Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

.06 ily eredményt nem 100,000 év, hanem ennek századrésze alatt is képes létrehozni. A Mississippi deltája. — Louisiniában egy építkezésnél, a Mississippi deltájában különböző magasságban cipressus törzseket találtak. A negyedik cipressus telepben öt meter mélyen egy indián főre akadtak. Dowler számítása szerint a delta-képződés 158.400 évet igényelt, s a negyedik telepben lelt indián fő 57,600 éves. Lyell a Mississippi deltáját megvizsgálván, azt 100,000 évesnek mondja ; Toinmasy azt hiszi, hogy nem idősebb 10—12,000 évnél; az egyesült államok technikusai hosszú számitások után e deltát 4,400 évre becsülték.') Dr. Schmidt a Dowler-féle számítást szigorú bírálat alá veszi, és Dowlernek roppant számait 1676 évre szállítja le.

2) Ugyané számításról Ratzel kijelenti, hogy alapjainak teljes bizonytalanságában vajúdik; mert a Mississippi deltájának növekedési mértékére vonatkozólag megbízható figyeléseket nem birunk.

3) Vele teljesen egyértelmű Cotta, midőn mondja, hogy „e számitások meglehetős bizonytalanok."

4) A kitűnő szentpétervári akadémikus Dr. K. E. Baer, Dowler becsléseit „teljesen téveseknek" tartja; mivel nem az mondatott, hogy a cipressus törzsek egymás= felett, hanem csak hogy különböző magasságban állottak. Már pedig egy deltának különböző magasságú részei egy időben is be lehettek fásitva.

5) De különben is lehetséges, sőt valószínű, miszerint ezen a delta-iszapba temetett cipressusok nem egyebek, mint hordalékai a megáradt Mississippinek, mely ma is óriás fatörzsöket hord és hajt Florida s az Antillák partjaira. Azt hisszük, e néhány megjegyzés, elegendőleg megvilágítja a Dowler-féle számítás értékét. A Mlus áradmánya. — A Nilus vidéke ismételve magára vonta a tudós világ figyelmét. Már az első Napoleoni hadjárat alkalmával kutásásnál meglehetős mélységben műtárgyakra akadtak. Később 1854-ben Heliopolisnál Kairó alatt husz meter mélyen az áradmányban korsókat, fazekakat, réz-kést, s téglákat találtak, a nélkül, hogy a tulajdonképi talajt elérték volna. E leletek időmérőkül használtattak föl francia tudósok által, kik 6—2 % hüvelyk ') Venturoli. L'uomo préistorico. 164. 1. ») Giittler. Naturforschung und Bibel. 282. 1. s) Dr. Ratzel. Vorgescliichte des europ. Mensch. 31. 1. 4) Cotta. A jelen geologiája. 301. 1. 5) Studieu aus dera Gebiete der Naturwisse n chaften. bt. Pctersburg. 1876,147,411.1.