Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1883

80 művelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A számok oszthatósága. A tört mint hányados és viszony. Könséges törtekkel való számolás. A méter mérték ismertetése. Időszámítás. Ivk. dr. Lattor Nándor : Közönséges számtan. I. F. —Tanár: Asztalos József. Rajzoló mértan. Heti óra 3. Síkmértani elemek. Pont, vonalak és szögek fekvése és mérési viszonyai. A síkidomok tulajdonságai és alakításai Az idomok üsszeillősége, részarányossága, hasonlósága és területének meghatározása. A kerfilék, csigavonal s tojásalak. — Geometriai ornainentális rajzolás rajzeszközzel és szabadkézzel. Kk. Landau és Wohlráb : Rajzoló geometria. I. R. — Tanár: Asztalos József. Szépírás. Heti óra 1. Lövényi ütenymódszere szerint s ugyan annak magyar és német előlapjai után. — Tanár: Asztalos József. Tornázds. Heti óra 2. A szabadgyakorlatok különféle nemei u. m. fej, kéz. törzs és lábgyakorlatok, összetett- és vegyes szabadgyakorlatok pontos véghez vitele a lassú és gyorsütem felhasználásával; tornajátékok. Rengyakorlatok : igazodások, sorbontások, testfordulatok, fejlődések, menet arca- és oldalsorban ; fejvetések. A szereken való gyakorlatok egyes alakjai változatos és fokozatos rendben s különös tekintettel a test egyenletes és mindenoldalú fejlődésére. — Tanár: Újhelyi Géza. Második osztály. Osztályfőnök: Fölkér Gusztáv. Vallástan. Heti óra 2. Isten 5-ik parancsától végig; az anyaszentegyház öt parancsa, a kcr. igazság, a malaszt, a szentségek, az imák. Az újszövetségi szent történetek. Kk. Egri középkatekizmus. Róder : Bibliai történetek. — Tanár: Nemes Tivadar. Magyar nyelv. Heti óra 5. A mult évben végzettek ismétlése után tárgyaltatott az igetan teljesen. — A mondattanból az egyszerű és öszszetett mondat, mondatrövidítés és körmondat. A szóképzés főbb szabályai az olvasmányok alapján ; 15 részint prózai, részint verses olvasmány beemlézése és elszavalása. — Kk. Ihász-Máj er: Magyar nyelvtan. TomorVáradi: Magyar olvasóköny. II. R. — Tanár: Fölkér Gusztáv. Latin nyelv. Heti óra 7. Az előző évben végzett tananyagnak tüzetes ismétlése után tárgyaltatott az igetan teljesen, névszerint az igető, az időtörzsek, mód-és időjegyek, az activ, passiv és deponens igehajlítás, az igék perfectum és supinum képzési módja, a hiányos, tőváltoztató és egyszemélyü igék, a nevek nemeinek szabályai, szóképzés és a szükséges főbb mondattani szabályok, úgymint a participium absolutum és coniunctum, az infinitivalis mondatszerkezet. Mindezen szabá-