Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-01 / 334. szám

10. oldat

"BÁCSMEGYE1 NAPLÓ

1027. <íecemt>er 1. .

HIDMUIOMH?

A szubotica Ua;j käzl 3rrs 3ny3i

ft

}

Meghívó a vámkonferenciára. A Lloyd titkári hivatala értesíti az egyesület tagjait, hogy a legközelebbi váinkoiuercncia december 4-ikén vasárnap déie'.öit jiz árakor lesz a Lloyd olvasótermében. A titkári hivatal felkéri a tagokat, hogy a konferencián előterjesztendő panaszaik támogatására bizonyítékaikat magukkal hozni szíveskedjenek. (Ilyenek lehetnek: vasúti fuvarlevelek, vámbevallás stb.)- Ciörög-iugoszláv kereskedelmi kamarák létesítése. A Lloyd értesülése szerint a legújabban megkötött egyezmény szerint görög és jugoszláv kamarák létesülnek Athénben, Szalonikiben és Szkopljében.

: Katonai kötelezettségüknek eleget nem tett egyének kaphatnak-e iparengedélyt? A kereskedelmi minisztérium a hadügyminisztériummal cgyetértöleg a katojiakötelesek iparengedélyéről a következő rendeletet adta ki:

1. Mindazoknak az egyéneknek, akik 21-ik életévüket még nem töltötték be. tekintet' nélkül arra, hogy nagykorusittattak-e vagy sem. ha katonai kötelezettség alá még nem esnek, az iparengedély a fennálló törvények figyelembe vételével kiadható.

2. Katonai kötelezettség teljesítése végett bevonult egyének engedélyezett iparengedélyüket megtarthatják arra az Időre is, mig katonai szolgálatot teljesítenek, kötelesek azonban ezen időre üzletvezetőt alkalmazni, avagy üzletüket bérbeadni.

3. Olyan egyének, akik az ipareugpdély kérése idejében már katonai kötelezettség alá esnek, az engedély nem adható ki.

A Standard Oil Company ezévi osztaléka. A Standard Oil Company ebben az évben 203.6. millió, dollárt íog osztalék címén, 'kifizetni. v;igy^ril13.^!l|;ii)ijj^ dollárral többet, niiijt a; ujíjlt évben.

Csökken az élelmiszerek kivitele Magyarországból. A legutóbb közzétett statisztikai adatok szerint az élelmiszereknek kivitele Magyarországból ebben az évben lényeges csökkenést mutat. A kivitel műit év augusztus 1-töl szeptember 30-ikáig 2,455.590 métermázsa, mig ez év ugyanazon időszakában csak 1,613.633 méter mázsa volt.

A jugoszláviai gyáriparosok követelései

A gyárosok tiltakoznak az osztrák ipar túlkapásai ellen

Beogradból jelentik: A jugoszláviai gj árosok központi szervezetéi áz elmúlt heten konferenciát tartottak, amelyben egy rendkívül érdekes rezoluciót fogadtak el. A rezoiució többek között a következőket mondja ki:

Küzépeurópa gazdasági politikája az egyes ipari államoknak az agrár államokkal szemben folytatott vámpolitikája miatt, egyes mezőgazdasági államokat, így Jugoszláviát is, rendkívül súlyos helyzet elé állította. Így a jugoszláv mezőgazdasági élet, a húsipar és a malomipar szitué pusztulásnak van kitéve. Ezért az iparosok és gyárosok központi szövetsége kéri a kormányt, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésénél az országnak ezekre a fontos iparágakra legyen figyelemmel és mindent kövessen el, hogy a termelés ne álljon meg és ezzel a kivitel is biztosíttassák. Ami az osztrákokkal kötött kereskedelmi szerződést illeti, nem szabad elfelejteni, hogy az osztrák ipar részére hozott áldozat nem ért fel azzal, hogy a jugoszláv ipart rendkívül módon megkárosítsák és Jugoszlávia különben sem kapta meg osztrák részről azokat a mezőgazdasági kompenzációkat, amelyeket a jugoszláv gazdasági élet, a nagy áldozatok után, joggal elvárhatott volna. Ki kell emelnünk, hogy a jugoszláv liszt- és húskivitel az osztrák keí.eskede!mi szerződés életbelépése óta a

