Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-24 / 355. szám
1927 december 24. I 5. oldal BÁCSMEGYEI NAPfcö Viharos vita a szuboticai közgyűlésen a munkanélküliek segélyezéséről ) Kommunisták-e a munkáspárti képviselők ? — Egyhangúlag elfogadták a tisztviselői állások betöltése ügyében kiküldött bizottság jelentését lyozta, hogy ez a föld a városi szolgáld és más alkalmazottak kiskertjeinek céljaira szolgált, amelyek hetven kis csat iádnak termették meg a szükséges ker-t ti veteményeket és véleménye szerint a kinevezett kiszélesített tanácsnak nem volt joga a város blrtokákoznl. A közgyűlés háromhónapos indemnitást adott a városi tanácsnak Szubotica város képviselőtestülete pénteken délelőtt tartotta rendkívüli közgyűlését Manoilovics Dusán főispán elnöklete alatt. A főispán előterjesztésére a közgyűlés dr. Malagurszki Fabijan.dr. Vojnics Tunics István dr. Streliczki Dénes és Jovics Gyura képviselőket választotta meg jegyzőkönyv hitelesítőknek. Ezután Csövics Ferenc Jása és Almcsevics István képviselőit letették az esküt. Sztipics Károly dr. polgármester bejelentette, hogy a pártközi bizottság befejezte munkáját és felhívta Vukics Ferenc dr. főjegyzőt, hogy a bizottság javaslatát ismertesse a közgyűléssel. A javaslat ismertetése után elsőnek Vojnics ■Tunics István dr. szólalt fel Kéri, hogy a mérnöki hivatal építészeti osztályát ne szüntessék meg. A városnak nyolcvan épülete van és ezeknek karbantartására is kell, hogy az építészeti ügyosztály továbbra is fennálljon. ■ Haws Emil dr. csatlakozott az indítványhoz és kifejtette, hogy az építészeti (ügyosztály élén olyan ember van. aki .nagy képzettségénél fogva erre megfelel. ■Erre az osztályra van a legnagyobb szükség, viszont a többi mérnöki állás nem fontos. Azt indítványozta végűi, [hogy ha valakit mégis el kell bocsájtani, akkor egy másik mérnököt bocsássanak d és ne Sztefanovics Vászót, az egyetlen képzett építésügyi mérnököt, aki európai viszonylatban is a legkiválóbb mérnökök közé tartozik. A radikális párt részéről dr. Vukotics Milan magáévá tette az Indítványt. Dr. Sztipics Károly po’gármester kijelentette, hogy nem ellenzi az Indítványt, de hangsúlyozta, hogy őt úgy Informálták, hogy erre az állásra nincs nagy szükség. Malagurszki Fabian dr. azt indítványozta, hogy Momirovics Veljkó dr. főkapitányt, akit néhány nappal eze’őít [neveztek ki, szintén vegyék be az állásokban megerősített tisztviselők névsorába. A közgyűlés az Indítványt elfogadta. Manoilovics Dusán főispán szavazásra tette fel a tisztviselői kérdést illető javaslatot, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Eszerint a közgyűlésen a következő tisztviselőket erősítették meg állásukban: Petrovics Koszta főmérnök. ,TomandI Oton, Straszburger Izsó és iSztefánovics Vásza mérnökök. Pavkovics Milutin dr. városi főorvos, Szuvajdzsics Sándor főszámvevő, Jakovlyevics Obrád adófőszámvevő, dr. Momirovics Veljko főkapitány, Orosz Sándor főszámvevő helyettes, Vukov József adófőszámvevö helyettes, Csovics Gábor. Milyacski Kémia, Szarics Iván és Gubics Kálmán számvevők, Katri Ferenc. Sztojánovics Nemanya és Sztankovics Sándor alszámvevők. Horváczki Márton fűlevéltáros, Bogdanov Franya vágóhídi igazgató. Szabados Béla és Szuvnjd7<':cs Koszovcse állatorvosod. Zvakonov Béla rajzoló. Juries Iván és Szárics Radiszáv utbizfosok, dr. Ivandék’cs Pál kórházigazgató, dr. Malusev Dusán. Dr. Martinis József, dr. Sercer Ivó