Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 71 — emberéhez mint. a simpánszé, ámbár Pesehel szerint az oráng agyveleje sem vág össze soha az emberével.

1) Tehát az embert alkotó testi részeket öt—hat majomnál kellene összekeresnünk, melyek közül kettő Amerikába, kettő Afrikába, egy Szutmarába egy Borneóba való.

2) Ép ily helyzetbe jutunk a szellemi tehetségeket tekintve. A legmagasabb állati tehetségek nem a legfejlettebbeknél, nem az emberszabású majmoknál tapasztalhatók. Az állati képzettségnek legmagasabb fokát mondja Gerland,

3) különböző irányban leljük fel. Hogy a kutyákról hallgassunk, lehet-e mellőzni az elefántokat, a papagájokat, melyek szellemi tekintetben csaknem többet tanúsítanak mint a majmok ; vagy a rovarok közül a méheket s a csodálatraméltó hangyákat? — Tehát az embernek az állatvilággal való összefüggését mely irányba keressük ? Azután az ember világpolgár; ö mindenütt képes lakni —|- 47C-töl— 56-ig; az emberszabású majmok hazája mily szűkkörű, mily korlátolt.

4) Az anthropoidok öröklött természeti tulajdonaikat csökönyösen megtartják, a miért is csak csekély változataik vannak; nincsenek egymáshoz átmeneti alakjaik; különösen az emberhez közel állók nem élnek társas életet. Mind oly tulajdonságok, oly jellemző vonások ezek, melyek által az emberszabásúak, az embertől mindinkább eltávolítatnak, s a melyekre való tekintettel az állatvilág sok más alakja közelebb áll az emberhez. II. Az ember majom közötti távolság még folyton nagyobbodik, ha az ifjukorú fejlődési folyamatot vesszük figyelembe. A majomnál, az emberszabásúaknál különösen a legnemesebb testrészeknek fejlődési folyamata éjjen megfordított mint az embereknél. Az embernél gyermekkorban az agyvelő nő legjobban, a majomnál ez nő legkevésbé; a gyermeknél a koponya arci része nő legkevésbé, a majomnál ez nő legrohamosabban. A majomnál az agyvelő növése rendszerint bevégződik a fogváltozás előtt, mig a gyermeknél tulajdonképen csak akkor kezdődik igazán. Az embernél, miként már másutt ráutaltunk, magzati állapotban az agyvelő fejlődése a homloki részről, a majomnál a nyakszirtikcsonti részről kezdődik. Az ikcsonti szög az embernél folyton kisebbül, a majomnál folyton nagyobbúl. A fiatal gorilla és oráng szemiirege sokkal jobban megközelíti az emberi typust, mig a növekvő korral e typustól mindkettő eltér.

5) Tehát kézzelfogható, mondja Virchow, miszerint a majomnak előrehaladó kifejlődése 1) Pesehel. Völkerkunde. 68. 1. 2) Vogt. Vorlesungen. II. 283. 1. 3) Gerland. Beitrage. 311. 1. Topinard. Anthrop. 89. 1. 5) Anthropologiai füzetek. Török Aurél. 1882. 45. 1.