Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879
22 szűk Pfaffnak') számítását, ki csillagászati ós geologiai tények alapján egy korszakra, tehát egy képződményre közép értékül egy millió évet vesz fel. Ez ngyan roppant tartamnak tűnhetik fői, azonban ha megfontoljuk, hogy Valesben vagy 150 kőszén-telep van egymás felett, egymástól több lábnyi vastag agyagréteg által elválasztva, mely telepek mindegyike egy ős erdőt képvisel, melynek meg kelle nőnie, el kelle merülnie s a tenger fenéken agyag réteggel befödetnie; ha megfontoljuk, hogy a kőszénre több korszak után következő kréta, melynek rétegei gyakran ezer láb vastagságúak, nem egyéb mint iszonyú halmaza oly parányi kagylóknak, melyeknek milliói egy kés pengén elférnek: fogalmunk lehet azon időtartamról, melyet ezen s más rétegek képződése igénybe vett. Ezek előrebocsátása után kérdezzük, földünk mely szakában találkozunk az ember legelső nyomaival. A mult század elején 1726-ban nagy feltűnést okozott egy a miocánben talált váz, melyet Scheuchzer, a csontváznak felfedezője homo diluvii testisnek nevezett el. Emberváznak tartották egész a mult század végéig, — a midőn Ouvier saját nevén nevezte meg, t. i. a váz salamandra giganteaé volt. — 1837—40 közt több helyütt a miocánben, legelőször a bordeaux-i medencében, a sansans-i dombon számos fogat találtak. E fogakat föltétlenül ember fogaknak jelentették ki a tudósok 3) — majom fogak voltak. — 1805-ben Manuel Cortes y Campomanes Gruadeloupe sziget partján, mészkősziklában egy embervázat talált. Dr. König irta le 1814-ben, Ouvier is megvizsgálta, és mindkettő meggyőződött, miszerint a darab kétségtelenül valóságos emberváz kemény mészsziklában, valóságos kövült ember. Azonban csakhamar bebizonyult, miszerint a közét, melyben a váz volt egészen felületesen fekszik, a szökőár által elfödve az emberek szemeláttára képződik. Ugyané kőzetben találták a benszülöttek különféle eszközeit, nyilakat stb. melyek mind uj időre utalnak. Es a guadeloupe-i kövületet annak idejében praeadamitának, Ádám előtti embernek tartották. 4) Azt mondja Bosizio 5) miszerint a modern geologikus kutatások az úgynevezett diluviális képződményekben, sőt némely legré"•) Pfaff. Scliöpfungsgeschichte 654. s köv. 11. 2) Molloy i. h. 320, 322 1. 3) Fraas. i. h. 372 1. <) Fraas. i. h. 448. 1. 6) Bosizio. Die Geologie und die Sündfluth. 106. 1,
