Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

Az ember lelki élete hatalmas folyamhoz hasonlítható, melynek felületét az emlékezések és gondolatvisszahatások, mig az ezeket hordozó alsó áramlást, — mely azonban sokkal hatalmasabb a felsőnél — az érzelmek képezik. Minél mélyebbre hatolunk az érzelem mivolta, minősége és különféleségének vizsgálódásaiban, annál jobban be kell látnunk, hogy könnyebb a tenger, vagy valamely mélységes folyam összes áramlásait és örvényeit ismerni, mint az emberi lélek minden érzelmeit felszámlálni. Az érzelmek száma, melyre az ember képesítve van, megszámlálhatatlan; annak, — ki valamennyi érzelmet alapjában megvilágosítani akarna, — monographiát kellene irnia, a melynek megírására egy emberi élet nem lenne elégséges, mert az érzelmek száma a művelődéssel folyton gyarapodik. Egy egész titokzatos világ, egy e földi lót kínjait magába záró, de egyszersmind egész földi boldogságot létesítő varázserő rejlik e szóban: érzelem. Fontosak az érzelmek nemcsak azért, mert az egyén vallás-erkölcsi életével legbensőbb összefüggésben állanak, hanem azért is, mert nagy befolyásuk van a politikára, nemzetgazdászatra és egyéb gyakorlati ismeretekre. A társadalmi és magánéletnek számos kórjelensége van, a bűnügyek és egyéb kóros állapotok nagy számmal jelentkeznek. Ha van még e betegségek ellen orvosszer, azt legközelebb ugy fogjuk feltalálni, ha gondolkodunk a fölött: mely érzelmek azok, melyek az emberi szívre üdvös és tartós behatással vannak? az egészséges emberi természetnek, mely érzelmek felelnek meg legjobban, melyek ama valódi javak, melyek az egyedet ép úgy, mint a népeket szerencsésekké képesek tenni, s tartós boldogsággal árasztják el? De bármennyire fontosak is az érzelmek, mégis alig van a tudományok terén hátramaradottabb és elhanyagoltabb rész, mint az érzelmek tana. Ennek oka egyrészt azon nehézségekben és complikált állapotokban keresendő, melyeknek a kutatás ki van téve, s mely alakok-