Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-25 / 356. szám
70. oldal BACSMEGYEI NAPLŐ 1927 december 2:> Az egyetlen honorárium, amelyet eddig sikerült elérnem, az is a szerb tudományos akadémiáé volt, amely a Ljubav Ptica verskötetemért négyezer dináros jutalmat adott. De ez Is volt a verskötetem egyetlen jövedelme, mert ennél többet még egy fillérrel sem hozott Az írók szomorú megélhetési viszonya! miatt nálunk nem lehet szó az irodalom Indusztriallzá'á-Aról, mert a rossz viszonyok miatt Itt csak azok imák. akiknek erre lelkileg szükségük van. Blénkebb irodalmi akciót Jugoszláviában talán csak a Pen klub fejt ki és reméljük, hogy az 1928-as esztendő már szebb és magvasabb irodalmi életet termel. A Pen klub a magyar irodalmi élettel Is megtalálta a szükséges kapcsolatokat, Így a Pen klub kezdeményezésére közölte a Knyizsevni Glaszrk Móricz Zsigmond egy noveláját és Kdllay Miklós egy uj magyar irodalmi ismertetését. Most várjuk, hogy a magyar folyóiratok Is közöljék a mi munkáinkat. A Pen klub most egy országos irodalmi kongresszus egybehlvásán fáradozik és reméljük, hogy a Pen klub kiadásában nemsokára már egy irodalmi almanach is megjelenhetik, amelyben a szerbek. horvdtok és szlovének költészetét kölcsönösen ismertetni foglak. Bizony csúnya dolog, hogy nálunk Beogradban nem ismerik a szlovén költőket, pedig én már néhányat szerbre lefordítottam és a fordításaimnak Igen nagy sikerük volt. 1928-ban ki fogom adni az utolsó verskötetemet az Izlet neba-1, amellvel be akarom fejezni a Urai tevékenységemet. Ez a kötetem négy részből fog állni és Itt mindent el fogok mondani, ami engem még a lirához köt, azután a drámára térek át Jelenleg a groteszk műfajú drámát ápolom és két ilyen darabom közeledik a befejezés felé. Ezekben a darabokban a mai embert akarom a szűk környezetéből kiragadni és elvinni oda, ahol régi világnézet összeütközik a modern haladással. Rendkívül Intenziven dolgozom azonkívül a modern orosz Irodalom népszerűsítésén. Á Kruszneja Nov (Az uj vörös idő) cimfl lap direkt a elmemre jár és Párlsban alkalmam volt számos szovjet íróval kulturális összeköttetésbe kerülni. Egyeseket, rrvnt Romanovet. Bcbcllat fordítom Is. Babeljinnel is Párisban ismerkedtem meg és az ő szavai szerint ma Oroszországban a legintenzivebb szellemi munka folyik és az az ország, amely egykor Tolszto/t és Dosztolevsrk't adta. most Is ugyanolyan nagy írókat ad, salnos azonban. ml még nem ismerjük őket. Szeretnék egy orosz elbeszélő antológiát kiadni, amelyben az összes uj orosz irodalmi törekvéseket megismertetném. Ez nemcsak az én. hanem minden olyan szerb Írónak a kötelességé, aki az irodalmi manifesztációkat fontosnak és szükségesnek tartja. Manojlovics Yódor Azok közül a szerb költők közül való, aki az élet kis piszkos gopdjait nem volt köteles megismerni. Abban a palotában lakik, amelyet még Alekszandar király Őfelsége még régens korában lakott Manojlovics Tódor dolgozószobája bizony az egykori régens ebécTő.'e volt. A szoba faburkolattal van kirakva és valaha, a nemrégen elhunyt Csiplkó hires szerb iró dolgozott ugyanebben a szobában. A szoba falát néhány gyönyörű szép kép disziti, iey a Párisban élő Rnmnnovlcs Száva Pomona cimü kubista kéne azonnal megkapja a belépőt A köryvespo'cok csak t'gv roskadoznak és a könyvállványon Dr,mérek egy sz'n márvány mellszobra hirdeti az irodalom, a művészet örökkévalóját. Manojlovics Beograd legérdekesebb emberei közé tartoz'k, akinek a sors megadta, hngv nemcsak a szerb, hanem a magyar iroda’om tűié születésénél is ie'en lehetett és b'zony rrj a halhatatlan Adv Endre is a barátai kö zé számította az örökké mosolygós, jóke,v,:”n Manojlovics Tódort Kérdéseinkre következőképpen nyilatkozott Manojlovics: »Hát bizony nehéz a szerb irók és költők helyzete. Az utóbbi években nálunk határozott Irodalmi és ku'íurális pangás volt észlelhető, amelyeknek az okai — sajnos — nagyon messz’re nyúlnak, amelynek okozóit — sajnos — sok esetben a ml sajátos, sz'nte egyedülálló közéltünkben kell keresni. Nagy reményeink vannak arra, hogy az