Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1874

11 fejlődésének felkarolására még sokkal inkább kell a képzelem, az érzelem felkeltése, a tudvágy megérlelése által a növendéket buzdítani, lelkesíteni. Ezen okoknál fogva a tantervet következőleg tartjuk módositaudónak: 2. osztályban az ókor; 3-ikban a középkor; 4-ik osztályban az újkor. Tekintettel a növendékek értelmi fejlettségére szorítkozzék az előadás, a jelelt osztályokban csakis az érzelemre ható, a képzelmet megragadó, az emberek jellemét feltűnően visszatükröző eseményekre, minden tudományos, minden mélyebb észrevételektől tartózkodva ; a tankönyvekben, az előadásban Plutarch módszere legyen uralkodó — természetesen, a növendék szükségletei, felfogásához alkalmazva. A tanítás célja: az erkölcsi érzelemre hatni és a történeti események, személyek iránt érdekeltséget gerjeszteni. A történeti ideák és viszonyok pragmatikus tárgyalása muló befolyású lesz, ha az ifjak ezen ideákról, az emberi gondolkodás különböző irányairól, az eszmék és az emberi törekvések, szenvedélyek közti összefüggésről csak felületes, homályos képzeteket sajátítanak el. Athene hanyatlása a sophistika, Róma bukása az epicureismus jellemrontó erkölcsi nézeteivel szoros összefüggésben van, a kereszténység történetét Platón bölcselete nélkül nem vagyunk képesek felfogni. Aquinoi Tamás, Duns Scotus János mutatják csak, miként tartá az emberi szellem lehetségesnek az ész és kinyilatkoztatás összeegyeztetését: Bacon, Locke a felvilágosodás úttörői, Voltaire és Rousseau két század jellegének teremtői. Azon eszméket, melyek a történelmi fejlődést eszközölhették, csak akkor foghatjuk fel kellően, ha áttanulmányoztuk az emberi szellem tevékenységének természetét, melyből az ellentétes elvek, küzdelmeikkel származnak. Az ifjú csak akkor lesz