Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-08 / 340. szám
fö. oldatT A szubotica: L'Ojfd közhtnőnyei * A romániai szeijiéíydijszabís. A vasúti vezérigazgatóság rendeleté szerint 1928. évi január 1-től kezdve a menet•dijak 15—20%-kai csökkennek. Ezzel szemben a gyorsvonatu i. osztályú menetdijak 200 kilométer távolságig 20%kal emelkenek, 200—500 kilométer távolságra megmaradnak a régi színvonalon, 500 kilométer távolságra pedig 14%-kal csökkennek. : Tilos a búza és a liszt bevitele Lengyelországba. A lengyel kormány november 28-tól kezdve a búzának és lisztnek Lengyelországba való bevitelét megtiltotta. A tilalomnak természetes következménye, hogy úgy a búza, mint a. liszt ára rohamosan emelkedik Lengyelországban. ■ A baukkamaíláb leszállítása Bulgáriában. A bolgár nemzeti bank december hó 10-től a kamatlábat úgy a magánszemélyek. mint a bankok részére 3'A %-ra szállította le. A kamatláb eddig magánosok részére 5%-ban a bankok' részére pedig 4%-bnn volt megállapítva. Határidő a vasúti kocsik be- és kirakására. Az őszi forgalom könnyebb lebonyolítása érdekében a vasút a rakodási határidőt 24 óráról 6 órára Szállította le. A rakodási batáridőnek ilyen ■módon való megállapítása nem vonatkozik az élőállatok berakására, valamint a magán kazánkocsikban szállított áruk be- és kirakására. További intézkedésig az áruknak a vasúti kocsikba való be- és kirakására a következő határidők érvényesek: hullák részére: 6 óra, élő állatok részére: 2 óra, egyéb áru részére 6 óra, magán kazankocsikban szállított áru részére 24 óra. Kötelező nyilatkozatot kel! kiállítani gabona- és főzelékfélék Olaszországba vgló szállításánál. Az ólasz vasutak a nemzetközi egyezmény alapján megkövetelik, hogy gabonának vagy főzeléknek ömlesztett állapotban való szállítása esetén a fuvarlevélben,. ,-gjy. éjtetnv', megjegyzés legyen, hogy a »kötelező' nyilatkozat« kiállíttatok IJyjeji. nyilatkozat hiánya, f$etén a' vasút’ jegyzŐköiíyvfleg fogja, megállapítani a küldemény állapotát, ami a küldemény gyors továbbítását akadályozza. Közgazdasági címjegyzék Az SHS királgsig ipari, keresned: írni és mezőgazdasági ci:n~ jegyzéke az 1223. évre A modern gazdasági élet fejlődése, a kínálat és kereslet állandó cserefolyamatával, a technikai segéd-szakeszközök egész sorát teremtette meg, amelyek idővel meghonosodtak a kereskedövilágban és elkerülhetetlenül szükségessé váltak minden haladó kereskedő részére. A tisztán. technikai felkészültség mellett, amire sokat adnak a termelők és a kereskedők, külön kereskedelmi irodalom keletkezett segédköny- Vak is kézikönyvek formájában, amelyek nélkül ma egyszerűen elképzelhetetlen egy modern kereskedelmi vállalat. Sajnos, be kell ismernünk, hogy az ilyen müvek, az óriási előállítási költségek és különböző technikai nehézségek következtében, nálunk nagyon ritkák és nagyrészt nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ezekre a körülményekre tekintettel, megelégedetten konstatálhatjuk, hogy a jugoszláv könyvpiac értékes munkával gazdagodott, amely teljes mértékben pótolja az említett hiányosságot. >Az SHS. királj-sig ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági címjegyzéke« (Adresar Kraljevine Srba, Krvata i Slovenaca za induštriju, obrt, trgovinu i poljoprivredu) első kiadása után, amely a múlt évben jelent meg, néhány nappal ezelőtt a beogradi Jugoszláv Rudolf Müsse r. t. kiadásában megjelent a második kiadás is, amely alapjában újra bXcsmegyei napló 1927. cfecetT&ef 8 átdolgozuítan kerül a publikum elé. Ez a példás technikai kiállítású mii meglep, Ízléses és tekintélyes külseje mellett, mindenekelőtt megbízható és kimerítő' tartalmával, amely a legszigorúbb kritikát is kiállja. Az ezernég.vszáz oldalou több mint ötszázezer cinict az ország hétezer helységéből tartalmaz ez a terjedelmes könyv. A cinvek könnyen áttekinthető módon sorakoznak fel. Minden egyes helységről pontos adatok találhatók, a lakosság számáról, a legközelebbi közlekedési kapcsolatokról, a közigazgatási és birói illetékességről. postáról, távíróról, telefonról, vásárokról, állami hivatalokról, különféle intézményekről stb. Az egyes helységek fellelését jelentékenyen megkönnyíti a könyv elején levő regiszter. A címjegyzéken kivüí, amely a könyv főrészét teszi, érdeklődést kelt fel a hirdetésekkel gazdagon tarkított bransiegyzék is. Ez a jegyzék regisztrálja az. összes gazdasági