minimumra csökkent. Az osztrák kormánynak bizonyos tendenciái arra mutatnak, mintha ellene dolgoznának annak, hogy a' jugoszláv mezőgazdasági kivitel fejlődjek. Ha a jelenleg érvényben levő kereskedelmi szerződést a most tárgyalás akiit levő szerződés sérelmes intézkedéseiben nem változtatná meg, akkor a jugoszláv gazdasági élet igen szomorú jövőnek nézne elébe.

A jugoszláv gyárosokat elégtétellel töltené el. ha az albán és a görög kereskedelmi szerződéseket gyorsan ratifikálnák és item kevésbé volna fontos, ha a török, a csehszlovák, spanyol, len. gyei és más államokkal kötendő kereskedelmi szerződések is tető alá kerülnének. mert a jugoszláv mezőgazdasági termelésnek piacokat kell keresni. Azonkívül a rezoiució egy egész sereg követelést állít a kormány elé és kéri.

hogy a kormány uj gazdasági politikai! kezdeményezzen. így kérik a gazdasági tanács felállítását, amelyet a gazdasági . élet számára nz alkotmány amúgy is biztosított. Az állami és az önkormányzati szállításoknál a hazai ipar részére különféle előnyöket követelnek. Szociálpolitikai téren kérik a munkások és munkaadók közötti viszony rendezését. A közigazgatás dcpolittzálása egyik foköveíeiményc a jugoszláv gyárosoknak. Kérik azonkívül a vámeljárás ui.ajbb szabályozását és a vámmentes gépek ; behozatala körüli eljárás revízióját. Siir- j getik az adóreform megvalósítását és azt is követelik, hogy az állami közigazgatásban a legnagyobb takarékosságot hajtsak végre. Olyan uj pénzintézetek alakítását is sürgetik, amelyek az ipa- j rosok részére olcsó hiteleket tudnának biztosítani.

A Wolf-koncern rejtelmeiből

Szenzációs védik egy hires német nagyiparos ellen

Berlinből jelentik: Németország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nagyiparosa, 1 Volt Ottó, a hi rés Wolf-koncern tulajdonosa, ismét egy szenzációs botrány középpontjában áll. A bábom után Wolf eilen több berlini lap azt a vádat emcILe, hogy az azóta meggyilkolt Erzberger miniszter bizalmával viszszaélve különböző üzleteket csinált a német állammal és súlyosan megkárosította azt. Az ügy akkor elaludt és Wolf Ottó vaskoncernje tovább fejlődve' csakhamar a birodalom egyik legjelentékenyebb vállalkozása lett. Egyik elbocsátott cégvezetőjének feljelentésére az ügyészség most eljárást indított Wolf ellen csalás és hűtlen kezelés elmén. Woif állítólag éveken át hamis számlákkal és szállítólevelekkel dolgozva, megkárosított egy csomó ipari, vállalkozást, közöttük a Phönix részvénytársaságot. Ezenkívül az. állam ellenőrző közegeit megvesztegette, állandó ifzetést adott nekik, mhjd Tiyiigalomba vonulásuk rután

i‘ ilii'í!

alkalmazta őket és igy a birodalmi kincstár is rendkívül nagy károkat szenvedett.

Az idén egyébként Wolfot szótöbbséggel a Deutsche Bank felügyel# bizottságának tagjává választották. A megválasztást a német pénzügyi élet több előkelősége ellenezte és ezeknek nevében Tenhaefí dr. a Deutsche Bank küzgyüllésén tiltakozott is Wolf beválasztása ellen azzal a megokol ássál, hogy »IT'of/ Németország legnagyobb csalója«. Érdekes és jellemző, hogy Wolf ezért a nyilvánosan elhangzott kijelentésért még csak be sem perelte Tenhaefí dr.-t.

