Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-22 / 353. szám

2. oVat BÁCRMEGYKÍ naplö TG77 december 22 Az északi államok nagy részében dermesztő a hideg, GrSniandban azonban meleg van. Kopenhágai jelentés szerint ott a hi­­"deg még fokozódott és számolni kell azzal, hogy a kikötő teljesen befagy. Kőzépskandináviábói —3®, Finnor­szágból —43 fokot jelentenek, ezzel szemben Gröniandben derfl't tava­szi időjárás van +7 fok meleggel. Hasonlókép enyhe az idő az Északi és .Keleti tenger partjain. A meteorológiai intézet jelentése sze­rint az időjárásban egyelőre lényeges Változás nem várható. Telefonzavarok a Vajdaság­ban A Vajdaságban a szubotlcai vasut­­igazgatósághoz beérkezett adatok sze­rint a forgalom minden vonalon helyre­­iállt és csak kisebb késések vannak, •amelyeket néhány napon belül kiküszö­bölnek. , Becsből jelentik: A bécsi meteorológiai ■intézet jelentése szerint ■I az időjárásban a legközelebbi na­­j pókban kadvező fordulat várható. jAusztriában a hüsülyedés szerdán tovább jtartott és a legnagyobb hideg —27 fok 'Stájerországban volt ( Az időjárás rövidesen eny­hülni fos — jósolják az eu­rópai meteorológusok _ A hideg szerdán délelőtt enyhült, de jdélután ismét fokozódott és este a hő­mérséklet 9 fokra sülyedt a fagypont alá. A telefonforgalomban nagy zavarok voltak és Bcograddal, Zagrebbal egész nap nem lehetett összeköttetést kapni. I—24, Drezdában —30 fok volt. A berlini meteorológiai intézet szerint is a napokban a billeg jelentékenyen enyhülni fog. A legnagyobb hideg Szászországban van, ahol a váltók befagyása miatt a forga­lom egészen szünetel. Pályázat utján töltik Le a vrsaci iiszivisolfó állásokat Viharos Isfslyát* voU Vrsas sváras rsndki/üli bSzfyfláes V'sacról jelentik: Vrsac város kép­viselőtestülete legutóbbi rendkívüli köz­gyűlésén a tisztviselőválasztások kérdé­­ísével foglalkozott. A jogügyi bizottság |a közgyűlés határozata következtében jfeiülvizsgálta a vrsaci városházán levő állásokat és megállapította, hogy me­lyik állásokat lehet leépíteni. A jog­ügyi bizottság jelentését szerb nyelven Dimitrijevics városi főjegyző, német nyelven pedig Jovanovlcs Szvetozir pol­gármester olvasta fel A jogügyi bi­zottság előterjesztése szerint a gazda­sági és építésügyi tanácsosi állást egye­sítse és ennek vezetője intézi a város­gazda teendőit is, a pénzügyi és adó­tanácsosi állás szintén egyesítendő. A rendőrség tisztviselőit a főkapitány ki­vételével, valamint a városi fő- és gé­pészmérnököket szintén a közgyűlés vá­lasztja. Javasolja, hogy « főispán csakis a rendőrfőkapitányt, a főkönyvelőt, könyvelőt és a főorvost nevezheti ki> a többi állásokat pedig pályázat és vá­lasztás utján töltik be. A jogügyi bizottság előterjesztése után hosszú és szenvedélyes vita indult meg Kanacski disszidens demokrata a sze­­jiátori állások összevonása ellen foglalt 'állást. Seitz János szocialista védelmé­be vette a jogügyi bizottság előterjesz­tését és annak elfogadását kérte. Rá­mutatott arra, hogy a mai nehéz hely zetben a városnak vezetősége a takaré­kosságban példát kell mutasson és nem szabad hiábavaló költségekkel terhelni a polgárságot. A közgyűlés Georgievics Jóca, dr. IMiittovics Szvetozár és többek hozzá­szólása után elfogadta a légügyi