ágakat, amelyek az SI1S. királyságban fennállnak s az egyes üzletág megnevezések alatt felsorolja mindazokat a helyeket, ahol az illető iparág képviselve van. Nyolc idegennyelvii regiszter egészíti ki ezt a fontos részt és lehetővé teszi minden külföldinek, bármilyen nemzetiségit és nyelvű, hogy használja az SHS. királyság címjegyzékét. A közgazdasági részben adatok vannak az ország alkotmányáról, törvényhozásáról és közigazgatásáról. Ugyanebben a részben van a jugoszláv ipar és gazdaság általános fejlődésének leírása, valamint autentikus adatok a külkereskedelmi forgalomról. A bőséges külföldi rész, valamint a szépen illusztrált fürdő és utazási kalauz teszik teljessé ezt a figyelemreméltó müvet, amelynek az ország gazdasági élete szempontjából való jelentőségét nem lehet eléggé felbecsülni. Ez a könyv nemcsak hü tükre az ország iparának és mezőgazdaságának, hanem megbízható tanácsadója is minden kereskedőnek és gazdának. Ezért a főkönyv, a telefon és az írógép mellett ez a könyv is nélkülözhetetlen kelléke minden irodának. Az agrárreform Európában A Közgazdasági Napló cikksmcznla A világháború után a földkérdés lelt a legégetőbb problémák egyike. Ennek a problémának megoldására vált szükségessé az agrárreform, amelynek révén sok földnélküli jutott földhöz. A földosztás azonban nem történt mindenütt úgy, hogy a földnélküliek földhöz juttatásának érdeke az ésszerű gazdálkodás érdekeivel harmóniában legyen, így nálunk is számos visszásság merült fel az «agrárreform végrehajtása során és az ezek a visszásságok a viták egész sorára adtak alkalmat úgy a parlamentben, mint a közélet egyéb fórumain anélkül, hogy a kérdés megoldása előbbrejutott volna. Erre való tekintettel elhatároztuk, hogy a Közgazdasági Napló hasábjain cikksorozatot fogunk közölni, amelyben ismertetni fogjuk a különböző európai országokban alkalmazott agrárreform rendszerét és így a különféle rendszerű agrárreíorniok összehasonlításával világítsunk rá a magunk agrárreformjának kiküszöbölni való hibáira. A cikksorozatot dr. Seltmann Rezső tollából a Közgazdasági Napló következő számában kezdjük meg. gy válság Laucashireben az angol foaóipar centrumában Egy orsó ára hát és fái shillingre esett, hoioít húsz shilling kölcsönt adlak rá — Finomabb fonalak gyár* tására keil berendezkedni Lancashirenek — Műhelyemmel kevert fonalat kell gyártani Lancashireböl jelentik: Az angol pamutipart a súlyos megrázkódtatások a legnehezebb problémák elé állítják. Lancashire, amely a konjunktúra ideje alatt a világ pamutiparának a középpontjában állott, most a krizís labdajátéka lett és a javulás jelei is égy csapásra elúsztatták. Az a tény, hogy az egyiptomi és amerikai pamutot feldolgozó üzemek redukált munkaidő mellett mégis foglalkoztatva van, mert a vevők az egész vonalon elfordultak a nyers- és durvaszövésü pamutcikkek beszerzésétől. És éppen ez a helyzet az, amely Lancashire jelentőségét lényegesen csökkenti. Viszont a finomabb és müselyemmel szőtt termékek iránti kereslet volt az okozója annak, hogy a kisebbség, amely kartelen kívül állott, megtudott mérkőzni a hatalmas Cotton Yarn Association-nal és miután az élőbb említett Okon kívül olcsóbb áron is tudott árusítani, a kartell megbuktatta. November elején határozta el a Cotton Yarn Association, hogy az előírás szerinti minimumárakat bizonytalan időre felfüggeszti és a megrövidített munkaidőt ugyancsak hatályon kívül helyezi. Ezzel a rendelkezéssel a kartel Ítéletet mondott maga felett, de megbukott azért is. mert tarthatatlan volt és mert tervszerűtlen volt. A kartel nem tett egyebet, mint kartelárakat és munkaröviditéseket állapított meg, ahelyett, hogy tervbe vette volna az ipar szanálását, a kevésbé racionális üzemek kikapcsolását, vagy tervbe vette volna az ipar pénzügyi rekonstruálását. A kartel tulszorosra kötötte tagjainak a kezét és ez a megkötöttség mély vágást ejtett rajtuk és ennek következménye, hogy a kartelhez tartozó társaságok közül nyolcvan társaság felszólította tagjait a hiányzó töke befizetésére, harminc társaság kiegyezést keresett a hitelezőkkel és tiz társaság likvidál. Ez a helyzet tükrözi vissza a kartel összeomlását. A helyzet teljesen reménytelen és a legjellemzőbb, hogy amíg a bankok egy üzemnek ennekelőtté 20 shilling kölcsönt folyósítottak orsónként, addig most egy nagy üzem 7.5 shilling orsó-áronként került uj vevő kezébe. A