kórházi főorvosok. Sztantlcs Pék' gazdasági felügyelő, Manoilovics Cvetkó zeneigazgató. Bernéi Miklós, özvegy Farkasné Gábos Net’i, Henriig Richárd, Herrmann József. Klein Anna. Macák Manó. Rado-MűlJer Elvira. Vass Ella. Lenn r/'-rár zeneiskolai tanárok, Ovelmis Gábor, Horváth Péter, Kovács Mihály, Krsztics Tihomir, Malagurszki Márkó, Matics Száva, Milankovics Márkó. Milosevics Dusán, Mukics Jakab. Pusin Milivoj. Sztankovics Zsivojin, Tatics Dusán. Vidökovics Ferenc, Vukovics-Bukvin Gergely polgári biztosok, Domokos Lajos főkertész, Kovácsevies Jankó útfelügyelő, Pesut Iván kórházi pénztárnok, Percsies Rlaskó kórházi ellenőr, Sztantics József kórházi pénztárnok, Poljakovics Márton kórházi írnok, Vujkovics Mihály kórházi felügyelő. A megszűnő állások 1927 december 31-ikéveI a következő állások szűnnek meg: egy tanácsnoki, egy kerületi tisztiorvosi, egy ellenőri, rendőrfelügyelői, irodaigazgatói, három irodafötiszti, hét irnoki, egy végrehajtói, két rendőrfogalmazói, két közigazgatási fogalmazói, egy segédvárosgazda-, egy segédkertész- és egy kertész-szakmunkási állás. Ezzel szemben az irodatiszti állások számát 1928 január elsejével tizenegyről tizennégyre emelik fel. Miután ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta, az állásukban megerősített tisztviselők nagyrésze letette az esküt a közgyűlésen. A többi tisztviselők pénteken a polgármester kezébe teszik le a hivatali esküt. A javaslat elfogadása után Dimitrijevics Dragomir dr„ a demokrata párt vezére szólait fel és kijelentette, hogy pdrtia örömmel fogadta a Javaslatot. Az önkormányzat csak akkor életképes és csak akkor igazi önkormányzat, ha a nép kiküldöttei valóban önállóan kormányozhatnak. A demokrata párt minden jogos és törvényes javaslatot elfogad. A mai önkormányzati rendszernek nagyon sok hibája van, de a választási lehetőségek korlátozva vannaJc. Mi csak azok közül választhatunk, akiket a jelölőbizottság jelölni fog. A jelölőbizottság áll a főispánból, aki a jelölőbizottság elnöke, három tagból, akiket a főispán maga jelöl ki és három tagból, akiket a közgyűlés választ Az államhatalomnak, illetve exponensének tikázos többsége és oly nagy befolyása van a bizottság munkájára, hogy ott minden önkormányzati jog elvész. A bizottság csak azokat jelöli, akiket a főispán akar. Emiatt vetette fel as ellenzék az elmúlt közgyűlésen az Illetékesség kérdését. At ellenzék vezéreinek 'múltkori felszólalásai nem voltok Manoilov’cs főispán ur személye eilen intézett támadások, akit valamennyien tisztelünk és becsülünk, nem volt az merénylet a város szerzett joga! ellen, mert ha a városokról szóló törvény a parlament e!ó kerül, a demokrata párt lesz az első. amely követelni fogja, hogy Szuboticának külön föispánságot adjanak. Hogy a különböző híreket, amelyek ezzel kapcsolatban a városban elterjedtek, megcáfoljam, kijelentem, hogy az ellenzék múltkori felszólalása azért történt, mert az ellenzék félt, hogy a főispán igen nagyon élni fog ezzel a befolyásával és az eddigi állapotok fenntartását fogja elősegíteni. Mi azonban reméljük, hogy a főispán minden személyeskedés és a pártpolitika teljes távoltartásával fogja végezni ezt a magas missziót. Reméljük, hogy nem fogunk csalódni a főispán személyében. A közgyűlés percekig tartó tapsviharral üdvözölte a főispánt. Ezután áttértek a költségvetési tizenkét tedek megszavazásának tárgyalására. Dr. Sztipics Károly polgármester rámutatott