bi­zottság javaslatát és elhatéroxt* a te ndcsosl állásoknak összevonását. A közgyűlés határozata következtében a következő tanácsosi állásokra Írják ki a pályázatokat: Katonaügyi, gazdasági és építésügyi tanácsnoki állás össze­vonva a városgazdái állással, továbbá a pénz- és adóügyi egyesítve. Nyolcszázezer diaár hiányt állapítot­tak meg a cservenkai községházán Bajdánovics volt jegyzőnek sasira! része sinc3 a sikkarzM- sokban — A megszökött adóügyi jegyzőt még nem sikerült kézrekeriteni Szomborból jelentik: A szombori tör­vényszék vizsgálóbírója szerdán dél­előtt foglalkozott a cservenkai sikkasz­tás bűnügyével és kihallgatta a sikkasz­tásokban való bünrészesség gyanúja miatt letartóztatott Bogdanovics Luka volt cservenkai jegyzőt. A vizsgálóbíró a kihallgatás után elrendelte Bogdanovics azonnali szabadlábrabelyezését.’ Megállapította a vizsgálóbíró, hogy Bogdanovicsnak semmi része sines a sikkasztásokban és azokat egyedül a szökésben levő Delcsics Iván adóügyi jegyző követte el. Defcsics ugyanis ön­álló munkakört töltött be és igy vlsz­­szaéléseiért mások nem is vonhatók fe­lelősségre. A vizsgálat során kiderült az is, hogy Defcsics jegyző nagyebb összege­ket sikkasztott cl a szombori adó­hivatal kárára oiykép is, hogy ke­vesebb összeget küldött be az adó­hivatal pénztárába, mint amennyi hozzá erre a célra befolyt. A vizsgálat pontosan még nem tudta megállapítani, hogy mennyire rúg az az összeg, amelyet Defcsics elsikkasztott és címek megállapítása szükségessé te­szi az adókönyvek átvizsgálását visz­­szamenőleg 1923-ig. Az eddigi vizsgálat már nyolcszáz­ezer dinár hiányt állapított meg, de ez az összeg előreláthatólag még nagyobbodni fog. Defcsics kézrekeritésére széleskörű nyomozás indult, amely azonban mind­eddig nem vezetett eredményre. A költségvetés részletes vitája a bácskai tartománygyülésen A kiadások ötvennyolc százalékát az adminisztrációs tételek teszik Szomborból jelentik: A bácskai tarto­­mánygyüiés szerdai ülését délelőtt fél­­tisanegykor nyitotta meg dr. Manojlovics Vladiszláv elnök, ötvenkilenc képviselő közül ötven jelent meg. A délelőtti ülé­sen csak a múlt ülés jegyzőkönyvét hi­telesítették. Délután dr. Nikolics Brankó napirend előtt előterjesztést tett, hogy a községi tisztviselők államadósságáról szóló tartományi választmányi rendeletét semmisítsék meg. A tartományi választ­mány ugyanis elismerte a régi községi tisztviselők államadósságát és hogy ez»k a tisztviselők tagjai a községi nyug­­dijegyesületnek. Klicin Mita és Nikolics Sztevpn kijelen­tették, hogy a tartományi választmány határozata időközben tárgytalanná lett, mert a főispán megfelebbeste és a* ál-' lamtanác* megsemmisítette. NikoUcs Brankó indítványára egyhan­gúlag elhatározták, hogy utasítják a tar­tományi választmányt, bog?; a hivatalos lapban közölje, hogy a rendelet nincs érvényben és igy a községi tisztviselövá­­lasztások ellen beadott feiebbezések, ame­lyek erre a rendeletre vonatkoznak, tárgytalanok. Ezután a köitaégvetés részletes tárgya­lására tértek át. A költségvetés álteiáao» tététéi a következők: adminisztrációs kiadások 23937.433 tartományi választmány 728.382 közgyűlés 624.000 útépítés és közlekedés 13,237.940 egészségügy 1,272.000 szociális és ipari kiadások 595.000 mezőgazdasági kiadások 775.000 összesen 43,157.757 Ivkovics-lvandékics Imre dr. kifogá­solta, hogy az adminisztratív kiadások túltengenék, hiszen az egész költségve­tés ötvennyolc százalékát teszik ki. Eze­ket le keli szállítani és a felszabaduló összeget kulturális és gazdasági célra kell fordítani SzekaUes földmivespárti egyes téte­lek törlését kérte és főként a tisztviselői kiadásokat (5,483.915) sokalja. Dr. Niko.