Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

5. Az ember által használt eszközök. «ivel a fölfedezésekből az tűnik ki, hogy az ember hol kő, hol bronz, hol vas eszközöket használt, legelőször a dán tudósok az emberre három kort különböztettek meg; kőkort, melyben kő-, bronzkort, melyben bronz-, s vaskort melyben vasból való eszközöket használt. Különben e felosztás eredetisége a Kr. előtti első században élő epikur bölcsészt Lucretiust illeti meg, ki „de rerum natura" cimü tankölteményében következőleg ir: ') „Arma antiqua, manus, ungues, dentesque fuerunt Et lapides, et item silvarum fragmina rami ; Posterius ferri vis est, aerisque reperta, Sed prior aeris erat, quam ferri cognitus usus." A dán iskola szerint az emberi nem először kőeszközöket használt; majd értelmi fejlődésben haladván, megtanulá az érc használatát és fegyvereit bronzból készité; végre a szerencsés véletlen a vas birtokába juttatá, melyet aztán hadi és házi eszközeinek gyártására fordított. Ezen felosztás értelmében Müller a kőkort 5000 évvel helyezi időszámításunk elé 2) Woldrich szerint az ember iszonyú nagy idő előtt már élt Amerikában

3); és Canestrini szerint, ki Morlot-ot követi a kőkorra 47—70, a bronzkorra 29—42 évszázad esik 4); végre Lubbock a kőkort két részre bontja, csiszolatlan- (palaeolith) ') 5-ik könyv 1282 s köv. vers. 5) Albr. Müller. Die áltesten Spuren der Menschen in Európa. Basel. 1871. 38.1. ') Woldrich. Überblick der Urgeschichte des Menschen. Wien, 1871. 57. 1. ') Canestrini. Origine dell'uomo. Milano. 1866. 83, 85. 1.