Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

IIJ. Ezek után lehetetlen egyet nem érteni Aehyvel és Yirchowwal,

1) kik kijelentik, hogy az embernek majomtól vagy majomféle állattól való eredését egyetlen tény sem bizonyítja. Sem a barlangok nedves levegőjéből felidézett mult, sem a jelen nem nyújt legcsekélyebb támpontot sem, mely a majomeredést igazolná. Sőt mennél tüzetesebben vizsgáljuk az ember s majom testi és szellemi hasonlóságát, annál jobban szembe ötlik a kettőt elválasztó rengeteg különbség, mely végre is minden elfogulatlant, ki csak tények és nem szellemes hypothesisek után indul, begyőz annak igazságáról, hogy az ember a majommal nincs rokonsági, eredési viszonyban, hogy az ember nem származott majomtól, vagy majomszerű állattól. „Nem taníthatjuk, nem mondhatjuk a tudomány vívmányának, hogy az ember majomtól vagy bármely egyéb állattól származott.

2) A természettudomány ha őszinte akar lenni, ha nem akarja a tények mezejét elhagyni s nem akar a költés terére lépni, be fogja vallani Quatrefages-zsal

3) hogy „az ember eredetéről ínég mit sem tud"; s ha nem akarja azon épen nem dicsérendő szolgálatot végezni, mely tapasztalatnak mondja azt, mi nem az; mely ténynek mondja azt, mi nem az; ha tehát nem akarja az avatatlanokat tévútra vezetni, lesz bátorsága Du Bois Reymond jelszavát

4) az ember eredésére nézve is hangoztatni : „Ignoramus." A hivő szív megnyugvást lel Mózesnek azon szavaiban : teremté Isten az embert az ö képére és hasonlóságára. !) Aeby. Schadelformen 00. I. Virehow. Der Mensehen und Affenschadel. 33. I. 2) Virehow. Freiheit der Wissensc.haft. 1877. 31 I. 3) Quatrefages. Histoiri; dc l'honnne. III. 50. 1. id. Giittler. Naturforschnng und Bibel. 201. 1. Du Bois-Reyniond. 1 !her die Grenzon des Naturerkennens. Leipzig. 1882. 45. 1. Dr. Platz. 10