Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-04 / 336. szám
1927 december 4 5. oldal »ÄCSMEGY® HAPlö Alekszandar király már tizenkét év előtt féltette a Balkán békéjét Olaszországtól öíelsege még szerb trónörökös korában Nikolajevics Nikoláj nagyherceg, orosz hadseregparancsnokhoz intézett levelében tiltakozott Olaszország túlzott követelései ellen Rendkívül nagy jelentőségű, érdekes történelmi dokumentum került most nyilvánosságra azokról a tárgyalásokról, amelyek annakidején Olaszországnak a világháborúba való beavatkozását idézte elő, 1 daszországnak a világháborúba való beavatkozása — mint ismeretes — csak hosszas tárgyalások után és az antanthatalmak nagy fáradozása árán történt meg 1915 liusvétján. Mivel akkoriban az antant helyzete az összes hadszíntereken meglehetős kedvezőtlen volt, Olaszország nagy árát szabta semlegessége feladásári,.!:. 1915 tavaszán Olaszország. Franciaország és Anglia Londonban megegyezést irt alá,'amely Olaszország beavatkozása és a háború szerencsés befejezése esetén Itáliának juttatja nemcsak összes szerzeményeit, amelyeket a békeszerződésekben tényleg él is ért, hanem ezenfelül még egész Dalmáciát, az összes szigetekkel, Horvátországot csaknem Karlovácig és még sok mást. Ez a szerződés sokáig akadálya volt a Jugoszlávia és Olaszország közötti Uatárrendezésnek, állandó konfliktusoknak volt az oka a két szomszédállam között, amelyek még máig sem nyertek teljes elintézést. Ezzel a szerződéssel kapcsolatban Alekszandar király, mint akkori szerb trónörökös, 1915 április 22-én levelet intézett Nikolajevics Nikohj nagyherceghez, az orosz seregek főparancsnokához. Ebben a levélben hadseregünknek, amely győzni akar. Az én hadseregem eleinte valósággal fel volt villanyozva azoktól a szavaktól, amelyekkel Ön az ^osztrák-magyar monarchia népeihez fordult: ezek a szavak •reményt oltottak beléje, hogy ütött ezeknek a szlávoknak a monarchiától való felszabadulásuk órája. Követeltem katonáimtól, hogy egyesítsék igyekezeteiket a hatalmas orosz hadsereg igyekezeteivel, hogy elérjék a fenséges célt. Vagy talán még nem folyt elég szláv vér ezért? — Katonáimtól követelhettem, hogy ugyanolyan önfeláldozással küzdjenek, mint eddig. Katonáim eddig tudatában voltak annak, hogy a tőlünk megkövetelt Rómából jelentik: Az olasz—albán védés dacszövetségi szerződés olasz részről való ratifikálása is megtörtént és ez alkalmat adott Mussolininak arra, bogy a szerződés céljáról és jellegéről nyilatkozzék. áldozatokra szükség van és bátran elviseltek minden megpróbáltatást. Most azonban már senki sem győzheti meg őket, hogy nagy szövetségeseink elhags»tak bennünket és hogy a szláv ideálokat Olaszországnak áldozták. — Másrészről Románia ugylátszik azt fogja követelni a háborúban való részvétele áraként, hogy Erdély mellett az egész Bánátot is neki biztosítsák. pedig ezt a vidéket nagyobbára szerbek lakják és ezenfelül a diplomácia arra akarja kényszeríteni Szerbiát, tegyen területi engedményeket Bulgáriának. Ilyen módon mindezek a semleges államok, megegyezésen alapul, azon az alapelven, hogy a békés közvetítés eredménytelensége esetén a két állam közösen dönt az alkalmazandó megtorló rendszabályok ügyében. amelyek m'mdezldeig sok szívességeket tettek ellenségeinknek és amelyek a há* ború kitöréséig djenséges indulatuak voltak velünk szemben, garanciákat kérnek és kapnak a hármas antanttól, amelyek mindenben csak kárára vannak szerény, de hü szövetségesüknek, amely eddfg. Isten segítségéve! sikeresen harcolt. — Kötelességemnek tartom ön elé terjeszteni mindezeket a kérdéseket és nehézségeket, melyek, ezek miatt a kérdések miatt támadtak épen abban a percben, amikor feltétlenül szükségünk van nagy erkölcsi erőre. Bgy hadsereg ily lelkülcttel már előre legyőzpttnek tekinthető. Ezerszeres jót, szerencsét, sikert kíván szerető és készséges öccse Alekszandar.