Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 57 — a jó ösztönök, az együttérzés és hasonlóanérzés s szeretetteljes segélynyújtás által vezéreltetik, Szóval az, hogy érvényesül az általános emberi összeköttetés. Ezen érzelemcsoporthoz sorozható még két társadalmi erény: az udvariasság, és nyájasság, melyeknek alapja a humanitas. A nevezett két testvér-erény minden emberi viszonyt körülövező gyűrűt képez; udvariasságot mutatunk az egyenlő és magasabb állásúak iránt, nyájassággal tartozunk az alsóbb rangúak irányában. A történeti vagy kötelék-érzelmek. Hátra van még morális érzelmeink azon osztálya, mely részint szűkebb vagy tágasabb társaságra vonatkozik, részint pedig történeti tartalomból ált elő. Érzelmeink fejlődésénél kétféle fejlödésformát lehet megkülönböztetni, az egyik speciális individuális, a másik általános, társadalmi; az első a speciális érzelmi okokat követi, a második a társadalmi, történeti kultur fejlődésen alapszik. A két fejlődési mód közül ez első közvetlenül átmegy a másodikba; a társadalmi érzelemfejlődés nem más, mint tökélyeseclése, természetes és szükséges képződménye az individuálisnak; de megfordítva a individuális fejlődés ismét egészen a társadalmin alapszik. Az individuális és társadalmi érzelemfejlödés közti belső viszony abban áll, hogy az elsőnek magasabb complex képződményei a másodiknak egyszerűbb alakjaiba mint természetes további képződményeikbe mennek át. Ezen kívül a két fejlődés-folyamat között bizonyos parallelismus is létezik, a mennyiben az egyik folyamat egyes érzelmeinek a másik fejlődés-folyamatból érzelmek felelnek meg, mi által a két fejlődés egy egységes egészszé válik, melyben az egyik mindig kezdet, a másik pedig befejezés. A kötelékérzelem tehát joggal nevezhető egyedi érzelemnek, csakhogy az a szeretet által nemesítve, ideálizálva van. Ezen érzelemnemnél nagy szerepe van a tartós érzelmi állapotnak (habitus). A tartós érzelmi állapot feltételezi egyrészt a készséget és szokást, másrészt összefügg a hangulat-, vérmérséklet- és jellemmel. Ha valamely inger ismételve ugyanazon ideget találja és többször ugyanazon vezetöpályán halad tova, akkor e pálya azon inger könnyebb tovavezetésére készséget (dispositio) nyer, a készség pedig vezet a szokáshoz. A szokás az érzelemnek inkább szenvedőleges állapota, a készség pedig a szokás által létesített tartós érzelmi állapot. A szokás teszi egyrészt kedvessé, értékessé a dolgokat, viszonyokat és embereket, másrészt meg a szokás tompítja el az eredeti érzelmi meleget. Habitualissá lesz pedig