Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 58 — az érzelem, ha egynemű érzelmek többször visszatérve érzelemhangulattá alakulnak, és ez organikus alapot szolgáltat valamely érzelem létrejöttéhez. A társadalmi érzeleméletben főfontosságu a kötelesség is. Annak megfontolása, hogy az ember másnak tartozik azzal, amit megvár másoktól, hogy a másnál tapasztalt érzelemben saját érzelmünket ismerjük fel s ugy Ítéljük meg mint sajátunkat és a magunkét épen ugy mint az idegent: ez képezi lényegét a kötelességnek. A kötelékérzelmeket három csoportra különithetni el, vannak 1) politikai érzelmek, melyek az individuális érzelmekből ereduek és ezektől szélesebb körük által különböznek, ilyenek a család, község, ország, törzs, nép, állam stb. kötelékérzelmei. 2) A második csoportba a társadalmi jelleget magunkon hordozó érzelmek tartoznak, minők az állás, rang stb érzelmei; végre 3) ezen általános materialis érzelemfejlődések szükségképen a legáltalánosabb és legmaterialisabb érzelem complexekhez vezetnek, a melyeket universalis érzelmeknek vagy vallásérzelmeknek nevezhetni, és ezek alkotják a harmadik csoportot. 1) Politikai érzelmek. Említve volt már, hogy a szeretet képezi alapját a kötelékérzelmeknek s hogy alig van ezeknek más tartalmuk mint a szeretet. Mind ama viszonyok és összeköttetések, melyeknél a szeretet előfordul, egyszersmind alapját és tárgyát képezik a speciális kötelék-érzelmeknek; és viszont mondhatni, hogy a kötelék érzelmek nem egyebek, mint alakjai és tartamai a szeretetnek. Ezen érzelmi csoport elsője a szerződés érzelme ; ez azon általános érzelem, mely alapját képezi valamennyi együttérzésnek, viszonzási és szeretetérzelemnek. Minden szerződésnek alapja, hogy másokkal ugy bánjunk, mint a hogyan mi tőlük megkívánjuk, és hogy ami az egyiknek jogos, az a másiknak méltányos. A szerződésérzelem közvetlenül az érzelemviszonzásból keletkezik, de már nem egyszerű hála, bizalom, hűség stb hanem magasabb complexiója valamennyi érzelemfejlödménynek. A szerződés igen complikált érzelmi viszony, mert tartalmát a hála, a részvét, a bizalom, következetesség és az adott szó-hűség érzelmei teszik ki. A szerződési hűséggel ellentétben áll a szerződésszegés. Ha a legtermészetesebb érzelem mellett — az együttérzés mellett — a kárörömet, ha a hála mellett a hálátlanságot találjuk, akkor nem csodálkozhatunk, ha a hűség mellett a hűtlenség, a kötelék széttépése, a szerződésszegés fordul elő. Valamint egész érzelmi fejlődésünk a viszonzási érzelmen alapszik és tulajdonképen annak magasabb fejlődését képezi: épen ugy felel meg a kötelességérzelem elmu-