Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
— 7 — Az ujabb korban a viziállatok theoriáját ö. H. Schubert és Okén képviselik, kik közül az első szerint az ember delphinből származott. 1) Okén a különben igen jeles természetbúvár érdekesen irja le az embernek a tengerből való eredését. „Hogy a tengerből származott minden élő, oly igazság, melyet senki sem vonhat kétségbe, ki természetrajzzal és bölcsészettel valaha foglalkozott. Ily gyermekek ébrényei kétségkivül ezrivel támadnak a tengerben, ha már egyszer támadnak. Némelyek közülök még mint éretlenek a partra vettetnek és elvesznek ; mások a sziklákon összezúzatnak, és másokat halak nyelnek el. De mit árt ez. Hisz ezer meg ezer maradt meg, melyek lassan s mint érettek a parthoz hajtatnak, hol szétszakítják burokjaikat, a férgeket kiássák, a kegylókat és csigákat héjaikból kiszedik; ha mi ehetünk főtlen osztrigákat, miért nem a tengeri emberek? Ha jön az áradat, a gyermek menekülhet; magasabb szárazföldre ér, hol bőségben talál növényeket, ha mindjárt csak gombákat is. Élelem és menedékeszközben tehát már nincs hiány, de időtöltésben sem; mert vele együtt bisonynyal ugyanazon partra számtalanokat vetett ki a tenger. Miért ne adhatna ily gyermek hangokat, másokat fájdalomban, másokat örömben, másokat ha kellemesen, másokat ha kellemetlenül érintetik, másokat az enyelgésben, másokat civódás alkalmával. Ki kételkedhetnék minderről csak egy pillanatig is? A nyelv (a beszélő tehetség) e szerint úgy nő az emberből, mint az ember a tengerből. Hogy tehát a gyermekek a tengerből fejlődnek, s magukat azon kivül föntartják, be volna bizonyítva. De hogyan jutnak a tengerbe? Kívülről nem ; inert minden szerves lénynek a vizben kell támadnia. Tehát a tengerben támadtak. Hogyan lehet ez ? Kétségkivül épen úgy, mint a hogy más állatok támadtak a tengerben s még most is támadnak pl. az ázalagok, medúzák." Egyedül a melegség hiánya okozza, vélekedik végül Okén, hogy a tenger ma már nem képes embereket létrehozni ; azelőtt a vér melegségével bírt, azért volt akkor lehetséges az ember támadása a tengerben. 2) így vélekedett egy szellemdús természettudós. Hogy különben Okén nem idegenkedett az állati eredéstől sem, kitűnik abból, hogy Meckellel együtt állitá, miszerint az ember fejlődésében áthalad különféle magasabb állati formákon. O egymásután ázalag, rovar, hal, hüllő, madár, alsóbb emlős s azután ember. 3) Es ily értelemben vázolja az embert: ,.az ember a legvérengzőbb ragadozó, a legalázatossabb kérődző, a legsimább zöldes majom (cercopithecus sabeus), a legrútabb pávián, a legkevélyebb ló, a legtiirehnesebb lajhár, a leghűbb kutya, a leghamisabb macska, a legnagylelkübb elefánt, a legéhesebb hiéna, a legszelídebb őz, a legszeintelenebb 1) u. v. 266. 1. 2) Reusch. Szent irás és természet. Pest. 1870. 311. I. S) Ernst Baer. i. li, 241. 1.