A német sajtó egyelőre még nem vesz tudomást az ügyészség vizsgálatáról, mely azonban pénzügyi és politikai körökben óriási izgalmat kelt. mivel a Welf-kouceru — miként említettük — a némát birodalom e..' ik legjelentősebb vállalkozása és az ügyben számaos magasrangu állami funkcionárius is komprommitálva van.

Megindultak az előzetes tárgyalások az utódállamok között a háború előtti adósságok végleges rendezése ügyében

Parisból jelentik: A Blumenstein-féle magyar kötyényhamisitás miatt njólag elhalasztott párisi konferencia előkészítése ügyében az utódállamok delegátusai előzetes tárgyalásokat kezdtek a háború előtti osztrák és magyar adósságok rendezése érdekében, illetőleg a párisi konferencia előkészítése ügyében. A megbeszéléseken Jugoszlávia és Olaszország delegátusain kívül résztvesznek a különböző hitelezői érdekképviseletek megbízottai is, akik a Bácsmegyei Napló párisi tudósítójának értesülése szerint közölték, hogy az arany- és valutaadósságok rendezéséhez csak abban az esetben fognak hozzájárulni, ha egyidejűleg a papirjáradékok kérdése is elintézést nyer. Az utódállamok Öt év előtt kötött innsbrucki egyezménye erről úgy intézkedik, hogy az osztrák és magyar aranyjáradék beváltási kulcsa 32% az 1910-ben és 1913-ban kibocsátott idegen valutáról szóló magyar járadékok beváltási árfolyama pedig a névérték 27%-a. Ugyanakkor megegyezés történt arra vonatkozólag is, hogy ha 1931 január 1-től az adósságokért felelős utódállamok pénzügyi helyzetében javulás történik, úgy ezek a kvóták emelkedni fognak- Ezzel szemben most az a terv merült fel, hogy a kuponok beváltásának árfolyama évenként úgy emelkedjék, hogy 20 esztendő múlva elérje teljes arányértékét. Az utódállamok delegátusai állítólag elvben elfogadták ezt a propoziciót, amely szerint mindegyik utódállam évenként a reá eső kvóta 5%át összevásárolhatja, úgy hogy 20 esztendő múlva a törlesztés befejezést nyer.

A osztrák ezüstjáradék ügyében a tárgyalások még kezdetleges stádiumban .vannak. A jóvátétel! bizottság annakidején kimondotta, hogy egy ezüst

forint egyenlő két papír koronával és ezen döntését újabban is ^fentartotta a kü'önbözö hitelezői érdekképviseletek tiltakozásaival szemben, habár a békeszerződés az ezüst-kötvényekre vonatkozólag semmiféle rendelkezést nem tartalmaz.

Ami az osztrák és magyar papír-járadékokat illeti, a trianoni és saiut-germaini békeszerződések úgy intézkednek, hogy ezek számára az a kurzus mérvadó, amelyen az utódállamok az osztrákmagyar koronajáradékot az összeomlás után saját valutáikra beváltották. A jóvátételi bizottság, noha jogában állana, ezt a rendelkezést eddig nem változtatta meg. A külföldi hitelezők ezzel szemben azt kívánják, hogy a törlesztés 5 százalék erejéig öt esztendő alatt német mintára megtörténjék.

Az EÜsabethban-aranyadósságot illetőleg a jóvátételi bizottságnak, az az álláspontja, hogy azt teljes értékben száz százalék erejéig kei! honorálni.

A párisi , tárgyalások kizárólag a régi külföldön levő kötvényekre vonatkoznak, az utódállamok polgárainak birtokában levő kötvények beváltása az egyes utódállamok bejügye.

