Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

.69 római, tiz lábnyira bronz tárgyakat, tizenkilenc lábnyi mélységben igen durva edény-cserepeket, ember- s állat-csontokat találtak. Morlot a római tárgyakat tartalmazó réteg korát 13—18 századra, a bronz-réteg korát 24—42 századra, a legalsó kulturréteg korát 47—70 századra becsüli. Már eleve kijelentjük, hogy e becslésnek ép annyi értéke van, mint a fönnebbieknok. Mindezen számitások ugyanis azon föltevésből indulnak ki, bogy a természet erői mindenkor egyenletesen, szabályosan s meg nem zavart csendességgel működtek; s igy mig a régibb geologusok csupa katasztrófákat szerepeltettek, addig ujabban „bölcsen felállították a lassú okok működését, és talán nagyon is föltétlen módon elnyomták az erőszakos eseménye ket a föld történetében

1)". Igaz ugyan, hogy a természetben változatlan törvények uralkodnak, azonban ebből nem következik, hogy e törvények és erők mindig egyformán működtek

1). Azért épen a Morlot-féle számításra vonatkozólag mondja Cotta: általában minden efféle kiszámításokat a legnagyobb óvatossággal kell fogadnunk, ós sohasem szabad teljesen megbízhatónak tekintenünk, minthogy azt, hogy a képződési körülmények valóban mindig egyenlők voltak, alig lehet bebizonyítani

3). Különösen ez esetben nem lehet a hordalékok lerakásának egyenletességéről szó, mert az alpesi folyók, melyek táplálékukat a havasok- és jegesekről nyerik, gyakran néhány óra alatt a kis vízről a legnagyobb vízre szökhetnek föl. „Nagy mértékben bizonytalannak tűnik föl itt a föltevés, hogy az Alpokhoz oly közelfekvő folyócskának delta-képződése, 7000 éven át szabályosan folyt le. Nem hozhatott-e egyetlen áradás egy napon több törmelékei, mint a mennyire különben csak egy évszázadra terjedő tevékenység képes"

4). A föltevésekéi, mondja Wagner András, melyekből e számítás kiindul, annyira alaptalan s önkényteseknek kell nyilvánítanom, hogy nagy mértékben bámulok, miként veheti valaki őket tudományos vizsgálat kiindulási pontjául. A hordalék felső négy lábnyi része ép annyi perc alatt i.s felhalmozódhatott, mint a hány évszázadot Morlot felvesz. A római pénzek előfordulása senimitseni bizo') Lb Ilon. L'komuii! i'ossil. 127. 1 ') Molloy. Géologie et Révélation. Paiis. 1874. 120. 1. 3) Cotta. A jelen Ueologhija 28'J. 1. ') llatzel. Vorgeschichte. 32. 1.