arra, hogy eddig a költségvetést a különféle személyi változások miatt nem lehetett elkészíteni. Dimitrijcvics Dragomir dr. azt indítványozta, hogy a javaslatot némi módosítással fogadják el. Meg kell szabni azt a határidőt, amikorra a városi tanács köteles elkészíteni a jövő évi költségvetést. Indítványozta, hogy a költségvetést nyomtatásban február végéig küldjék meg a képviselőknek és a költségvetés tárgyalását március 15-lkére tűzzék ki, úgyhogy április 1-jével már az aj költségvetés alapján lehessen működni. Addig Is indítványozta, hogy a városi tanács csak a rendes kiadásokat eszközölhesse. A munkanélküliek segélyezése Dimitrijevics dr. ezután azt indítványozta, hogy a munkanélküli szegények között az idei költségvetésben megállapított összeg egy negyedrészét január 15-kélg segély elmén osszák szét. Rámutatott azokra a lehetetlen állapotokra, melyek Szuboticán uralkodnak. Óriási nagy a munkanélküliség. Az emberek hideg szobában éheznek, öt-hat gyermekes családapák az uccákon csatangolva munkát keresnek, minden remény és eredmény nélkül. Lehetetlen állapot ez, amelyen feltétlenül segíteni keik Isptínovlcs Mátyás Radics-párti csatlakozott az Indítványhoz. Ezután Pintér Iván, a munkás- és parasztszővetség egyik képviselője emelkedett szólásra, akinek beszéde közben nagy vihar támadt »Óriási a nincsteienség, a munkanélküliség és a nyomor. Nekünk, akik dolgozunk, jogunk van követelni Is. A munkanélküli munkások a legnagyobb nyomorban élnek, sokan az uccákon, félszerekben a férgek között éheznek gyermekeikkel. Minden város- gondoskodott már szegényeiről, csak Szubotica tartja távol magát minden humánus akciótól. Követelem, hogy a város az idei költségvetésben előirányzott összeget is adja ki a szegényeknek. Indítványozom, hogy a pénzt a szakszervezetnek adják út, nehogy megint igazságtalanságok történjenek és hogy azok, akik rá vannak utalva a segélyre, kimaradjanak és újból pártembereknek gyámoltjai kaphassanak segélyt. Kitör a vihar A beszed nagy vihart idézett elő. Az első közbeszóló dr. Malagurszki Fábián volt, aki a munkások képviselője felé kiáltotta: — Nem adunk a szakszervezeteknek semmit. A szegényeknek adfuk a pénzt. Rafcsics Antal: Hát még mit nem akarnak? Vukotics Milán dr.: Oroszországban lehet, de itt nem! Erre óriási vihar támadt, a munkáspárti képviselők tiltakoznak. Az általános lármában a főispánnak sokáig kellett csöngetni, mig helyreállt a rend. A főispán ezután Rájics Balázs vikáriusnak adott szót, akinek beszédét mély csendben, nagy figyelemmel hallgatta meg a közgyűlés. A munkanélküliek segélyéről van szó. Az igazi munkások csak a legvégső szükségben kérnek segélyt. A munkás először munkaalkalmat keres és csak, ha már minden ajtó zárva van előtte, kopogtat alamizsnáért a hatósághoz. En ismerem, uraim, a munkásosztályt. Ma 'hallatlan nagy a munkanélküliség és hiába akarnak dolgozni, nincs sehol munkaalkalom. Véleményem szerint kell, hogy a város Indítsa meg a közmunkákat, az útépítéseket, hogy így többezer ember kenyérhez jusson. Ez sokkal többet ér. mintha napi háromnégy dinárral akarnának enyhíteni a munkanélküliek nyomorán. Ebből két haszon is lenne. Az egyik az, hogy elvégeznék a szükséges munkálatokat, a másik az, hogy a munkások erkölcsét nem züllesztenék le. Rájics Balázs ezután a Bunjevaeska Maticának adományozott hetven lánc föld kérdését vetette fel. Kérdezte a városi tanácsot, hogy mi lesz ezzel a főiddé1, átadják-e azt a Bunjevaeska Maticának. Hangsu-' A Matica egy közönséges kocsma, egy magánhely, amely fennállása óta nem fejtett ki semmi kulturmunkát.