« Alekszandar király jövendölése ma az olasz—albán katonai szövetség megkötése után már szinte szóról-szóra beteljesedett. Olaszország megvetette lábát a Balkánon és az olasz imperializmus téríoghlása könnyei} felboríthatja a balkáni Ez a cél vezette az olasz és az albán kormányt a második tiranai szerződés megkötésénél, amely szerződés minden tekintetben béküs jellegű — fejezte .be levelét Mussolini. nepek békéjét. Mussolini az olasz-albán szerződésről Az olasz miniszterelnök levele a kamara elnökéhez — Az olasz király szentesítette a szerződést Mussolini a szomszéd államokkal való jóviszonyt hirdeti Alekszandar király igazi államiérfiui előrelátással megjósolja azokat a bajokat és nehézségeket, amelyek a szerződés miatt veszélyeztetni fogják a háború utáni Európa békéjét, A levél II. Miklós cár magánlevélházában volt és azt a Szovjetkprniány *11. Nikplaj levelelbőU cimü okmánygyüjteményben hozta nyilvánosságra. Az érdekes levél teljes szövege a következő: ■x ' Nis, április 22. Kedves nagybátyám! — Megkaptam levelét, amely nagy őrömet szerzett nekem. Örömmel jélenüieítém, hogy a szerb hadsereg támadó előkészületei már befejezésükhöz közeled! nek. Azt hiszem, hogy a meghatározott időpontban megkezdhetjük az előnyomulást és remélem, hogy addig sikerülni fog elhárítani mindazokat a nehézségeket, amelyekre utolsó táviratomban rámutattam. — Epen most, amikor tollát fogok, hogy köszönetemét fejezzem ki hízelgő véleményéért, amelyet úgy én rólam, mint a hadseregemről nyilvánított, jelentést kaptam, hogy a szlávság érdekeit, amelyekért pedig ez a háború kezdődött, feláldozták Olaszországnak a háborúba való beavatkozás árául. Itália szerződést kötött a hármas antant államaival, amelyet eddig gondosan eltitkoltak előttünk és amelynek értelmében megkapja az egész osztrák tengerpartot a megjelelő »hinterlanđđal«. Ez több, mint másfélmillió legtisztább szlávot: szerbet, hervátoí, szlovént, vagjy százötvenezer legjobb katonát és tengerészt jelent És azt is jelenti, hogy Itália megkapja az Adria összes kikötőit és stratégiai pontjait. Olaszország velünk szemben Ausztria helyzetét és szerepét fogja átvenni, mi pedig azt reméltük, hogy ez a háború , végre megszabadít minket mindettől. — Nem akarom önnek említeni mind-1 azon nehézségeket és veszélyeket, amelyekkel a jövőben Ausztria helyett Olaszország fogja fenyegetni a Balkánt, én csak az orosz hadseregfőparancsnokhoz fordulok, aki kezében tartja a szlávok sorsát, tudja meg ennek a dolognál; erkölcsi oldalát Ez súlyos csapás a mi Az olasz király pénteken szentesítette az 1297. november 22-ikén aláirt albán-olasz véd- és dacszövetségi szerződést, amely igy néni is kerül a parlament elé. Az Olasz—albán véd- és dacszövetségi szerződés megindokolására Mussolini levelet intézett a kamara elnökéhez, amelyben eddigi nyilatkozataitól némileg eltérően és gyakorlati politikájával ellentétben valamennyi szomszéd állammal való barátságos jóviszony fenntartását hirdeti. Mussolini levelében a következőket Írja: — A barátsági és döntőbírósági szer- I ződés megkötésé óta Bőven volt alkalom i arra. hogy Olaszország úgy Albánia, I mint égész Európa előtt bebizonyítsa. I milyen kedvező kihatásai vannak ennék j a szerződésnek az általános béke álaku- I lására. A fólyó évi márciusi események és nz olasz-,jugoszláv koulliktus áltál kiéleződött helyzet bebizonyította, hogy Olaszország szándékai változatlanok és hogy Olaszország nem tűri az albán állam szabadságának és függetlenségének megcsonkítását. Ha Olaszország alkalmát keresett volna arra, hogy alkalmazza a tirani szerződést, mely et Európa több államában anyui i rosszakarattal értelmeztek, akkor Csupán szabad folyást kellett volna engedni az eseményeknek. Az olasz jugoszláv krízis a napnál Is fényesebben bebizonyította, hogy Olaszország nemcsak a tiranai szerződés békés alkalmazását kívánja, nemcsak a