Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 20 — brux-i vázak 1.70 meter magasak. Míg tehát a cro-magnon-i, mentone-i vázak a patagon magasságot érik el, a furfooz-i s a cenfn-i vázak a busmannok, mincopik s a lappokhoz hasonló kicsinyek,

1) II. Az emberi váznak kétségkívül legjelesebb részét a koponya képezi. A koponyaalak meghatározásánál a koponyának legkülönbözőbb részei vétettek kiindulási pontúi; mivel azonban a koponyának hosszúsági és szélességi átmérője van legtöbb befolyással a koponya alakjára, mivel tőlük függ a koponyának hosszabb és keskenyebb, rövidebb és szélesebb alakja, a svéd tudós Retzius ezen alapon a koponyákat hosszúkra és rövidekre osztá. A hosszúsági átmérő azon vonal, mely a homlokcsonttól a nyakszirtcsont felé, tehát elölről hátrafelé, a koponyának két egymástól legtávolabb eső pontjait összeköti; a szélességi átmérő azon vonal, mely egyik halántékcsonttól a másikig, tehát oldalvást a koponyának két egymástól legtávolabb eső pontjait összeköti. A bosszúsági átmérő mindig nagyobb a szélességi átmérőnél; mivel azonban a kettő közötti különbség ingadozik, hol kisebb, hol nagyobb, a két átmérőnek egymáshoz való viszonyulásától függ, hogy valamely koponya hosszúnak, vagy rövidnek mondható-e. A két koponyaátmérőnek egymáshoz való viszonya képezi a koponyajelzőt (index). A hosszúsági átmérő 100 egységnek vétetvén föl, a szélességi átmérő ezen 100 egységnek bizonyos hányadrészét képezi; ezen hányadrész a szélességi, vagy koponyajelző. A hosszú és rövid fejűek közé egy közép alak ékeltetett be, melyet Welcker egyenes fejnek (orthocephal), Kroca középfejnek (mesocephal) nevez. Mások még részletesebb beosztásokat alkottak.

2) Hosszúknak (dolichoceph.il) azon koponyák neveztetnek, melyeknél a koponyajelző 70- -73; közép vagy egyenesnek (mesocephal, orthocephal) azok, melyeknek jelzője 74—77 ; rövideknek (brachycephal) azok, melyeknek jelzője 80 és több, tehát melyeknél a szélességi átmérő a hosszúságinak 80 és több századrészét képezi. A koponyáknak ilyetén beosztását Aeby

3) helyteleníti, mivel szerinte a rövid vagy hosszúfejfiség legtöbbször csak látszólagos, s a koponyának szélessége vagy keskenységétöl függ. Ennek dacára is azonban föntartjuk e felosztást, melyet nagyon csekély kivétellel minden koponyaismerő tudós követ. A most élő népeknél a koponyajelző 62 s 97 között ingadozik; az első egy neuseelandi, az utóbbi egy ITuxley által megmért a magas Tatárságból való koponyát illeti meg. A germán népeknél a jelző 75, 2,—82, között,

4) sőt Quatrefages

5) szerint 86, 20 között váltakozik. >) Dawkins. Uie Höhlen. 134, 146, 205. Quatrefages. Das Menschengeschlecht. ír. 13., 32. 1. 2) I. Topinard. Anthropologia. 3U9 1. 3) Aeby. Sehadelformen des Menschen und der Altén. Leipzig, 1867. 31. I. 4) l'faff. Schöpfungsgesi'hiehte. Frankfurt. 1877. 716. 1. 5) Quatrefages. i. h. 11. 10. 1.