—Kozma munkáspárti képviselő volt a kővetkező; szónok. Rámutatott arra, hogy a jobb-* oldal tiltakozott, hogy a segélyt ne a szakszervezetek osszák szét, hanem azok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ki a munkanélküli, ml a nyomor és a szegénység. A szónok ebből azt látta, hogy olyanoknak akarják a segélyt kiosztani, akik azt nem érdemlik meg. Tiltakozott az ellen, hogy a szakszervezettel szemben bizalmatlanok. Nem lehet azt mondani, hogy bizalmatlanok vagyunk a szakszervezet iránt, amikor tudjuk, hogy a munkások nélkül nincs < civilizáció, rdnes kultara ás élet és a munkások tartják fenn az államot. Amikor a munkások vidékről jönnek munkát keresni s az uccákon csatangol-nak, letartóztatják őket. Miért? A szónok végül kérte, hogy a segélyt a mzmkásszakszervesetehnek adják ki szétosztás végett. A következő szónok Havast Emil dr., a következőkkel kezdte beszédét: — Nem én találtam ki azt a mondást, hogy i az csztályharcot nem a munkások, hanem a munkások és a munkaadók együttvéve csinálják. Amit a munkások kértek — mondotta — az nem volt túlzott, sem szerénytelen. Ezért a túloldal teljesen indokolatlanul támad olyan vehemensen és szenvedélyesen a munkások ellen. Nagyon helytelen ez az álláspont a polgári társadalom részéről. Különösen nem értem Vukoíics urat, aki azt mondta, hogy nem vagyunk Oroszországban. Kozma: Nem ám, hanem Szuboticán.; Vukotics Milán dr.: Ha én lennék tt főispán, maguk nem jöttek volna ebbe a terembe, mondta a munkásoknak. Havas Emil dr.: Én nem térek el polgári gondolkozásomtól. De épen ezért meg kell hallgatnom a munkásak képviselőit, ha az ő ügyükről van szó. Az é»rj véleményem szerint azt, amitől a bulsó-i oldal fél, azal tesszük lehetetlenné, ha megengedjük, hogy a munkások itt adják elő panaszukat és ha a polgári társadalom megérti a munkások baját. (Taps), Havas dr. azt indítványozta, hogy a segélyt egy kiküldött bizottság ossza szét a munkanélküliek között. Havas dr,: Lehet hogy Malagurszki és Rájcslcs ur tudják, hogy kik a munkanélküliek. ószintén megvallva, én nem tudom és azt hiszem, hogy csak a munkások tudják. Szántó Gábor hangsúlyozta, hogy ha nyomorról van szó, nincsenek pártok, mindenkinek egyaránt kell adnia. Vukmanov Loizlja demokrata azt panaszolta, hogy a városi közmunkáknál csak azok kapnak munkát, akik a többségi képviselők ajánlatával jelentkeznek. Gavrilov Dusán Iparos kérdezte, hogy a város miért nem döntött az iparosok kérvénye felett, akik házhelyeket kér. tek. Rajcsics Antal: Mert nem lehetett. Gavrilov: Nincs többé komeszáruraloml Itt a nép megválasztott képviselői vannak, akiknek joguk van követelni. Munkaalkalmat teremtsen a város és gondoskodjék a rokkantakról, akik saját hibájukon kívül koldulásból tengetik az életüket Malagurszki dr. szólalt fel ezután. A munkások képviselői — mondotta — azt kérték, hogy a szakszervezetnek adják ki a segélyt szétosztás végett Én ez ellen felszólaltam és pedig azért, mert nemcsak a munkanélküli szervezett munkásoknak, hanem minden szegénynek kell adni. Malagurszki dr. állandó közbeszólások közepette fejezi be beszédét. N«n vagyunk kommunisták Vukotics Milán dr. szólalt M ezután és azt fejtegette, hogy a kommunális terrénumról a demagógiára tértek át. Úgy állítják be, mintha a városnak egész