Külföldi viszonylatban is egyedüiái'ó a mi nagy képes árjegyzékünk, melyet iiiiyen küldünk meg mindenkinek

Konrafh 0. D. Subotioa

________________________11084-5

A gabona- és tengeriforgalom

szabi yozásáról t rgyafnsk Béesban a kizr'p- és Steleteur'pai terirénylSzsdék

Bécsböl jelentik: A közép- és keleteurópai terménytőzsdék, amelyek az év elején egységes íorgalomiebouy öli f isban állapodtak meg, most újból konferenciára ültek össze a bécsi Produktenbörse Tahorstrasse-i palotájában. A tanácskozásokon Beograd, Braiia, Budapest, Brünn, Czernovitz, ürác, Lubljana, Linz, München, Olinütz, Pozsony, Prága, Temesvár, Zagreb és Szorebor és-Noviszad gabonatőzsdéi képviseltetik magukat. ,

A konferencia legfontosabb programpontja a búza és tengeri forgalom egységes szabályozása. Tárgyalásra kerülnek ezen kívül a minőségmeghatározás, valamint az üzletkötések egységesítésének részletkérdései is. A konferencia utoisó programpontja a tőzsdei kötelevelek ügye, amely már az utódállamok jogi szerződéseinek körébe vág és valószínűleg uj tárgyalásokat fog maga után vonni az érdekeit országok kormányai között a kölcsönös jogsegély ügyében.

A niez$gaidák tizenkét pontja.

Beogradból jelentik: A szerb mezőgazdasági egyesület iniciativájára a műit vasárnap tartották meg Beográdban a mezőgazdák országos kongresszusát, a melyen töhb vezető politikus, köztük Davldovics Ljuba és Jovanovics Joca is resztvettek. Elsőnek Mitrovics Dusán re. feráit az önkormányzatok viszonyáról a mezőgazdasági termeléshez, azután Stojanovics Milán a mezőgazdasági iskolákról, Nesics Borivoj a mezőgazdasági termelés fokozásáról, dr. Basarícsek Gyúró képviselő az állami mezőgazdasági szervezetekről és közegekről tett jelentést. A kongresszus határozatait igy fogalmazta meg:

1. Felhivja a kormányt, hogy . fordítson nagyobb figyelmet a mezőgazdaságra, amely az ország lakossága nyolcvan százalékának főfoglalkozása.

2. Követeli a kormánytól, hogy szervezze meg mielőbb a mezőgazdasági ta, nácsot, amely politikamentes szakemberekből legyen összeállítva, rendszeres, szisztematikus munkával tanácsadó testületként állna a kormány rendelkezésére minden fontosabb, a mezőgazdaságot érdeklő kérdés megoldásánál.

3. Követeli a kormánytól, hogy a mezőgazdasági szervezetek fokozott anyagi támogatásával megkönnyítse munkájukat.

4. Felhivja a kormányt, hogy legyen gazdasági politikájánál, különösen a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a vám, adó és szállítási díjszabások megkötésénél nagyobb tekintettel az ország mezőgazdaságára.

5. Követeli a kormánytól, hogy támogassa a nálunk csak lassan fejlődő mezőgazdasági ipart különböző enyhítésekkel, segélyekkel, hogy a külfölddel szemben konkurrenciaképes lehessen.

6. Követeli a kormánytól, hogy kezdje meg végre a mezőgazdáknak sokat Ígért olcsó kölcsönnyújtást.

7. Szervezzék meg minél előbb modern szempontok szerint az állatorvosi szolgálatot és indítsanak szervezett akciót a mindinkább terjedő állatbetegségek ellen.

8. A földmivelésügyi minisztériumot és összes alantas hatóságait alaposan át kell szervezni, hogy közvetlen érintkezésben legyenek a néppel és igy jobban megfelelhessenek hivatásuknak.

9. Az állam ne hárítsa át a tartományokra a mezőgazdasági iskolákat és tartson fenn legalább tizenöt mezőgazdasági iskolát saját felügyelete és vezetése alatt.

10. A költségvetésben biztosítsanak hiteleket legalább tiz gyümölcsiskola fetitartására.

11. Az állami mintagazdaságokat ne adják át a tartományoknak, lianem alakítsák át állami magnemesitö állomásokká.

12. Az állami mezőgazdasági közegek intézményét tartsák fenn és számukat lehetőleg szaporítsák.