­­lies szerint a költségvetés technikai ösz­­sseállitását kifogásolta, Palásthy Ödön pedig akt kérte, hogy a jövőben ne a Msztrise'ők kategóriáját, hanem fizetését tüntessék ki a költségvetésben. JojMcs Dusán dr., a pénzügyi bizott­ság előadója, majd KHrin Mita válaszolt a felszólalásokra és Klicin hosszú, tar­talmas beszédben védte meg a költség­vetést. Konyovics Nikola tartományi pénzügy­­igazgató kijelentette, hogy a költségve­tés technikai Összeállítása te'jesen az ál­lami költségvetés mintádra történt. Több felszólalás hangzott még el, majd az elnök az ülést bezárta és a legköze­lebbi ülést csütörtök délelőtt tíz órára tűzte ki. ■ MIÉRI? MINEK? iparosokat valamikép megnyerjük a ma­gyar betű, a magyar szó, a magyar kultúra számára. Ezek az okok azok, ami miatt száz­húsz oldalas karácsonyi számot adunk s ezért kezdünk hozzá minden nap újra-, születő ambícióval, hogy másnapra jó érdekes, nívós lapot adhassunk, amely­ben mindenki megtalálja azt, ami őt ér­dekli. A százhuszoldaias karácsonyi szám, első része már nyomás alatt van, a kinyomott lapok példányszámút már nem lehet emelni, de reméljük, hogy kellő időben megirt figyelmeztetéseink­nek meg van az eredménye, s mindenki gondoskodott arról, hogy az árusító­nál megkapja a karácsonyi lapot s igy az idén nem ismétlődik meg az, ami ta­valy nekünk is nagyon kellemetlen volt, hogy állandó olvasóink közül igen so­kan nem kaptak karácsonyi lapot. Mint vasárnapi számunkban már je­leztük, a Bácsmegyei Napló előfizetői sorsjegytársulat tagjai s a következő állami osztálysorsjegyekkel játszanak: 99.401— 99.500-ig 108.801—108.900-ig 110.101—110.200-ig, az összesen háromszáz negyedsorsjegy s az előfizetők számának szaporodásá­val vásárlandó uj sorsjegyek minden nyereménye levonás nélkül a Bácsme­gyei Napló előfizetőinek jut. A sorsjegytársulatban résztvesznek azok, akik 1928. junius 30-ig, tehát fél­évig előfizetői a Bácsmegyei Naplónak s a félévi előfizetési dijat, 330 dinárt egyszerre, vagy két részletben bekül­dik a Bácsmegyei Napló kiadóhivatalá­hoz Szuboticára. Minthogy ez a kedvezmény csak elő­fizetőinkre vonatkozik, gondoskodni ki-, váriunk arról is, hogy a példányonként vásárlók is kedvezményhez jussanak.1 Ezek számára kedvezményes könyv-! vásárlás lehetőségét biztosítjuk. Azok,: akik január hónapban példányonként ve­szik a Bácsmegyei Naplót, 10 dinárért megkapják Claude Farrcre: Száz aranymillió cirnü díszesen kiállított érdekes regé-’ nyét. A könyv bolti ára 35 dinár, tehát! minden olvasó 25 dinár kedvezmény-) ben részesül. A tíz dináros Claude Farrere meg­szerzésének feltételeit újév titán közöl­jük. te’ JiOV tees ErajHidáv ksnMta a beasradí tózsti Színházzal A liiváló irá letiltotta darabjait a 3 inház m soráról, mert a szín­pad in tsignnyoliák A szerb ssinmüirodalom veteránja. Nuslcs Branisziáv