Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-22 / 353. szám
12. oldal 1927 december 22 BÁCSMEGYEI NAPLÓ Az uj állati?': 5<cs8n. Beogradból jelentik: Az elmúlt héten becgradl pénz'iig5 i körökben semmi egyébről nem beszéltek annyit, mint az uj kétszázmillió aranymárkás áliamkölcsönről. Ezt a kétszáz millió aranymárkát Franciaország engedné At a repardciós összegből Jugoszláviának. Amikor Spaho kereskedelemügyi minisztert, a pénzügyminiszter helyettesét megkérdezték arra vonatkozólag,' hegy va jón megfelel-e a valóságnak énnek a kölcsönnek a létrejötte, akkor kijelentette, hogy ö ezekről a tárgyalásokról nem tud semmit sem. A ■Rácsmcgyei Napló már jelentette, hogy a francia kormány a német reparáclós szálliiásrk egy részét felajánlotta Jugoszláviának, jzít-rt Franciaország a természetben yrállltoit reparációs összegeket az otwni ipar vesztesége nélkül nem tudja íUíiaszná'ni. Markovics Bogdán nárisi tárgyalásai folyamán most úgy liítszük újra aktuális lett ez a kérdés, azonban most más formában. Nem ismeretes azonban, hogy milyen kölcsönt akar most a jugoszláv kormány lekötni, pénzkölcsönt-e vagy ped'g csak árnlíö'csönről van csak szó. Autó nlajdenoso fi ’yehaibet l.lismert b esi cég által gyártott 501 -e * F'-i ’-hl! ö akaróikat Dió. 215 ínárusitiu . ADF9M0B1LÍA FIAT-GARASÉ Su' otiea Skedars.? 7. Te! foo!5t i«;' ____ Az állami erdők kommerclaiizálása. Bcogradbó! jelentik: Az utóbbi időben rendkívül sokat beszélnek ■ a jugoszláv állami erdők kommercializálásáról. Különben is mindazokban a minisztériumokban. ahol állami gazdasági javakat kezelnek, semmi egyébbel nem foglalkoznak, mint azzal, hogy hogyan is lehetne ezeket az állami vagyonforrásokat minél hasznosabbá tenni. Az erdőügyi minisztériumban az elmúlt napokban egy törvényjavaslatot dolgoztak ki, amelynek az lenne a kimondott célja, hogy az állami erdőket adják át valamilyen magántársulatnak és ezzel valósítsák meg azt, hogy az állami erdők az államnak nagy és állandó jövedelmi forrást jelentsenek. Az a bizottság, amely az állami erdőknek magánkézbe való adásával foglalkozott, úgy találta, hogy azért nern lehet az állami erdők körül okszerű gazdálkodást folytatni, mert a öiavna Kontrolé állandó nehézségeket teremt az állami javak kezelése körül. A bizottság azt mondja, hogy az állami fennhatóság állandó okvetetlenkedése mellett nem lehet kereskedelmi szempontok szerint vezetni az állami erdőket. Az állami erdők most már olyan állapotban vannak, hogy azokra nemsokára az államnak óriási ráfizetéseket kell majd eszközölnie, nemhogy az államnak egy bizonyos és pontos jövedelmi forrást jelentenének. Az erdőügyi minisztérium táján úgy tudják, hogy a miniszter már a napokban dönteni is fog erről a kérdésről. Nemsokára azután a minisztertanácsnak keli foglalkoznia azzal, hogy kfadja-e az állam kezéből az erdőket, vagy pedig tovább folytatják a mostani észnélkíili gazdasátellenes politikát. A posta, a telefon, a táviró és a vasutak kommercializálása után most az erdőket akarják magánkézbe adni. ezzel az államgazdasá? legfontosabb szervei kerülnének a magántőke kezei