hitelezők meg vannak ijedve és tartanak az űzetnék teljes elértéktelenedésétől, de rövidesen elérkezik az ideje annak, hogy kénytelenek lesznek a helyzettel szembenézni. A helyzet csali abban az esetben fog enyhülni, ha sikerülni fog egy alapos financiális, rekonstrukciós retortán keresztül az ipart megerősíteni és ha alkalmazkodni. fognak az uj szükségleti irányzathoz, vagyis megkezdik a finomabb fonalak gyártását és azoknak müselyemmel való keverésétől sem fognak tartózkodni. Ezenkívül meg kell nyerni a piacot egy olyan áralakulással, melyet a legracionálisabb üzem kalkulál. Az ipar szanálásánál tekintettel kell majd lenni arra is, hogy az eddigi négyszáz amerikai pamutöt fonó tizemből háromszáz, legfeljebb háromszázötven maradjon csak meg és akkor a kinálat és kereslet képe mindjárt másképpen fog festeni. Lancashire már évek óta kísérletezik, hogy pamutiparát a krízisből kiemelje, de minden eddigi kísérlete meddő maradt. pedig a tulprodukció másként el nem kerülhető, minthogy a súlyosan megterhelt üzemeket egyszerűen eltünteti. A gazdasági életnek egy régi, de mindig érvényesíthető tapasztalata az: »A legerősebbek legyenek a túlélők«. És ezt Lancashire-nek is végre tudomásul kel! vennie. Emelkedő tendenciát aiucat a Inna a vilásp'acon A búza és a többi termény ára emelkedő tendenciát mutat a világpiacon és Csihágóban csaknem 128 centig emelkedett. Természetesen foiyik a találgatás, hogy mi az oka ennek. A kombinációk tt ‘Pool spekulativ híreszteléseinek tulajdonítják az árak fölszökkenését. A komoly hírforrások azonban nem tudnak a pool spekulativ híreszteléseiről. Az emelkedő tendencia oka egyszerű. December eleje van. A gazda, akinek pénz kellett, már értékesítette termékét, aki pedig ráér, az még ezután is várhat. Egésfxn automatikus, hogy december hónap mindig emelkedő irányzatot jelent a gabona árában. Máskor isigy volt. Ha az előző hónapokban nem esett mélyen a búza ára, éppen mert az eladás nem volt rohamos, úgy most sem iog tulamagasra emelkedni az ára, mert akik kölcsönnel, beraktározással segítettek magukon, részben most fogják piacra dobni áruikat. A vásárlók között jelentkezik Angolország. Franciaország, ahol eredetileg több termésre számítottak. Nagyban vásárol Olaszország is. amelynek idei aratása félmillió tonnával maradt a tavalyi alatt, sőt Keletázsia is a piaci érdeklődők közj lépett. Ez a keresleti pias. A piaci kinálat Ausztrália és Argentina oldaláról hozza az árut. ahonnan 1.25—2.5 millió tonna búzára számit a világ gabonapiaca. Ez aránylag nem oly nagy tömeg, I amelyre Argentina képes, mert a rozsdakár lényegesen megcsappan tóttá úgy Ausztriát, mint Argentina gabonakivitelét. Avilágpiac eddig kibontakozott ered, ményeit elemezve, eléggé meglepő eredményre bukkanunk. Az most. már két.jelennek látszik, hogy a kanadai elsőrangú keverésre alkalmas búzában a termés igen gyönge volt. Az ausztráliai termés az ily módim keletkező hiányt távolról sem fogja pótolni. Viszont az európai kontinensen nagyrészt, erősen el van ázva a búza; keverési' célokra csak annál nagyobb mértékben lesz szükség acélos búzára. Az orosz búza e szükséglet fedezésében még oly szerepet sem kap, mint tavaly. Az argentínai búza pe’ dig egyáltalán nem alkalmas keverésre. Ebből tehát az következik, hogy o középeurópai búzatermő piacok kilátásai a külföldi értékesítés szempontiából erősen megnövekednek. Ha most mérleget készítünk: a gazdáké általában a szokottnál kedvezőbben alakult eddig a világpiacon azáltal, hogy nem vesztegették el búzájukat azonnal az aratás után. A fogyasztók szintén nem látták ennék kárát, mert tapasztalják, bogy a rendszeresen bekövetkezett árugrás helyett inkább csak tüuetileg drágult a gabona. E viszonyok mellett, vesztes csak az a spekuláció marad, amely közvetítő kereskedelem cinjén a termelők és fogyasztók rovására nag.v keresetre igyekezett szert tenni. A kedvező szimptómák arra vallanak, hogv azokon a helyeken, ahol aránylag jobb termés mutatkozott, ott a gazda az idei termésértékesités szempontjából jó kilátások előtt áll. 10803 in un valamint sok ragályos boSsgség eTea q,ni“ v —|j é> » i (Törv. véd.) D.\ Basarović sz.rint fertőtlenítő orrkenöcs Kapható minden gyógyszertárban tolat: ScitzeiirteMicta Arte ijópzsrtár ZAGREB NOVISAD, ORBAN-PENSIO Vízvezeték, mosdók, melegvízfűtés. TELJES PENS10 70-90 Dinár Abonenssltnek engedmény. Telefon 25—36