súlyos nézeteltérésbe került a beograái Nemzeti Szinház igaz­gatóságával s ez a konfliktus a színház szempontjából súlyosabb, azért, mert a kitűnő vigjátékiró egyelőre letiltotta va­lamennyi színdarabját a beogradi szén­­ház műsoráról. Nusicsot a napokban nagy sérelem érte arról a színpadról, amelyen legtöbb darabja először került előadásra: kikarrikirozták a beogradi színpadon. Miért ad százhúsz oldalas Varácsonyi számot a Bácsmefyei Napló Egy olvasónk, aki a Bácsmegyei Napló lelkes barátjának nevezi magát, kérdezi tőlünk, hogy miért ad a Bácsmegyei Napló az idén karácsonyra 120 oldalas számot, holott a kisebb terjedelmű Bács­megyei Nap!ó-t is megvenné mindenki, épugy, mint ahogy tavaly megvette a 100 oldalas s tavaly előtt a 84 oldalas újságot is. Ugyanez az olvasónk kiszá­mította azt is, hogy a Bácsmegyei Napió-nak több mint hetvenezer dinár­jába kerül, ha évenként a két húzásnál csak háromszáz sorsjegyet vesz s azok­ra e»Ő nyereményeket az előfizetők közt osztja szét. Azt is írja ez az olvasónk, hogy a Bácsmegyei Nap!ő-nak üzletileg erre semmi szüksége nincs, mert a la­pot igy is szeretik, olvassák, megveszik, előfizetnek rá. fia csak üzleti szempontok vezetnék a Bácsmegyei Napló kiadóit, lehetne ezt a miért és minek sorozatot folytatni. Miért a legjobban fizetett rsdakció az országban * B'esmegyei Napló-é? Miért tartunk belföldön és külföldön drága tu­dósítói szervezetet, hogy minden érde­kes eseményről gyorsan hirt adhassunk, miért fordítunk gondot arra, hegy az irodalom legkiválóbbjai nekünk írjanak, miért emeljük állandóan a lap oldalszá­mát, anélkül, hogy az árát is emelnénk, holott ez százezrekbe kerül? Ezekre a niért-tkxt több ezért-tel le­het felelni. Azért, mert a mi újságírói és ujságcsinálői ambíciónk az, hogy mi­nél tökéletesebb lapot adjunk. Nekünk szívbe!! ügyünk a Bácsmegyei Napló s gyönyörűségünk a jó lap. Azért, mert áldozatokat kell hoznunk a magyar kul­túra érdekében. Azért, mert ha fogy is a magyarság Jugoszláviában, ml bará­tokat akarank szsmni a magyarék szá­mára a nem magyarok között is, s nem utolsó sorban azért, mért minden igye­kezetünk az, hogy a magyarság nagy tömegeit, a falusi gazdákat, városi kís-Nikótajevics Bózsa legújabb drámá­jának premierjén történt, hogy az egyik színész a régi Beograd valamilyen alak­jának szerepében Nasics Branisziáv maszkját öltötte magára és a hires irá képében jelent meg a színpadon. A kö­zönség azonnal felismerte, hogy a nem hízelgő beállítású szerepben a színész Nusicsot ábrázolja, ami meglehetősen kínos hatást kéltett. A történtekről Nusics Branisziáv, aki most a szarajevói színházat igazgatja, a beogradi lapokból értesült és azonnal tiltakozó levelet intézett a beogradi szín­ház igazgatóságához. Tiltakozott az el­len a tapintatlan eljárás ellen, hogy az igazgatóság megengedte a legöregebb hazai szinmüiró karrikirozását azon a színpadon, amelyek több mint harminc színdarabját adták elő. Egyidejűleg Nn­­sies « színház igazgatóságához távira­tot intézett, amelyben követeli, hogy össstts darabjait vegyék le a műsorról s mindaddig ne merjék előadni, míg a je­lenlegi igazgatóság áll a Nemzeti Szin­ház élén, vagy amig kellő elégtételt nem szolgáltatnak a megbántásért»

Next

/
Thumbnails
Contents