közé. A Jugoszláv mezőgazdaság csődje Csoszies egye.eml tanár előadása Ju oizlaylu mező^asd«ságánaít helyzetérői Beogradból jelentik: A szerb mezőgazdasági egyesület vasárnap szakemberekből álló koníerenciát hivott egybe, amelyen megvitatták az ország n.ezosazriasá, rak helyzetét különös tekintettel az uj költségvetésre. A konferencia tőszóm? ka Di% Csoszies Drug útin egyetemi tanár volt, aki előadásában hangsúlyozta; hogy bár az állami jövedelmek főiorrása a mezőgazdaság, mégis a mezőgazdaság fejlesztésére fordították a legkevesebb gondot a költségvetésben. Jugoszlávia nyele milliárdnyi kiviteléből hat milliárd a mezőgazdáság? termékekre esik, a költségvetés tizenegymilliárdnyi bevételeiből pedig öt és félmlíliárdot közvetlenül a mezőgazdaság, fizet. A mezőgazdaság teljesítőképessége könnyen a duplájára is emelkedhetett volna, ha az állam részéről legalább minimálisan vennék figyelembe igényeit. Pedig ennek éppen ellenkezője történik. Mert a költségvetésben alig 0.27 százalékot szentelnek a mezőgazdaság fejlesztésre, az állatorvosi kiadásokkal együtt ’pedig alig 0.41 százalékot. Ez a jelenség azouban nemcsak mináluttk, hanem egész Európában észlelhető. Áttalános jelenség ugyanis Európában, hogy a haladó ipari államoknak haladó mezőgazdaságuk van, viszont az elsősorban mezőgazdasági államokban éppen a mezőgazdaságra fordítják a legkevesebb gondot. Jugoszlávia az állatra? kmásodik csoportjába tartozik, de szintű példátlan, ahogy nálunk elhanyagolják a mezőgazdaságot. F-gy országban sem merészelné a földtnivelésugyi miniszter egy csapásra megszüntetni a mezőgazdasági importtermények egész sorát, mint ezt a mi miniszterünk tette. Az a veszély fenyeget, hogy megszíintetik az összes mezőgazdasági főiskolákat, az eđdgl 371. állatni mezőgazdaság inspektorból pedig 33 vármegyei bürokrata marad meg. Az állatni mezőgazdasági politikának, ahelyett, hogy tudományos alapon szanálási terveket dolgozna ki és végrehajtaná azokat egy-'Italában nincsen programja. A pénzügyminiszter törölte a költségvetésből, a íöldmivelésügyi miniszter kiadásainak legnagyobb részét és míg Ilyenért más országban az egyik miniszter feltétlenül megbukna. nálunk mindkettő békésen megegyezett, hogy nem adnak semmit. A mezőgazdasági érdekeiteknek össze kell fogniok és egyöntetűen védeniük j kell érdekeiket, különben mezőgazdaságunk áldozata lesz a laikusok garázdálkodásának. Nálunk két milliót áldoznak évenként mezőgazdasági szakiskolákra, Csehszlovákiában pedig, ahteij majdnem ipa rá Hornnak mondható, harminc milliót áldoznak erre a célra. Mezőgazdasági torméke'nk tuirö.ig<5 napról-naprs rosszabb, úgy ogy az a veszély fenyeget, hogy nem találunk majd számukra piacot. Ennek a bajnak elhárítására sem tesznek semmit. Az egész országban nincs egy magnemssiiő állomás sem és hasonló a helyzet a tengeri, gyümölcs, ipari növények és az állatok fejnemesitisével is. Ez igy nem mehet tovább, hogy a csőd előtt állunk és tönkremegy velünk az egész ország, ha ez a helyzet nem változik. A konferencia elhatározta, hogy Csnszlcs tanár előadását sokszorosítja és szétosztja