Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-21 / 352. szám

4. oldal BACSMEGm NAPLÓ 1927 december 21 Karin (Tlichaelis Beszélgetés Berlin, december hó. A világhírű dán írónő egy kedélyes kis molett asszonyság. Molett? Gömbö­lyű. Ne kerteljünk, direkt kövér, ügy néz ki. mint egy elhízott bécsi mosónő. Most felolvasásokat tart azokban a mo­zikban. ahol megfilmesített regényét, >A veszedelmes életkor*-t adják. Egye­nesen ezért jött Berlinbe a dániai Svend­­bore városkából, ahol állandóan lakik. Illetve, ahol állandó lakása van. Ez a la­kás ugyanis csak nagy időközökben s rövid időre szokta csak viszontlátni Ka­rin Michaelis-t. akinek az a szenvedélye, hogy felolvasó körutakat tart külföldön a nőről, mint olyanról Szerinte a Snő probléma. Jó. Rá kell hagyni, mert Kü­lönben nagyon kedves és okos asszony, mit vitatkozzam vele. nem igaz? Ezért nagyon dühös. — A férfiak mindie elviccelik a nő­­problémái. — mondja elégedetlenül a Wittelsbach Palast előcsarnokában, ahol előadás előtt megfogtam. — Beszéljünk inkább irodalomról. Min dolgozik? Egyszerre Jókedvűre gömbölyödik az arca: — Most fejeztem be egy regényt. Egész eredeti és apart. Ezúttal humoro­sat Írtam. Ne vágjon ilyen unalmas ké­­pct.'van még egy más újság is. Írtam egv vígjátékot. Ehhez mit szól? S tudja mi a cime? Ragyogó. »Erling im Schau­­kelstuh!«. Kuriózum ez a cim. mi? — Hol fogják bemutatni? — Tőlem kérdi? Honnan tudjam. Eset­leg Bécsben. de lehet, hogy otthon Kop­penhágában Hanns Sassmann az osztrák drámairó fordította le németre és a színházi ügynököm Írja. hogy már húsz színháznak eladta a darabot, vedie még be se mutatták. Mondja, ismeri maga a bécsi színházakat? — Igen. — Akkor adjon egy tanácsot, ki játsz­­hatná ott a főszerepet. Egv asszony áll a cselekmény középpontjában... mit le­het ezen ilyen kiállhatat'anul mosolyog­ni. azt nem értem?... szóval egy kis, fiatal, törékeny asszonykáról van szó, aki futballozlk az egész világgal. — A törékeny asszonyka? — Az. A mai törékeny asszonyok igen sokat elbírnak Ki látszhatna Bécsben egv ilyen modern női Atlasz-szerepet? Okvetlenül fiatalnak kell lennie, izzó temoeramcntiimunak és graciőznek. mint egv liliom. Itt Berlinben természetesen Elisabeth Bergner fogja játszani, de ki jöhet számba Bécsben? Esetleg Orska, mi? Na maid meglátjuk... Egv pillanatnyi szünetet tart a be­szédben. ami meg'ehetősen nagv ritka­ság nála. Ezt akarom felhasználni a kér­dezésre. de már elkéstem. O kéudez: — Olvasta az ui regényemet. »A gvön­­gvök«-et? — Még nem. Alig pár napja jelent meg. — Hallatlan! Több. mint két bete je­lent meg és még nem olvasta. Hát mit olvás maga egyáltalán? Ezt tréfás tónusban veti a szememre, de már ismerem az ilyen tréfát. Szeret­ném hasonló tréfás modorban elárulni neki. bogv még soha egv betilt $e olvas­tam tőle s ahogv a világhírű nőirók 'ránti f'lenszenvemet ismerem, aligha fogok, de nem merek errő’ viccelni. Különben se h^gr Gyorsan elmeséli a regény tar­talmán — Szoros össze'üggésben van A ló ■és rossz fiú cimü regényciklusommal. Tudla. nálam az alkotás egész sajátsá­goson megy végbe. Ennek a regénynek a témáin bevásárlás közben futott eszem­be. Rögtön abbahagytam a bevásárlást... — T ehetetlen. — Igenis lehetséges. Hazamentem és e'Vezdtem Írni. Hetekig egyfolytában do'goztam, anvg csak kész nem lettem a regénnyel. Olvasta? Ja igaz. még nem. Maga Banause! Nahát, tarísa ide a fü­lét! »A gyöngyök« az amerikai felső tizezer körében játszódik s ennek a tár­sadalomnak felületesség't és bűneit os­torozza. Azt már sokszor megírták, hogy az amerikai mi":árdosok. boga' szerzik a vagyonukat. Bn azt írtam meg, hogyan adják ki. Sokáig éltem az ame­rikai társaságban, ismerem jól a viszo­nyokat. Ugv a törvényteleneket, mint a törvényeseket. Egy ilyen komikus ame­rikai házasságról szól a regénv. A fele­ség egy nap levelet kap az urától, hogy együtt mennek este Operába. Pár napig együttélnek, aztán elutazna.k Európába szórakozni. Amikor megint hazatérnek, a mistren leooh'og a felhőkből, mert az ura megint kfi’ön költözik. — Mondja. Karin Michaels asszony, minden házasság ilyen Amerikában? — Nem. de én nem is Írok minden házasság^], csak egvröl. .Mindamel’etf. az amerikai házassági p-ob!