status quo íenntaríásának negativ politikáját 'űzi, hanem pozitív együttműködésre is hajlandó minden hatalommal, kizárólag azért, hogy biztosítsa a baráti jóviszony fenntartását minden állammal, elsősorban a szomszédaival szemben. Az olasz kormány ennélfogva legutóbb megvitatta az albán kormánnyal a lehető legszorosabb együttműködés előnyeit, amelyek abban jelentkeznek, hogy mindkét szerződő fél a legteljesebb befolyást nyeri a másik szerződő fél politikájára minden bekövetkezendő eseménynél. Ez az uj szerződés a kölcsönös minőén meg uan faocsájfua! Kórházi oruosok becsüleísértési ügye Becskerekröl jelentik: Kedélyes- becsületsértés! ügyet tárgyalt Szamba top a -becskereki járásbíróság. Dr. Mihajlovfcš .lován» bec^kereki. korhűi Orvos, becsületsértésért feljelentést tett or. Tyeremóv .lován nevű, orvostársa ellen, aki a feljelentés szerint erőszakkal elfoglalta kórházi szobáját, kidobálta ruháit és dr. Mihajlovicsot többizbeu arculütötte. A járásblvó bőkülésre szólította fel a feleket és Tyeremóv hajlandónak mutatkozott a bocsánatkérésre. Dr. Mihailovics igy szólt támadójához: — Maga azzal fenyegetett a verekedés' után,' hogSv há fel merem jelenteni, az (tpydm többé nem lát élve! llát bocsdisa meg azt is — mondotta Tyeremóv dr. —• és kezet nyújtott dr. Míhailovicsnak, aki rövid vonakodás után elfogadta a békejobbot. Hát, jó megbocsátok! _ jelentette ki. A haragosok ezután karöltve távoztak a tárgyalási teremből. A volt hezdáni csendőr őr mestert tizenkét évi feggh izra Ítélték A bíróság megvesztegetés, hivatalos hitalommal való visszaélés és súlyos teslisértes bűntettében mondotta ki bűnösnek Szombófból jelentik: A szötnboíi törvényszék Vojvodics-tanácsa szombaton tárgyalta Zsákics Jován volt bezdáni cseiidörőrmester bűnügyét, akit az ügyészség mégvesztegetés, súlyos testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés bűntettével vádolt. Zsakics még 1926 ban követte el a vádiratban említett bűncselekményeket Bezdánban. Május hónap elején a lopás miatt letartóztatott Brdur Jován monostori gazdát ötszáz dinár ellenében szabadon bocsájtotta; augusztus havában kardjával véresre verte Slerics Ferencet, aki az uccán Horváth János cigánnyal összeveszett. A legsúlyosabb visszaélést szeptemberben követte el, amikor a bezdáni erdőn keresztül vezető országúton csendőreivel csempészekre lesett. A csendőrörméster a kocsin arra haladó öw. Petrov Éva* a baranyai Topolje községből való harminckét éves uapszámosnőt és két társnőjét: Topalov Tárnát és Topalov .Tanyát, akik az otthon készített kézimunkáikat vitték be a szombori vásárra, feltartóztatta és minden magyarázat mellőzésével bekisértette a bezdáni községházára, ahol lezáratta őket. Az éjszaka folyamán bement a fogházba, felkeltette ö2v. Petróvnét és ráparancsolt, hogy kövesse őt a csendőrlaktanyába, mert meg akarja motozni. A laktanya pincéjében a halálra rémült aszszonyt teljes meztelenre veíköztette, kezeit'összeláncolta és bikacsökkel verésre verte, majd az áldott állapotban levő nőn erőszakot követett el. A tárgyaláson, amelyre körülbelül húsz tanú volt beidézve, Zsakics tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, a tanuk vallomásai azonban igazolták a vádat. A perbeszédek után a bíróság bűnösnek mondotta ki Zsakicsot könnyű testi sértés vétsége, súlyos testi sértés, hivatalos hatalommal való visszaélés, személyes szabadság megsértése, erőszakoskodás és vesztegetés bűntettében és ezért tizenkét évi fégyllázra és tiz évi hivatalvesztésre és politikai jogainak öt évi felfüggesztésére ítélte. Az ítélet indokolása szerint a bíróság annyi súlyosbító körülményt látott fennforogni, hogy az Ítélet kiszabásánál nem vehette figyelembe az egyetlen enyhítő körülményt, Zsakics büntetlen előéletét és ezért őt a törvény által megállapított maximális büntetéssel sújtotta. Az Ítélet ellen a vádlott védője felebbezett.
