Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
— <k5 — 2) az ember és majom, illetőleg az ember és emberszabásúak között levő bonctani különbség a testnek minden részeiben akkora, hogy természettudományi szempontból téves Huxleynek s utána másoknak azon állítása, miszerint az emberszabásúak közelebb állanak az emberhez, mint legalsó majom rokonaikhoz; 3) az állítólagos majomjellegek, melyeket különösen a négereken akartak felfedezni, nem azok. AZ EMBER ÉS MAJOM SZELLEMILEG TEKINTVE. I. Az ember és állat közt Hiickel, Hellwald és mások szerint szellemi tekintetben nem qualitativ, milyenségi, hanem csak quantitativ, fokbeli különbözés létezik. Az ember szellemi tehetségei az állati tehetségeknek csak hatványozott mértéke ezekkel alapjában ugyanegy, és csak a továbbfejlődés magasabb foka által különbözik tőlük. Megkísértjük a feltűnőbb és szembeötlőbb különbözéseket vázolni, hogy kitűnjék mennyi igazság rejlik azon állításban. Kétségtelen mondja Topinard, hogy az ember értelmiségénél fogva az első helyet foglalja el a földi lények sorában, s hogy közöttük mint a természet csodája, ő foglalja el a legmagasabb orompontot. 1) A különbség irja Darwin a szellemi tehetségeket illetőleg a legfelső majom s a legalsó vad között rengeteg, még akkor is, ha egy legalantabb álló vadnak lelkét, kinek nincs szava a négynél nagyobb szám kifejezésére, s a ki nem használ elvont kifejezéseket a legközönségesebb tárgyak vagy érzetek megjelölésére, a legmagasabb szervezetű majoméval összehasonlítjuk. Kétségkívül e különség még akkor is óriási maradna, ha a felsőbb majmok egyike annyira nemesített és civilizált volna, minő a kutya hasonlítva törzsbelijéhez a farkashoz vagy sakálhoz. A tüzföldiek a legalantabb álló barbárokhoz tartoznak ; mégis folyton a felett kellett csodálkoznom, hogy aBeagle 2) födélzetén levő három tűzföldi szellemi tehetségeikre hozzánk mennyire hasonlítottak. 3) Valóban az ember álljon bár a műveltség legalsóbb fokán, mindenkor a természet urának bizonyítja magát. Sikeresen megküzd mindennel, ha nem phisikai ereje, számító, okos értelme által. Az állatok ösztöneit arra használja, hogy őket rászedje, utánozza hangjukat, megfelelően öltözködik hogy őket tőrbeejtse, a vadászat módját mindegyik állat életszokásaihoz mérve a legokosabban alkalmazza. Dacol az éghajlattal ruházat és lakás által, egyszóval fölényét az öt körülvevő természet fölött tényekkel bizonyítja be. 4) 1) Topinard. Anthropologia. 241. 1. 2) Beagle, azon hajó neve, melyen Darwin 1831—183tí-ban a foldköriil való utazását teve. 3) Darwin. Abstammung. I. 84- 1. Waitz. Anthropologie. 312. 1.