íma. emit a W8tny érint, aktuális. Hogy ml köze van a regénynek a gyöngyökhöz? (Én nem kérdeztem. De ö mondja.) — A regénybeli szülőknek van még egy leányuk, aki résztvesz egy kerti ünnepélyen. Látott már maga ilyen kerti ünnepélyt amerikai milliárdosoknál? Nem? Az nagyon mulatságos. Nyárson megsütnek egy ökröt. — Ilyesmit már láttam Pacsiron — vetem közbe. — Ott még nem voltam. A vendégek tizenhatodik századbeli kosztümöket vi­selnek. a kertet villanyos gyümölcsök vi­lágítják, a fákon puha szerelmi fészkek vártnak berendezve, amikbe selyemből készült kötélhágcsókon másznak fel a vendégek, ha még tudnak mászni a szesztilalomtól. Szóval egy ilyen kerti ünnepségen elveszti a regénybéli fiatal leány vagyonokat érő gyöngynyakékét és ezzel kezdődik a cselekményben a fe­A pénzügyminisztérium, mint értesü­lünk, napokkal ezelőtt utasította az ösz­­szes pénzügyigazgatóságokat s pénzügyi delegációkat, hogy karácsony után nyom­ban kezdje meg az adóvégrehajtásokat és tekintet nélkül az esedékes adó össze­gére és az adófizető állására, a legszi­gorúbban hajtsa be a leieken az állami adókat. A pénzügyminisztérium megállapította, hogy 1927 április elsejétől december hó elsejéig, vagyis az 1927/1928. évi költ­ségvetési év első hét hónapjában az elő­irányzott adóknak ötven százaléka sem folyt be és ha az adóbefizetések tovább­ra is ilyen tempóban folynának, az álla­mi háztartást súlyos závarok érhetik. A rendelet nemcsak a Vajdaságra, hanem az egész országra kiterjed. A rendelet hatása azonban leginkább a Vajdaság­ban és Horvátországban lesz érezhető, mert ezekben a tartományokban fizetik a Kedden folytatta a szuboticai tör­vényszék Pavloviéi István elnöke bün­tetőtanácsa a Majsai-uti legényháboru bűnügyének tárgyalását. Első tanúként Hangodi Ilona sztara­­kanizsal háztartásbeli nőt hallgatták ki. A tanú elmondja, hogy amikor a véres esemény lejátszódott három és négy óra között egy barátnőjénél volt, an­nak szőlőjében. Amikor onnan elindult, útja Zidjarcvék háza előtt vezetett el. A ház előtt állt Zidjarev két fia: Lu­kács és Franjo és mindaketten egy-egy leánnyal beszélgettek. — Alig haladtam pár lépésre a házon túl _ mondja a tanú — amikor láttam jönni egy csomóban a bukvácsi embe­reket. A Zidjarev Lukács odakiáltott nekik, hogy itt van most a hires legény. Ezt kétszer-háromszor ismételte. Az emberek a kiáltásokra megálltak, csak Rescsik Mihály, akit, miután részeg volt két ember vezetett, ment tovább. A töb­biek is ittasak voltak, de Rescsik volt a legrészegebb. Az emberek közül Baí­­tar.cs-Szabó odasz’ólt a többieknek: — Menjünk szépen haza, nem vagyunk gyermekek. Ekkdí Rescsik kitépte magát a két ember kezéből és visszaszaladt. Ekkor már a ház előtt állt Zidjarev Balázs és befelé tolta két flát a házba, hogy ne verekedjenek. Elnök: Volt Balázs kezében valami? Tanú: Nem. Elnök: Mi történt azután? A tanú elmondja, hogy Zidjarev Ba­lázs is bement a házba, majd újból meg­jelent egy karóval kezében s az arra ha­ladó RogicS fejére ' ütött. Lfgyanakkor ütött Rog'csra Lukács is. Elnök: Melyik ütött előbb? Tarnt: Egyszerre történt mlndakét ütés. Ekkor odaszaladt egy fiaia’ember. akinek kezében esernyő volt és a ve­rekedők közé állt, szültség. Mindamellett ez nem valami detektivregény. Szó sincs róla. Azt mondják, hogy erkölcstelen. Nem igaz ez sem. Megfigyelésem szerint az embe­rek nemigen szoktak ellentállni a csábí­tásnak és a