Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-29 / 358. szám

10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1927. december 29 Ha ezt nem teszi a kölcsön maradékára egy hónappal előre kamatot tartozik fizetni. Ha az egész kölcsönt felmond­ja, de a megállapított hatridőben nem fizeti ki, a kötelezettségeinek eleget nem tevő adósok ellen szokásos eljárást indítja ellene a bank. XIII. Az elzálogosított ingatlanok tel­jes vagy részleges eladásához a bank engedélyére van szükség, amely ilyen esetekben a törvényben meghatározott módozatok szerint jár el. Hasonlókép köteles az adós értesíteni a bankot min­den az ingatlanon eszközölt változás­ról, amely a zálogtárgy értékét meg­változtatná. A banknak jogában van hozzájárulását a zálog megtoldásától vagy a kölcsön visszafizetésétől füg­gővé tenni. Az épületek tüzbiztositási összegének megállapítása a bank joga és ugyancsak a bank fizeti a tulajdonos helyett a biztosítási dijakat is. A szabályzat már életbe is lépett. A szuboticai L'oyd közlaményei * Törvény a munkások kötelező takaré­kosságáról. A szociálpolitikai miniszter már elkészítette a munkások kötelező takarékosságáról szóló törvényt és jó­váhagyás végett legközelebb a miniszter­­tanács elé íogja terjeszteni. A törvény­­tervezet szerint a munkaadónak köte­lessége lesz a munkás napibéréből egy meghatározott összeget levonni illetve visszatartani és azt az arra kijelölt ta­karékpénztárnak havonként beszolgál­tatni. A törvény azonban csak abban az esetben lépne életbe, ha az sem államra sem a munkaadóra nem járna megter­­heltetéssel. Egyébként csak fokozatosan léptetnék életbe igy első sorban csak a gyárilag fejlett vidékeken. Mielőtt a szo­ciálpolitikai miniszter a törvényt a mi­nisztertanács elé terjesztené, szükséges lenne a munkaadók véleményét is meg­tudni, azért a szuboticai »Lloyd« felkéri 'az érdekelteket, hogy a véleményüket Írásban foglalva jutassák a tftkátf biVaL tálhoz, hagy a szükséges lépéseket a titkári hivatal megtehesse. A szusaki szabad zóna. A zagrebi ke­reskedelmi és iparkamara táviratilag for­dult a kereskedelmi, a külügyi, pénzügyi és közlekedésügyi miniszterhez, hogy nem;..a érdekből feltétlenül kívánatos lenne Szusákon a szabad zónának a megnyitásáé. Kereskedelmi tárgyalások Magyaror­szággal. Magyarországgal való keres­kedelmi tárgyalások az ünnepek miatt szünetelnek, a tárgyalások folytatása ja­nuár hó folyamán várhatók. A magyar-adriai tarlia é'etbelépíetése. Budapestről jelentik, hogy a magyar ad­riai díjszabás 1928 évi január hó 1-én életbe lép. Ez a díjszabás körülbelül 135 árura nézve jogiul magában dijtételeket. A jugosziáv-osztrák kereskedelmi szerződés felmondás előtt. Az Ausztriá­val megkötött keresi:: '.Imi szerződés re­víziójára vonatkozó tárgyalásokat meg­szakították. Becsből érkezett hírek sze­rint, a tárgyalásokat minden valószínű­ség szerint nem is fogják folytatni,Ausz­triát belső politikai helyzete arra fogja kényszeríteni, hogy a szerződést fel­mondja. Közvetlen kocsik Belgiumtól Koostan­­tinápolyig. 