Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

n-ire utalnak, mely a vad népeknél ma is föltalálható, hogy a halott a túlvilági életben fogja az eszközöket használni.

1) Valóban e temetési szertartások esak a sirontúli élet hitében lelik magyarázatukat.

2) Végre liogy rajzunk teljes legyen, szükséges fölemlíteni, liogy az őskorú ember már értett a gyógyászathoz s azt gyakorolta is. Broca a szenvedélyes kórbuvár és sebész egy egész sereg észleletet tett az őskori koponyákon és csontokon, a melyeken annyi évezred múlva nemcsak a lefolyt betegségeket, hanem a gyógyítás céljából alkalmazott sebészeti eljárásokat is konstatálta. Tehát nemcsak betegségek léteztek már az őskorban, hanem már gyógyászat is létezett akkor, midőn az embernek egész operateuri készlete csak köszerszáinokból állott. Broca egy igen szép tanulmányban tüzetesen ismertette a kökorban már annyira elterjedt, s mondhatni fölötte ügyes műtői kézre valló koponyalékeléseket (trepanatio). Broca annyira el volt ragadtatva az őskori koponyákon a begyógyulás jeleit mutató koponyalékek által, hogy maga is próbált őskorú silexekkel koponyalékeléseket csinálni holt gyermekek koponyáin és élő kutyákon; s e kísérletek fényesen sikerültek annak bizonyságául, hogy az őskorú műtök csakugyan végezhettek ily operátiókat kökéseikkel.

3) A koponyalékelés tekintetében kitűnő példa a l'Homme mort-beli barlangi koponya, melyen a lék hossza 46 m.m, szélessége 39 m.m, úgy hogy e nyilas következtében az agyvelő egy tekintélyes részének kellett csontos tokjától megfosztva lennie; a lék beforradt szélei arról tanúskodnak, hogy ez az ember az operatió után még jó ideig élhetett.

4} Ezek után kénytelenek vagyunk Virchowwal kijelenteni, hogy minden positiv előrehaladás, mit a praehistoricus anthrppologia terén tettünk, annak bebizonyításától, hogy az ember eredetre nézve más gerincesekkel összefügg, tulajdonkép mindinkább eltávolított bennünket.

6) A fölfedezések azt bizonyítják, hogy őssink testileg nemcsak távol álltak minden majom hasonlatosságtól, hanem a mai európaiaktól oly kevéssé különböztek, hogy azt vagyunk kénytelenek vallani, miszerint belőlük nem kevés elem származott át Európának mai lakóiba.

8) S tekintve a szellemi részt, semmi sem utal arra, hogy az őskori emberek szellemileg alantabbak voltak, sok most élő vad fajtánál, vagy hogy közelebbi rokonságban voltak az állatokkal.

7) S it ha az eddig ismert fossil emberek összegét egybeállítjuk, s viszonyítjuk azzal mit a mostani idő nyújt, akkor határozottan állíthatjuk, hogy a most él i emberek közt sokkal nagyobb számú aránylagosan alantabb álló egyén létezik, mint az eddig ismert fossilek között.

s) i) L.- Hun. 67—69. 1. '-) Ratzel Vorgeschichte d. europ. Menscheu. 61. 1. ») Anthi'opologiai füzetek. Török Aurél. 1882. 190. 1. 4) u o. 196. 1. ») Virchow. Freiheit der Wissenschaft 29. 1. «) Iíatzel. Vorgeschichte. 298. 1. M Dawkitis. 336. 1. <>; Vircúo.v, i. ii. 31. 1.