Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879
26 azon vidéken mint a növényi, mint az állati maradványok megegyeznek. A dán szigeteknek és Skandináviának legrégibb lakói is a diluvialis hordalékon hagyták reánk nyomaikat, vagyis ők is csak a jégkor után éltek. Az embernek a jégkor végén való felléptét Európában bizonyítják Dawldns ') s az általa idézett Prestwich, Lyell és Cotta Dawson, Zittel, Vogt, Quatrefages, Virchow. Midőn igy az ember megjelenését Európában a jégkor végére tesszük, könnyen hajlandók lehetnénk ez időt az ős mult ködös távolába helyezni. Azonban igen tévedne, ki ezt tenné. Mert ámbátor az ember éveit itt számokkal meg nem jelelhetjük, mivel évekkel csak a történelem számit, mégis oly tényeknek vagyunk birtokában, melyek a kérdés alatt álló időt tán reményen felül közeinek bizonyítják. Igy maga a schussenriedi lelet saját fiatalsága mellett bizonyít. A talált állatcsontok rendkívül üdék, s a kavicson természetes mélységben feküsznek 13'-ra a fölszin alatt. A moha telep megőrzé zöld színét; minden úgymond Quenstedt 3) egész a tőzegcsigáig ifjú, tehát épen nem költi a nagy régiség benyomását. Továbbá Pfaff tesz a jégkor időbeli távolára vonatkozólag egy igen nevezetes körülményre figyelmessé 4). Midőn a gletscher saját völgyén lefelé csúszik, simára csiszolja a sziklavölgy oldalfalait, s beléje hosszú egyenes rovásokat karcol. Már pedig tudjuk azt, hogy a légköri viszonyok behatásának egy közét sem áll ellen ; az egészen tükörré csiszolt gránitjaink a függőleges oldalokon már 30 év múlva az időnek igen észrevehető behatását mutatják, sőt a szél ellen eső oldalon a fényességet csaknem egészen elveszítik. Ha már most azt akarnók felvenni, hogy a jégkor óta sok ezer év mult el. miként volna a sziklafalakon s a gletsclierek által messze tova szállított kőtömbökön felismerhető még most is a csiszolás. rovás és karcolás ? „Epen a körülmény, mondja Pfaff idézett helyen, hogy ezen .... a sziklákat csak egészen felületesen érintő mélyedések még igen jól felismerhetők .... egész határozottan a mellett szól, hogy nem szabad fölvennünk, miszerint már oly hosszú időkön át folyt rajtuk végig az eső és hóviz. Ezen ') Die Höhlenbewohner und die Ureinwohner Europas. 1876, 324. 1. a) Cotta. A jelen geologiája 309. 1. ») Quenstedt i. h. 178, 131 1. ') Pfaff i. h. 713, 714. 1,