128. évi május hó 15-től. vagyis az uj menetrend életbeléptetése napjától, közvctV.i kocsik fognak közle­kedni Belgiumból i1' Németországból és Csehszlovákiából Beogradba, Konstan­­tinápolyba és Athénbe. Az erre vonatko­zó tárgyak'sok a legközelebbi időben meg fognak kezdődni. A szovjet vasúti kocsiparkjának re­formja. A szovjet forgalmi biztosa ren­deletét adott ki, hogy a régi kocsikat át kell alakítani és teherbíró képességü­ket ötven tonnára kell felemelni. Az uj kocsik csakis ilyen hőrdképességüek le­hetnek. Egyb elrendelték uj mozdo­nyok építés 'fis, amelyeknek vonóképes­ségük ezer tonna lesz. Görögország érdeklődik élelmiszer piacunk iránt. A szaionikii SHS konzu­látus értesítése szerint a görögök igen élénk érdeklődést mutatnak é!e!m'?’rer pi­acunk iránt, ugyancsak élénk érdeklődés mutatkozik iparcikkünk iránt is: az ot­tani kereskedők összeköttetést keresnek az itteni kereskedői világgal. Vizűm nélküli utazás Magyarország­ba. 1928. évi március hó 22—26-ig Bu­dapesten rendezendő mezőgazdasági és tenyész álltkiáüitás alkalmával vizűm nélkül lehet Budapestre utazni. Ez idő alatt lényeges vasúti kedvezmények adatnak a jugoszláv és magyar vasuta­kon. Az aranyvaluta csodája Nyolc napos tárgyalás előzte meg a lira törv.’nyes stabilizedóját Az olasz minisztertanács törvényja­vaslatot fogadott el, amely szerint ez év december 22-től kezdődöleg a Banca d’ Italia arannyal fogja beváltani az ál­tala forgalomba hozott bankjegyeket. Az uj aranyparitás csak legalizálja a lira eddigi árfolyamát Miután a további árfolyamemelkedés kedvezőtlenül befolyásolta volna az olasz gazdasági élet fejlődését. Az aranyvaluta csodája, amelyet Olaszországban nyolc nap alatt oldot­tak meg, tulajdonkép nem is csoda. A rendkívüli az egész stabilizációs törvényben, hogy azt ilyen rüvid idő alatt perfektuálták. A lehetőség erre már régebben meg volt Olaszországban; a lira stabil volt éppúgy, mint ahogy de facto stabil ma egynéhány európai valuta, anélkül, hogy ezt külön törvénybe iktatták vol­na. Olaszország késett az aranyvaluta bevetésével, hogy a világ, lássa mire képes a fasiszta állam ha a Ura revalö­­rizálásáról van szó. Ugylátszott, hogy Mussolini nemzeti büszkeségből a há­­boruelötti aranylirát akarja visszavará­zsolni. Ez a kísérlet olyan gazdasági katasztrófával járt volna, amelyet még a fasiszta nemzeti büszkeség sem en­gedhetett meg magának. Az olasz gaz­dasági élet vezetői tudtára adták a kormánynak, hogy az, ország érdekei a Ura jelenlegi kurzusának állandósítá­sát követelik meg és az olasz pénz­ügyminiszterben volt annyi ercly, hogy a törvényes stabilizációt legrövidebb Időn belül keresztülvigye. A Ura törvényes stabilizálására vo­natkozó tárgyalásokat a Banca d’ Ita­lia elnöke vezette, aki e célból London­ba utazott, hogy ott a világ vezető jegybankjainak támogatását biztosítsa. Az angol és amerikai jegybankok 75 millió dollár erejéig nyújtanak hitelt a Banca d’ Italiának, ezenkívül 50 millió dollár összegig ga­ranciát vállalnak a többi jegybankok­nál a Banca d’ Italiának nyújtott hite­lekért. Szóval 125 millió dolláros garancia ál! az olasz jegybank mEgett, azonkívül, hogy a jelenlegi nemesfém és devizakészlet, amely a Banca d’ Ita­lia birtokában van, teljes biztosítékot nyújt a Ura stabilitásának megőrzésére. A módszer, a többi jegybankok hitel­nyújtása és az angol és amerikai ga­rancia, nem nj. Ugyanígy történt a sta­bilizáció Belgiumban és Lengyelország­ban. Valószínűleg a közeljövőben Ro­mánia és Franciaország is elhatároz­zák magukat erre a lépésre. A francia sajtó, amely különben nem nagy hive az olasz fasiszta módszernek, nagy megelégedéssel kommentálja az olasz pénzügyi politika határozott lépését és annak a reménynek