elkövetkező esztendőkben nálunk változás fog beállani és az irodalmi pangást egy kis pezsgés fogja felváltani, amelynek az előidézésében különösen a Pen-klvbnck van igen nagy része. A szerb modern irodalmi elet még Korfu szigetén eresztette az első gyökereket. A háború után a modern szerb lira és Irodalom nagy elánnal indult neki, de azután egy látszólagos kifáradás, egy nagy szellemi depresszió jött utána, amelynek szomorú következményeit a napokban van alkalmunk tapasztalni. A szerb modern irodalomnak ez az átmeneti korszaka — amint mondottam — már muladozóban van és az egész modern irodalmi Irány most már érettebb mederbe terelődik. Ml modem szerb költők még mindig megvagyunk, mert van mondani valónk és ml még beszélni Is akarunk. Az ideák regenerációja, az eszmék forradalmasítása a modern szerb irodalomban még mindig nem végezte el a hivatását és az a nekilendülés, amely 1919—20 és 21. esztendőkben jelentkezett, újra nagy erővel fog helyet kérni a szerb irodalom ujnbb evolúciója alkalmával. A magam részéről most egy uj ver. ser.kötet megjelenését készítem elő. amelyben nagyon sok élmény van megrögzitve az utóbbi évek szellemi életének a harcaiból. Nemsokára meg fog Jelenni uj irodalomtörténeti tanulmányom is, amelyről a sajtéban is már annyit beszéltek és amelyen b’zony már hoszszu évek óta dolgozom. A modern költészet gyökerei és evolúciója (Osnove 1 razvoj moderne poezlje) lesz irodalomtörténeti munkám cime és mivel már a megjelenése előtt annyi kritikában részesült, már a legfőbb idejének tartom, hogy az olvasó közönség minden árnyalata megismerkedjen ezzel az Irodalomtörténeti munkával. Ezentúl azonban én is inkább a drámának fogom minden tevékenységemet szentelni, már Írom egyik darabomat, amelyben egy érdekes, tisztán szellemi prob'émát fogok tárgyalni. Ami a szerbek, horvátok és szlovénekJjözötti irodalmi kapcsolatokat ületi.prró! csak arnvlt mondhatok, hogy amíg a horvát költőkkel megvan a szükséges összeköttetésünk, addig a szlovén költészet még teljesen ismeretlen fogalom a szerbiai irodalmi közönség előtt. A szlovén költészet és különösen a lírikus költészet gyönyörű termékei sokkal Ismeretlenebbek előttünk, mint például a modern frarcia poézis legnjrbb termékei Nekünk még nagyon sokat kel! dolgoznunk, amíg elértük azt, hogy a modern jugoszláv irodalom a maga teljes egészében kiépülhessen. A Pen-klub szerveivel és szervezetén keresztül az egész világ Irodalmi életével örszeköttelé<'he kerültünk és ha egve’őre esek teoretikusan is, mégis csak négy fe’ad-tot tudna elvégzői a szerb és a szlovén Irodalom egyrnWataHiásánr.k az ntervenreté'ben. A Peuklr.bon kereszTil különösen a modern franciákkal kerültünk intim kzoczo’atokba, de a modern rémet Urával Is megvannak a jó! ápolt hídjaink. Nekünk azorbnn a modem nyugati irodaim! kapcsolatok ápolása mel'eft a legnagyobb érdek’ődéssel a modern orosz kultúra felé kell tekintenünk. Sajnos, az orosz Iroda'ml és szellemi kapcsolatok az utóbbi decénlumban el lettek hanyagolva, ez bizonyos tekintetben az öregeknek Is a b'bája volt. de ezeket a mulasztásokat most nekünk kell lóvátennünk. Abszolút szökőévünk van arra. hogy a modem orosz irodalommal és szellemi élettel a legközelebbi összeköttetésbe kerüljünk, mert enő.kill mint szlávok nem alkothatunk és nem teremthetünk igazi szláv kultúrát és irodalmat. Az orosz szellemi élet felé való orientálódás elengedhetetlen jugoszláv követelmény. Az orosz írókon kívül ml szeretjük BcMdelairet, Malcrmct, Rimbaudtt, Marcel Prohcet, Bemard Skawt. Joycet. Pirondellát. Ady Endrét de azért mégis ami igaz ülünk Gogolt, To'sztc] Dí sztojevszky. Adrcjev, Jcsszenin, Csehov felé vezet. Műbeles Szike A Bácsmegye! Napló munkatársa felkereste Milicsics Szibet, a modern jugoszláv irodalom és festészet egyik legkiválóbb reprezentánsát, aki régi, szinte várszerü szobájában, ismertette előttünk a jugoszláv irodalom jövő céljait, valamint az ö legközelebbi művészi programját. Csodás, még a 17-ik századbr.n faragott ágya, már maga is olyan látványosság, amelyért érdemes volt a dalmát származású