Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 38 — által. Ez esetben egyrészt az erős inger által, másrészt pedig a könynyen éghető anyag által igen könnyen jön létre erökészlet, mely a tapasztalás szerint kéttéle irányban mutatja működését t. i. nagyobb physikai erőt és nagyobb bátorságot létesit. Ily hatást egyébként gyakran az erős táplálkozás és hőség is hozhat létre; de legnagyobb és legtartósabb eredményt létesit a bátorságra való nevelés, habár itt is fődolog a nagyobb mérvű erő létesítése. Az erő általában kétféleképen idézhet elő bátorságot vagy az által, hogy az embereket erős érzelmekre képesíti, melyeknek tulajdonsága más érzelmek elnyomása, vagy pedig az által, hogy az erő örömérzelemmé változik át; a tényleges hatásra nézve mindegy akár absolut eröfölösleg által, akár pedig valamely érzelem túlnyomó volta által létesíttetett a bátorság. A bátorsággal rokon a hűség; ez nem egyéb mint az erő tartós működése. Bátorság és hűség egymásra mutatnak; bátorság nélkül nincs hűség, mert bátorság szükséges ahhoz hogy az elvállaltat minden körülmény között fentartsuk és nem hűség az, mely csak a könnyebb esetekben állja meg helyét, a nehezebb körülmények közt pedig cserben hagyja. A gyáva nem lehet hü már az okból sem, mert nincs azon helyzetben, hogy az egyik érzelmet a másik érdekében elnyomja. — De egyszersmind hűség nélkül sincs igazi bátorság. A hűség és bátorság közt áll a vitézség. A bátorság az érzelem pillanatnyi emelkedése valamely nehéz, fájdalmas, — szóval veszélyes dolog elviselésére; a vitézség sokáig tűr és kitart, a hűség mindvégig. — A bátorság, mely nem vitéz -—- szalmatűz. A ki a jelen pillanatban bátor, a következőben pedig nem az, —- az nem bátor. A ki bátornak akar neveztetni, annak mindig bátornak kell lennie, soha sem szabad gyávának mutatkoznia. A hűség a két mellette álló érzelemtől az által különbözik, hogy nála mindig személyes és pedig jóra való vonatkozás tételcztetik fel. Valaki lehet elvhez vagy valamely dologhoz hü, és ez átváltozhatik párthűséggé, a mely azonban ismét személyekből áll elő. A szerető barát, a szolga, a hivatalnok hűsége kiváló példák ezen érzelmünkre, a mely kettőt foglal magában, a személyi és a sympathicus morális momentumot. b) Materialis érzelmek. A morális materialis érzelmek csoportjába tartoznak a gondolkodásunkat és erkölcsi ténykedésünket irányító érzelmek. Lényeges, elhatározó ezen érzelmeknél az, vájjon az érzelmet magunkon vagy másokon veszszük-e észre, és épen ezen körülmény használható fel osztá,1