ad kifejezést, hogy a francia kormány is rövidesen cselek­vésre határozza el magát, miután a frank revalorizációja nem jöhet többé komolyan számításba. Ma a törvényes stabilizáció nem je­lent nagy változást Olaszország gaz­dasági életében és nem az infláció megszüntetését jelenti a többi európai államokban sem, ahol a de jure stabili­záció késik. A jelenlegi állapot törvé­­nyesitése a pénzügyi politika feladata mindenütt, ahol a valuta stabil, de a gazdasági élet fejlődését állandóan aka­dályozza a revalorizáció és a valuta­reform gondolata. (hős) Milyen volt az 1927-as gazdasági esztendő? Beográdból jelentik: Az 1927-es esz­tendő végén az általános gazdasági hely­zetről egy előkelő gazdasági szaktekin­tély a következőképen nyilatkozott a Bácsmegyei Napló beográdi munkatársa előtt: — Csodálkozni fog, ha önnek azt mondom, hogy az általános gazdasági helyzet az 1927-es esztendőben már ja­vuló tendenciát mutatott. Bár ki kell jelentenem, hogy a pénzintézeteink még mindig igen nagy harcot folytatnak a múltak bűneiért, a könnyű hitelezések­ért és most fizetik meg a tanulságokat. Körülbelül két esztendeje a hazai'ban­kok a hitelnyújtásaikban nagyon óvato­san jártak el és mindent elkövettek, hogy a régi hiteleket megszorítsák és .minimumra redukálják. Sok bankban most hajtották végre a kétes követelé­sek leírását. Számos kisebb bank pe­dig csak azért egyesült, hogy nagyobb részvénytőkével vehessék fel a harcot a mindent maguk számára követelő nagy bankokkal. A bankok ma már mindenütt a legkisebb számú személy­zettel dolgoznak és az úgynevezett re­zsi kiadásokat is a minimumra szállí­tották le. Így van ez ma már minden gazdasági ágban A legjelentősebb ju­goszláv ipar, a faipar, most már túl vau a nagy nehézségeken és várják a kedvezőbb konjunktúra eljövetelét. — A nagybankok ma már nem küz­denek a pénzhiánnyal, mert ma már mindenki a megtakarított pénzét ban­kokra bizza kamatozás céljaiból. A jugoszláv nagyabankok nagy része annyira tele van pénzzel, hogy a pénz­­. fölöslegeik elhelyezése sokszor bizony a legnagyobb gonddal jár. Egyes zagrebi bankok annyira tele vannak pénzzel, hogy úgynevezett akviráló / osztályokat állítottak fel és szerteszét a vidéken mindenütt kerestek olyan egészséges vállalatokat, amelyeknek kisebb nagyobb pénzösszegeket adtak kölcsön vállalata­ik fejlesztése céljából. Az utóbbi idő­ben nagyon sokat beszéltek két nagyobb horvát banknak, még pedig a zagrebi Eskompt banknak és Kreditbanknak az egyesüléséről, azonban ugylátszik a tár­gyalások nem vezettek azokhoz az eredményekhez, amelyek a két bank egyesülését vonnák maga után. A ju­goszláv gazdasági élet ezzel szemben még most is nagyon sokat foglalkozik a Wiener Bunk Verein itteni intézetei­nek Jugoszláv—Belga bankká való át­alakulásával. Sokat hallani azokról a kombinációkról is amelyek egy nagy prágai banknak Jugoszláviába való be­vonulásáról tudnak és nincsen kizárva,! hogy egy nagyobb olasz bank jugo-1 szláv alapítása se fog megtörténni az' 1928-as esztendőben. Sok panasz hang- j zott él az utóbbi időben, az egyes ban- í kok hitelpolitikájával szemben. A ban­kok túl magas kamatot számítanak a klienseiknek, ezzel szemben nagyon ke­vés kamatot adnak a betevőknek. A ! tulmagas kamatnak a mai gazdasági | helyzet bizonytalansága az okozója, vi- j szont az alacsony betéti kamatláb okait inkább abban kell keresni, hogy a