költőt felkeresni.. Szobájában rengeteg a könyv, a kép és csinos szobrok teszik a bútoraiban ódon lakást meghitté. Milisics kérdéseinkre a következő válaszokat adta: — A jugoszláv irodalom nagy küzdelmek előtt áll. A mostani iró generációnak igen nagy nehézségeket kell Ieküzdenie. A fejlődés ugyan sokkal gyorsabban haladhatna, ha a jugoszláv irodalmi életben egy megfelelő Irodalmi kritika működne. A nem részrehajló kritika nagy megtisztulást és lökést tudna adni a mi irodalmi életünknek és kigyomlálná mindazokat, akik uj Irodalmi irányok képviselőinek csapják fel magukat és csak selejtes megnyilatkozásoknak adnak kifejezést. — Többet a mások munkájáról nem is akarok mondani, inkább a magam működését és tevékenységét szeretném ismertetni. Ami engem illet, én az utolsó két-három esztendőben csak prózát irok, bár nem feledkezem meg a költészetről sem. Legközelebb több könyvet akarok kiadni, amelyeknek egy gyűjtő cimet adtam. Krónika potonulog Ostrava (Süiyedö szigetek krónikája) és ezekben a könyvekben novellákat, leírásokat, regényt és ha lehet még drámát is közzé tennék. Sülyedő szigetek krónikája cimü irásgyüjteményem valamennyi témáját a dalmát szigetek mü regényes múltjából venném, bár mindent ami folklore, elkerülnék, csak a régi patriarchális Dalmácia ember! értékeit kutatnám. Ez volna mostani Irodalmi ambicióm, ezekben a könyvekben akarok mindent elmondani. 1925-ben már ebből a gyűjteményből két könyvem is jelent meg és az idén is jelent meg a Szrpszki Knyizsevni Zadrugában több ehhez a gyűjteményhez tartozó novellám, amelyeknek a kiadását a következő esztendőben fogom folytatni. — A költeményeimből több kötetem jelent meg 1920. óta. 1920-ban adtam ki a Kn/lge Vccsnoszti. az Örök élet könyve, 1921-ben pedig egy nagyob ciklus kezdő kötetét tettem közé, amelynek Put kroz zslvot (Ut az életen át) cimet viseli. Ennek a munkának a többi kötete már készen áll Det'nstvo cimmc!. Több könyvemnek a vázlata áll készen amelyekben különösen nyugati utazásaim során szerzett impressziókat fogok feldolgozni. — Ami a pikturát Illeti, csak azt mondhatom hogy most ceruza és tollajzot készítek egyébirányu elfozbUsáom miatt most olajban nem igen festetek. Petrovlcs Vellko A közoktatásügyi minisztérium szopni vészeli osztályán dolgozta Petovcs. I Veijkó inspector, aki a Vojvo,'inából I származó irógenerációnak egvik leg- I szimpztik'isabb és legértékesebb figurája. Már kora fiatalsága óta él Beogradban. ha. cos tagja volt a vojvodiriai szerb irredentának és mégis kevesen vannak, akik nála nagyobb megértéssel, nagyobb szeretette! tudnák megítélni a kisebbségi sa sban élők szellemi és kulturális törekvéseit Petrovlcs Veljkó az utót-bl hat esztendő alatt'szép írói tevék n r égén kivül nagy kultúrtörténeti niunkás-POPOVICS JOVAN (Kikinda): H rom ven* Halál és születés menetei Smlifa húgomnak Az égen és földön örökké érik gyümölcs, De hiúla nyúlnak éhező kezek kenyérért Magunkban lángot hordunk, a szivek üdvözletre vágynak, De mindent elnyel a hideg, közönyös tér. Es hiába szavaink, könnyeink, mlndent-ölclésclnk. Mindig egyedül leszünk. Vonulnak halál és születés menetei, — Erőtlen gyertyák a sötétbe veszünk. Árnyak a ködben Árnyak menete a ködben megy a hajnal elébe. Az Idő hic'ján a Semmiből a Semmibe. Mennek, csöndben, fázva, arcuk előtt gyertya ég. Fölöttük délibáb, alattuk örök mélység. Éj van. Gyertyák lobbannak, lassan kialszanak. De messzi láthatáron zeng a megsejtett Nap. Minősük ritmusától szűz ormok derűt dalolnak. Szemeik mély kutak melyekben csillagok ragyognak. Némelyik tenyerén véres szív. ajkán dal. Dalolva merülnek alá és delük halkan hal. Mégis Bajtársa: mnv.k Hadd kdborogjon alattunk a tenger, Hadd üvöltőinek örvények, nyüjanak szakadékéi Játszik az életet egy fcneőbb részegségben És halljuk a halálból az élet örök ritmusát. FJrti'z'ulnl! De nagyszerű táncolni az tír lölött. Salát kétségbeeséseink. Iá'1 almaink, halálunk föV'tt, S ha le is zuhanunk az űrbe. Tovább Ing zengeni diadalmasan a létezés örök muzsikája. A verseket mag« a szerié ültette At magyarra.
