzelem magasabb erkölcsi bélyegét, másrészt az elvont, általános erkölcs törvény az egyedi érzelem melegét sajátítja el. Az erkölcsiség az egész értelemés miveltségfejlődés legérettebb gyümölcsét képezi, mert egy ember sem hozza a világra ezen érzelmeit, hanem az erkölcsiséget tanulnia kell; a gyermek magasabb erkölcsi szempontból teljesen erkölcsnélküli levén, őt az erkölcsre nevelni kell s csak akkor juthat érvényre emez egyszerű, de igen fontos igazság; „a miket akartok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is azt cselekedjétek velők."