Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

erősen tartanak a nagy lábujjai, mint a hüvelykkel. 1) Ep igy nyilatkozik Huxley. 2) Nagyszámú hasonló példát gyűjtöttek Lucae, Broca, Hyrtl; ezek azonban Huxley s Hackcl javára mitsem bizonyítanak. Majomszerű képes­ségről, minő a nagy lábujjnak szembehslyezése a többivel, szó sem lehet. Ilyesmi egyátalán nem létezik, még a legkevésbé művelt népnél sem. A Mar­quesan szigetbeliek lábaikkal szögeket loptak ; az ausztráliaiak lábukkal dárdát hajítanak, de csak az által, hogy nagy* lábujjukat a másodikhoz ol­dalvást hozzászorítják. Lucae egy japáni kötéltáncos lábát lerajzolta, ki a kötelet nevezett két lábujja közé fogta. E rajzból tisztán lehet látni, hogy két ujja egymástól kissc eltávolodik, azután oldalvást egymáshoz szorul ; azonban a hüvelyknek a talpfelé való hajlításáról, miként a majmok tesz­nek szó sem lehet. 3) Egészen csodálatos, mondja Gerland, Haekelnek állítása az ujdon­sziilött gyermekeket illetőleg, mély szerint még a legmagasabban álló em­berek gyermekei is éltük első hónapjaiban ép oly ügyesen fognak „hátsó kezükkel," mint a „melsóvel" ; s az odanyújtott kanalat lábuk nagy ujjával ép oly erősen fogják, mint a kézzel. Igaz, az első hónapokban a gyerme­kek ép oly ügyesen fognak lábukkal mint kezükkel, mert egyátalán nem fognak. Azonban igaz-e hogy az odanyújtott kanalat a láb nagy ujjával ép oly ügyesen fogják mint a hüvelykkel ? Ez egyátalán nem igaz; tehát az sem, hogy lábuk a majom lábhoz közelebb állna. Gerland sok kisérletet tett kis gyermekekkel, s egyátalán semmi nyomát sem lelte a lábhüvelyk ellentétbe való helyezésének. 4) Darwin azt irja, hogy Wyman tanár egy körülbelül hüvelyk nagysá­gú embryónál azt tapasztalta, miszerint a nagy lábujj rövidebb volt a töb­binél ; s a helyett hogy velük egyenközűen állott volna, a lábszélétől szög alatt állott el, s azért helyzete a majom lábhüvelyknek megmaradó helyze­tével megegyezett. 5) Ezen a kitüuö természettudós által fölemlített tény kétségkívül téves megfigyelésen alapúi. A bécsi tudós akadémiajelentéseiben (1874, LXX. k. III. r. 8. 1.) Henke és Reyhernek egy értekezése van közölve, mely az em­beri végtagok legkorábbi képződésével foglalkozik. E szerint az öt hat he­tes emberi magzat kezén a hüvelyk nem képződik egyenközűen a többi uj­jakkal, hanem szembehelyezhetése már felismerhető. Ellenben a nagy láb­ujj, kezdettől fogva egy síkban fekszik a többi lábujjakkal, s igy a majom­hasonlóság legcsekélyebb mérvben sem illik reá. Ha ezekhez hozzáadjuk, 1) Hackel. Natúr 1. Schiipf. gescli. 568. 1. 2) Huxley. Zeuguisse. 97. I. 3) Baer. Studien. 336. 1. 4) Gerland. Beitnige. 185. I. s) Darwin Alistamninng. 1 I I. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents