Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

az óriás vastagbőrüek a raastadon, dinotherium, orrszarvú, mammuth gyakorolják. — A szervesekből 85% szállt át reánk. A harmadkor legifjabb rétegeit pliocannek nevezzük. Azonban minél ifjabb a föld, ntinélinkább közeledünk a jelenhez, annál nehezebb a hasonkorn összetartozó rétegeket megállapitani. A mily kevéssé mondhatni irja Fraas

1) vájjon folyamainknál ezen homok 18<>ő vagy 1864 évben, s néhány lábbal mélyebben ezen vagy a múlt században hordatott-e, ép oly kevés bizonyossággal lehet a nagyobb sárgaföld és homokhalmazatokról .... mondani, vájjon az ember korszakába, avagy az ifjabb, közép, vagy régi pliocanbe tartoznak. A pliocan köti össze az ősvilágot a jelennel; a természeti viszonyok a Hóra a fauna mindinkább a jelenhez közelednek. A tél már hó és jéggel köszönt be; minden vidéknek megvan saját typikus faunája és flórája. Megkezdődik a nagy ragadozók, barlangi medve, barlangi oroszlán uralma, melyek nagyságban a mostaniakat fölülmúlták. Ausztráliában oroszlán, sőt orrszarvú nagyságú hús és növényevő erszényeseket, találunk. Mammuth s orrszarvú, elefánt, ló, ősökör, bizon, jávorgim, iram tarka vegyületben népesítették a pliocan erdeit. A szervesekből 60—80% jutott el hozzánk. Az Alpesek e korszakban emelkednek. A pliocannek vége felé földünk sajátságos eseménynek volt szemtanúja. Európa és Éjszak-Amerika gletscherei, jégárai a mainál sokkal nagyobb kiterjedést nyertek, miért is e kort jégkornak nevezzük. Bár mi volt ez eseménynek oka

2), de megtörténte kétségbevonhatlan; mert élőbizonyságai a vándorközetek, melyek Skóthon, nyugat Anglia, Holland, Finnland, Orosz. Lengyel, Ejszak-Xémetország, Svajz völgyeit s lapályait, valamint Éjszak-Amerika nagy területeit egész Balti moréig oly sürüen födik. A vándorkövek talaját ugyanis a pliocan végén tenger borította, miként ezt magának a talajnak alkata bizonyítja : s e tengerbe szakadtak a gletscher-völgyekből a jéghegyek, melyek a reájuk hullott sziklatömegeket a vízen úszva elszállították mai leihelyükre, ép ugy, miként Grönland partjain ma is a tengerbe szakadó jéghegyek sziklatömegekkel megrakva sokszor több száz mértföldnyire úsznak az egyenlítő felé, inig végre elolvadván a tengerbe hullatják terhöket. S e jégkort nevezzük dilu) Oscar Fraas. Vor iler Sündfluth. Stuttgart 1866, 398 1. 5) Lásd Cotta A jeleu geologiája. Budapest. 1873. 341 s köv. 11. és Pfaff Schöpíuugsgiit tLichte. Frankfurt 1877. 619. s köv. 1. a jégkor okairól.