Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

.64 Lyell is készségesen kijelenti, hogy ha azon változások szerint számítanánk, melyek a folyam-medrekben még most is történnek, egyátalán semmi idő sem volna elég nagy arra, hogy a völgy ilyetén átalakulását érthetővé tegye

1). Hogy Európának folyamai a jégkor alatt, s annak végén aránytalanul hatalmasabbak voltak, kétségbe nem vonható. Dupont szerint a Maas ágya a mammuth-korszak kezdetén 12 kilometer, annak végén csak 400 meter széles volt. A fölséges folyam, mely hajdan a legkeményebb közetet is meggyőzte és 150 meter mélységre kimosta, ma csak 60 m. széles, és vízállása az év bizonyos szakaiban a hajózásra már nem elegendő. Belgrand szerint a Szajna szélessége hajdan Páris körül 6 km. volt, s 37 meternyire emelkedett a mai vízállás fölé. Sandberger szerint a Rajna hajdan Straszburgnál 48-or több vizet hordott, mint ina nagy vízállásnál'

2). A Somme sem volt e tekintetben kivétel. Mert részint az erdővel egészen elborított Európának légköri nagyobb lecsapódása, részint az olvadás által, déltől éjszak felé visszavonuló gletscherek vizei növelték a 111a gyakran igénytelen folyókat óriásokká. D'Orbigny, Taylor, s a Somme völgynek legtekintélyesebb ismerője Boucher de Perthes leghatározottabban a megáradt Somme hullámainak tulajdonítják azon munkát, mely Lubbock szerint az évezredek lefolyása alatt lassan történt. „E csigahéj, — mondja Boucher de Perthes, ez elefánt, e fejsze, vagy pedig azon kéz, mely ezt készítette, ilyeténkép tanúi valának azon erőszakos viz•= áradásoknak, a melyeknek hazánk földje jelen alakját köszöni

3)". Azonban a hatalmas folyammá feldagadt Somine-ban oly tényezőt nyertünk, mely egymaga elegendő volna ama 100,000 évet igen tetemesen alábbszállitani. Mert a vadvizek, mondja Reclus, valóságos geologiai erők, melyeknek egy nap, egy óra elég, hogy a föld külsejét megváltoztassák

4). Élénk emlékezetben van még az 1875, junius 26-án lefolyt budapesti katasztrófa, midőn a Svábhegyről lerohanó ár óriás sziklatömböket hordott magával, s ölnyi iszapot hagyott maga után. A Loire 1856-1 áradása 172 millió franknyi kárt okozott, s a folyam, különösen a Camargue kerületben mintegy második ') Reusch. Szentírás és természet. 1870. Pest, 130 1. 2) Hummelauer i. h. •) Lubbock. II, 31 1. 4) Reclus. A föld. I, 234 i.