a képviselőknek és miniszteriknek. egy példányt pedig küldöttség utján a királynak ad át. siiiiisimosms Aíiwnistrzob'Hni sem szuoud híáii/czm « i* ,e, - cTi-mn k. A gyerekek fej. ü lése nem kis mértékben a testápolástól is függ. Gyógy lilán, hasító n, megnyugtatókig hat a a gyenge gyerme'tbőrre a NIVEA-CKEME liillllilRIiflllll KINTORNA BörtCitŐr fa fegyenchéz): Itt a felesége. beszélni akar magával. Fegyenc: Mondja, hogy sétáin! mentem a városba! » Egy vajdasági városban éldegél egy ügyvéd, mondjuk Szabó István. Sokat küzködik szegény, kicsi a városka és sok a fiskális. Pláne nemrégiben még egy Szabó István nevil ügyvéd telepedett lo a városban, úgy hogy azok a kliensek, akiket ösmerőseik őhozzá küldenek, gyakran a másikhoz mennek, ö pedig régimódi ember, nem vadászik klienseket. Magánéletében is sok baja van, mert a feleségű igen kacér asszony. Beállít az irodájába egy módos külsejű parasztgazda. Nagy dolog az uj ügyiéi, az ügyvéd azt se tudja, milyen székre ültesse. — Instállom, jő helyen járok? Fiskálishoz küldtek, csak nem tudom, ide-e. — Azt én nem tudhatom barátom. Ha engem keres, jól van, de ha más ügyvédet keres, akkor én nem tartom ifién. — £n egy bizonyos nevezetű Szabó István urat keresek. — Az ón vagyok. — Csakhogy kettő is van ám. kérem, fin aztrt keresem, amék a Köcsög .Mihály nörét Vitte a bank veilen. — Igen az vagyok. — De, hogy biztos legyek a dolgomban, én aztat keresem, akinek, követem alásssn. olyan kikapós felesége van, hogy fiivel-fával megcsalja. — Na lássa, hogy jó helyen jár. Öljön le. RAdió-mÜsoh ——«ffl—» ’A várat mtUHt »ám a hxllémU.tutí/«fanífl Szornhr t, december 24 Zürich fövi) 15. Oramofonzenc. 19.52: Közvetítés Bőseiből. 20: Közvetítés Bernből. Zagreb (510) 17: Karácsonyi mese. 16: Karácsonyi zene. 20.30: Régi horvát karácsonyi dalok. 24: Éjféli szentm.se. Budapest (557.5) 9.30: Hírek, közgazdaság. 11: Grafonoia hangverseny. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vizáf.ásjeler.tés. 15: Hírek, közgazdaság. 15.45. A Magyar Rádió Újság félórája. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, mozik műsora. 17: Karácsonyi énekek. Előadja az Operaház Énekkarának kamaraegyüttese. BH8WM Lautsprecher Type H. I. és E. m»!iiRt ntgyaüi* kii*r;if éjim rak’iroa van KONRATH D. D. , i,, SUBOnCA Bé«s (517.2. 577> — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti zene. 15.45: Winterlegendes, karácsonyi játék, lő: A Wiener Sängerknaben dalárda hangversenye. 16.30: Kürtkvlntett. 20: Kar! Walter orgonalmngversenye. 20.30: Szent esti zene. Róma (450) 17-30: Zenekari hangverseny. 20.43: Don Loreszo Perest *B Natale De) Ređentore« c. oratóriumának közvetítése Berlin (483.9, 5ö6) — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236.2) 16: A karácsonyfa és karácsonyi szokások. 1630: Szórakoztató zene. 17.30: Karácsonyi hangverseny. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2V 16: »Der Tanz von Cofbigl«, énekes 6- német zenés mese. 17: A házizenekar hangversenye. 18.30. Karácsonyi mesék. 19: Karácsonyi toronyhangverseny. München (535.7) — Nürnberg (203b !6: A baba karácsonyt álma. 19: Weihnacht der Einsamen. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 20.50: Zenekari hangverseny. 23: Tánczene. Prága (348.9) 20.30: Bethlehem! játékok. 2355: Átvitel Erűimből. Éjféli mise. TŐZSDE —um BE»»Zürich, dec. 21. (Záriét ) Beograd 9.1228, Pár.s 20.3675, London 23.2327. Newyork 517.35, Brüsszel 72.375, Milánó 28.075, Amszterdam 209.225, Berlin 123.625, Bécs 73.125, Szófia 3.74. Prága 15.343, Varsó 58.16, Budapest 90.60, Bukarest 3.20. Koviszadl terménytőzsde, dec. 21. Búza bácska 76 kilós 2 százalékos 297.50—300, bácskai 77—78 kilós 2 százalékos 300—302.50, bácskai 78—79 kilós 2 százalékos 302.50—305, bácskai Tiszavidék 79—80 kilós 2 százalékos 306 —30.7.50, bánót 78—79 kilós 2 százalékos 297.50—300, szerémi 76 kilós 2 százalékos 300—305, szlavóniai 77—78 kilós 2 százalékos 300—305. Rozs: bácskai 72 kilós 2 százalékos 290—'295. Árpa: bácskai 63—66 kilós 245—250, bácskai 68—69 kilós 265—270, szerémi 65 —66 kilós 245—250, szerémi 68—69 kilós 265—370. Zab: bácskai, szerémi és bánáti 2522)0—255. Tengeri: bácskai régi 223—22750. bácskai uj gar. minőség 203—207-50, bácskai uj I. 212.50—’ 213, bácskai uj III.—IV. 230-2322*0. bácskai fehér 227.50-^32.30, bánáti uj zár. minőség 207.50—212.50, bánáti u? I. paritás Vrsac 212.50—315, szerémi uj gar. minőiig 207,50—210, szerémi uj !. 215—217.50, bácskai TL—V. 232.50. Liszt 00g és 0g bácskai 425—457,50, 2-es számú bácskai 405—415, ötös számú bácskai 385—395, hatos száma bácskai 317.50-325, hetes számú bácskai .260—270. nyolcas számú bácskai 200—207.50. Korpa: bácskai jutazsákokban. szerémi jutrz.sákrkba". szlavóniai jntazsákokban 190—195. Bab: bácskai fehér uj 2—3 százalékos 366—565., sze~ rémi fehér uj 2—3 százalékos 360—365. bácskai fehér uj válogatott 375—380. Forgalom: 54 vagon. Tránvzat: Búzánál változatlan, tengerinél szilárd. Szoirbori terménytőzsde, dec. 21. Búza 307,50—307.50 dinár, zab 250—255 dinár, árpa 220—22' dinár, tavaszi 263- 270 dinár, uj 202,50—207,50 d’nár. brb 325—330 dinár, válogatott 360—365 dinár, liszt 0-ás 425—445 dinár. 2-es 410 _430 d’nár, 5-ös 380—400 dlt?ér. 6-os 320—340 d’nár, 7-cs 260—-70 d’nér, 8-as 7CO—210 dinár, korpa 190—'.95 dinár. Irányzat: változatlan. Bn Janes ti értéktőzsde, dec. 9?. Magyar Kitel 87.8, Osztrák Hitel 53' Kereskedelmi Bank 127.5. Magyar Cukor 212.5. Georgia 16. Rimamuránvi 115.4, Sajgó 75.7. Kőszén 764. P-'ódi Vagon ?3, Beocsinl Cement 280 Nss’oi 175, Ganz Danubius 1°0. Ganz Villamos 177, Athenaeum 28.5. Nova 47.7. 1 van te 27,5, Resti Hazai 229. Irányzat: tartott* Budapest1 yabomtCzsde, dec. 21. Á gabonatőzsde irányzata tartott. A készárupiacon az árak nem változtak, a ba- Mridőpiacon azonban lemorzsolódtak az árfolyamok. Hivatalos árfolyamok pengő-ériekben a b.atáridőplacon: Búza márciusra 31.Tő—31.80. zárlat 31.78—31,80. májusra 32.14—32.16, zárlat 32.14-32.16. rozs márciusra 30.86. zárlat 30.90—30.92. tengeri májusra 25.80. A készárnnlacon: Buza 30 15—31.15, rozs 23.95—29 05. árpa 2.5—77 sörárpa 27iő0—-31,50. köles j 22^50—23-50, tengeri 25.75—25, zab 23— »25.73, repce 48—50, korpa 19.25—19,50.
