Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 47 emberszabásúaknál is a nyak oldalán egy hosszú izom van, mely az em­bernél teljesen hiányzik, mi Bisclioff szerint fényes bizonyítéka annak, hogy a majmok egymással ugyan rokonok, de az embertől különböznek. Egyébként a tövisnyúlvanyok különbözése azért rendkívüli fontosságiig mivel a majomnak állati természetéről tesz bizonyságot s arról, hogy az egyenes járásra nincs alkotva. Minden állatnál, mely nehéz fejet kénytelen hordozni, a tövisnyúlványok hosszúk és erősek, melyek a fő hátsó részére hatnak, s azt tartják. Az ember ellenben, ki egyenes járásra van hivatva, nem szükségei erőteljes nyakizmokat, következéskép sem hosszú tövis­nyúlványokat. 1) A mellcsont teste a szegycsont az embernél csak egy darabból áll. A voltaképeni majmoknál azonban világosan megkülönböztethető hat darab alkotja. Az emberrel megegyezőleg csak a gibbon szegycsontja áll egy da­rabból ; a másik három emberszabásúé, tehát az emberhez legközelebb állóké, az oráng, simpánsz s gorilláé három, négy darabból áll. 2) Amiképen a comb és ikra kizárólag emberi tulajdonság, ép úgy a farnak párnaalakú kidomborodása is, mely az egész állatvilágban sehol sem, még a majmoknál sem fordul elő. 3) Az ember s a majom, és az egész állatvilág közt lényeges különbö­zést képez, hogy minden organismus közt a kettős decidua, a v'era és re­flexa, az embert egyedül illeti meg. A deeidua t. i. a méhlepény anyai s magzati része közt kifejlődött szivacsos bőr. 4) E különbözés rendkívül fon­tos. Mert ha miként Gerland írja, 5) Huxley és Hackellel a niéhlepényes emlősöket deciduá-val bírókra s decidua rélküliekre osztjuk: akkor szül-­ségképen következik, hogy az embert kettős decidua ja miatt uj osztályba sorozzuk, mivel minden állattól épen e képződésnek, mely ama felosztásnak alapja, oly feltűnő eltérése által legélesebben különbözik. 8) VI. Az ember és a majom között azonban a leglényegesebb, legdöntőbb különbözések a fejen és hozzátartozó részein találhatók. 1) Rauch. Einheit des Menschg. 381. 1. Vogt. Vorlesungen. 1.170. 1. 2) Topinard 88. 1. 8) Vogt- 173. 1. 4) A méhlepény (placenta) véredényekben bővelkedő test, mely a magzat s anya véredényeit közvetíti. 5) Gerland. Beitriige. 192, 1. Neque omittendum censeo, solius foeminae humanae proprium esse hymen, seu membranam virginitatis.

Next

/
Thumbnails
Contents