Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

.61 ciából'). Le Hon szerint

5) Egyiptomból kerültek a tavon lakók birtokába. Ha most már az előadottakból a cölöpépitmények korára vonunk következtetést, semmikép sem birjuk felfedezni „a századok azon mélységét, mely a pharaók, Théba s Ninivén túl nyúlik. Hanem mig egyrészt a cölöpépületek a gall és római időbe nagyon is belenyúlnak, másrészt a legrégibb állomások korát sem lehet Etruria kereskedése felvirágzásának idején túl, vagyis a 6—7-ik századon túl K. e. helyezni. Maurer szerint 800—500 év közt K. e. keletkeztek. Pallmann a cölöpépületek virágzási idejét 400—300 évre helyezi K. e. Hochstetter igen valószínűnek tartja, miszerint az utolsó kereszténység előtti évezredből származnak. Es Fraas Haszlerrel egyértelrnűleg ama tapasztalatnak ad kifejezést: hogy a cölöpépületek korát illetőleg, ma mindinkább a higgadt megfontolás foglal tért, s a cölöpépitőkben germán törzseket látnak, kik fabuzogányukkal, kőfejszéjükkel, csont és kovahegyú dárdájuk és és nyilukkal feltíinőleg hasonlítanak a Plinius és Tacitus által vázolt Grermánokhoz. Elszórt érc-leletek, exoticus tárgyak, minők a borostyánkő, nephrit, teknősbéka, idegen országokból való tűzkövek, alig engedik fölvenni, hogy ily tárgyak Etruriának virágzása előtt, azaz 6—8 kereszténységet előző század előtt, utat találtak volna Közép-Európába. Es semmi, de semmi sem kényszerít, hogy a tó mellé vagy a tóra való település idejét 1000 éven túl helyezzük K. előtt

3). ') Cotta. 286. 1. ') Le Hon. 209. 1. 3) Fraas. Vor ilcr Síiudfluth 469. I.