ban­kok maguk sem tudják, hogy mit csinál­janak pénzeikkel. Nagy baja az idei gaz­dasági évnek, hogy a rossz termés kö­vetkeztében a parasztosztály nem tu­dott naiv fogyasztóként; a ciar^n meg­jelenni. A nagy szárazság valamint a kormánynak a nemtörődömsége a föld­műves . osztály bajaival szemben az or­szág gazdasági fejlődésére nagy kiha­tással lesz. A kormány, ha nem fordit nagyobb gondot a parasztosztály, illet­ve a többtermelés előmozdítására, ak­kor Jugoszlávia gazdasági utjai nagyon erősen korlátozva lesznek, de ennek az­után az ország fejlődése szempontjából mérhetetlen következményei is lehet­nek. Egy ország gazdasági életét min­dig annak hitelpolitikája határozza meg. Jugoszlávia talán sokkal nagyobb ered­ményeket tudott vo|na elérni, ba min­denkor az ország gazdasági szempont­jait tartották volna szem előtt. Az egye­sülés óta elmúlt hét esztendő alatt a gazdasági élet nem nagyon sokat fej­lődött bár kétségtelen, hogy a legutób­bi esztendőben az ország gazdasági éle­te nag'y előkészületet tett arra, hogy célszerű gazdasági politikájával fel tud­ja venni a külfölddel a versenyt. — Az egyes kormányok gazdasági politikája, de különösen az adópolitikája nagy részben gátlója voit annak, hogy Jugoszláviában újabb kezdeményezések induljanak meg. Egyes országrészeknek a kizsákmányolása 1 más országrészek javára nem mozdítja elő a nyugodt fej­lődést. — A kormány kijelentéseiben állandó­an hangoztatja, hogy agrár politikát folytat, ezzel szemben a kormány 3 földműves szövetkezetek működését sem támogatja olyanképen, ahogy a föidmi­­ves osztály érdekei azt megkövetelnék. Az idei szárazság ugyan sok szép terv megvalósulását tette lehetetlenné és Ju­goszlávia már néhány lépéssel előbbre volna, ha az idei gazdasági esztendő normális lett volna. — A csődök számának emelkedése még a múlt bűneinek a következménye, az 1928-as gazdasági esztendő már sok­kal egészségesebb körülmények között indul. Ha csak a politika és az előre nem látható események gátat nem vet­nek az újabb reménykedéseknek. Vrsac város nem fket tartományi póíaáót A jog- é* peozägyi bizoítság szem» kehely ez-edatt a péazűgym'&iszter reade’etével Vrsacról jelentik: Néhány nappal ez­előtt a pénzügyminisztérium átiratot in­tézett Vrsac város vezetőségéhez, a melyben elrendeli a tartományi pótadó­nak szigorú behajtását. Vrsac város la­kossága ugyanis ebben az évben még nem fizetett tartományi pótadót, mert a város vezetősége az eddigi közgyülsi határozatokra hivatkozva nem kezdte még meg ennek behajtását. A város jog- és pénzügyi bizottsága ebben az ügyben együttes ülést tartott amelyen a pénzügyminiszter átiratával foglalkoztak. Az értekezleten Jovanovics Szvetolik polgármester elnökölt. A gyű­lésen a bizottságok résztvevői együtte­sen állást foglaltak a pénzügyminiszter átirata ellen és egyhangúlag elhatároz­ták, hogy ennek nem tesznek eleget és tovább sem fizet Vrsac város tartomá­nyi pótadót. Határozatban hivatkoznak az alkot­mány 3 szakaszára, amelynek értelmé­ben az önkormányzattal rendelkező vá­rosok teljesen függetlenek a tartomány­tól és miüladclig, amíg a parlament az ni községi törvényt meg nem szavazza, melyben a városok helyzete is végleges rendezést nyer, nem hallandó Vrsac vá­ros polgásága tartományi pótadót fi­zetni. akkumulátor tiszta rádióvételt biztosit Minden rád'oüzletben ráki úron van

Next

/
Thumbnails
Contents