Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 22 — összefüggésben áll e szinkeverék a spectrum-szinekkel, mekkora rezgési sebessége, vájjon összefüggésben van-e az ultraviolett szinnel, vagy talán oktáváját képezi a vörösnek? erre határozott választ jelenleg még nem adhatni. 3) Alak és arányérzelem. Az alak és körrajz valamint a részarányosság (symmetria) nem kizárólag a szem idegreczéje és a látóideg által, hanem a szem mozgatás izomérzelme által jönnek létre. A vonalat, a részek térbeli elrendezését, egyenlőséget vagy egyenlőtlenséget, a részeknek egymáshoz valamint az egészhez való arányát csak szemmozgatás által vagyunk képesek felfogni. De nem valamennyi alak és aráuyérzelem tartozik a látás körébe, mert rhythmus és ütem kizárólag a halláshoz tartoznak. A rhythmus szabályszerű egyenletes visszatérése ugyanazon érzeteknek s egyszersmind alapja az időmérésnek. Nem szükséges azonban, hogy ugyanazon érzéklés térjen vissza, mert p. o. a zenében a rhythmikailag rendezett hangok egészen különbözők, mégis beszélhetünk visszatérésről. A rhythmus kellemes érzelme abban áll, hogy általa a váltakozó érzéklések egészét egységesen fogjuk fel; rhythmusnál a kellemes érzelmet feltételező inger-növekvés abban áll, hogy az arsis és thesis váltakozása által egyes hullámhegyek felebb emelkedvén, a rezgés nagyobb amplitúdót nyer s ezen váltakozás által az érzéklő szerv kevésbbé fárad ki s igy hatásra képes marad. Legfontosabb életműködéseink, lélegzésünk, szívverésünk rhythmikailag folynak le; a járás szabályszerű inga mozgása, az éhség és táplálkozás váltakozása, a munka és kifáradás, az ébrenlét és alvás ütemszerűleg váltakoznak. Valamennyi testi munka könnyebben foly le, ha rhythmusra történik, igy az asztalos gyaluját, a kovács kalapácsát, a szabó tűjét ütemre kezeli; ismeretes, mily szerepet játszik a katonák meneteinél a zene és a dob. Mig a rhythmus főszerepet játszik az idő theoretikus meghatározásánál, addig a symmetria a térelemekre terjed ki. A tér által ébresztett aesthetikai érzelem hármas alakban fordul elő t. i. a vonalas, vízszintes és függélyes irányban ; mindhárom a mozgatott szem izomérzelmére vihető vissza. A vonalos érzelemnél a látott dolgok körvonalairól, a vízszintes és függélyes érzelmeknél azok egész alakjáról veszünk tudomást. A szem követi a fény-ingert s azon mozgások, melyeket azon czélból tesz, hogy a legerősebb ingert vagy több ingerlő pontot egymás után a sárga foltra hozzon, képezik alapját ezen érzelemnek. Bizonyos az, hogy az érzéki aiapérzelem és ennek következménye, az aesthetikai érzelem között összefüggés van; ugyanis az aesthetikai inger nagy-