kínálkozó alkalommal, ezt leirom őszintén. Azt azonban mindenkire rábízom, hogy állást foglaljon a kér­désben. Még valamit akar mondani, de már hívják be a moziba, előadni. Innen autón viszik át a város másik végében fekvő Piccadilly-be. onnan autón vissza ide a hétórás előadásra, aztán megint a Picca­­diílybe, kilenckor újabb előadások mind­két moziban. Napjában összesen hat­szor. Ha én világhírű Írónő lennék, nem strapálnám igy magam. Ha ő olyan ké­nyelmes lenne, mint én, nem lenne világ­hírű írónő. s. k. legtöbb adót. A szuboticai városi adóhivatal a leg­utóbbi napokban mintegy hatszáz árve­rést tűzött ki karácsony utánra. A vá­rosi adóhivatal első körében mindössze hatvan árverést tűztek ki, de ez még nem a teljes szám, mert naponta husz­­harminc újabb végrehajtást rendelnek el a késedelmes adófizetőknél. Az adóhiva­tal elsősorban azoknál rendel el végre­hajtást, akik ebben az évben vagy sem­mit, vagy csak nagyon kevés adót fizet­tek, de ezek után sor kerül az összes többi adóhátralékosokra Is. A késedel­mes adófizetők jobbára háztulajdonosok, akik nem fizették meg az idei házbér­adót, ami a házbér hetven százalékát teszi ki. A háztulajdonosok közül töb­ben javításokat eszközöltek házukon ab­ban a reményben, hogy azt az összeget levonják az adóalapból. Ez azonban nem történt meg. Elnök: Ki volt az? Tanú: Nem tudom. Elnök: Nézze meg a vádlottakat. Fel­ismeri-e közöttük azt, akinek esernyő volt a kezében. Az elnök intésére mind az öt vádlott feláll. A tanú elébük áll és felismeri Fleischmannt, majd igy folytatja: — Ez nem ütött meg senkit, csak az esernyővel ki akarta védeni az ütése­ket. Rogicsnak véres volt a karja. Hogy leitől eredt a sérülése, nem tudom, azt láttam, hogy Rescsik elesett.. Az elnök felszólítja Zidjarev Balázs elsőrendű vádlottat, hogy mit mond a tanú vallomására. — Talán ez is ellensége? — kérdezi az elnök. Zidjarev: Nem. De ha a tanú mindent olyan jól látott, miért nem látta azt is, hogy engem ütöttek és gázoltak? Az elnök eziránt kérdést intéz a tanú­hoz, aki kijelenti, hogy ő látott ugyan m'ndent, de hogy Zidjarevet ütötték és gázolták volna, azt nem látta. Nem is tudta, hogy ki és csak a verekedés után hallót.a ismerőseitől, hogy Zidjarev volt két fiával. Elnök: Milyen távolságra állt maga akkor, amikor a verekedés már Zidjarev körül folyt? Tanú: öt-hat lépésnyire. A tanút megeskették. A következő tanú Hajtsunk Iván, aki a verekedők és a csata kellő közepében volt. Látta, hogy ?z ő élete is a legna­gyobb veszélyben forog. Kapott is egy­két ütést, de az nem volt veszedelmes. Amikor leghevesebben tombolt a csata hadicselhez folyamodott. A feji tetejére tette Jobbkezét és el­kezdett nagyön jajgatni, hogy valaki beszakitotta a koponyáját. Ugyanakkor úgy fitt, mintha a kai f ütéstől clszé­dülve, belezuhanna az árokba. Az árok­ból azután óvatosan kémlelte a csatate­ret és amikor látta, hogy elvonult a ve­szély előjött az árokból. Ezután sorra kihalgatta a bíróság Ur­ban József (Csokot), Szekeres Péter, Zemnncsik Géza és Puskás Balázs ta­nukat, akik lényegtelen vallomást tet­tek. A tanuk kihallgatása ezzel véget is ért. Csnlinovics Ferdo dr. államügyész in­dítványozza, hogy a bíróság szálljon ki a verekedés színhelyére, hogy a tény­állás egyes részeit ott tisztázzák, de a bíróság nem ad helyet az in­dítványnak, mert a főtárgyaláson el­hangzott tanúvallomások minden irány­ban tisztázták a tényállást és teljesen elegendő anyagot nyújtottak ahhoz, hogy a bíróság az ügyet elbírálhassa. Még né­hány iratot olvasnak fel és az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyil­vánítja. Csulinovies Ferdo dr. állam­ügyész ezután kijelenti, hogy a Vádlot­tak közül Fleiscmann Ferenc ötödrendii vádlottal szemben elejti a vádat, miután a bizonyítási eljárás során nem merült fel bizonyíték a bűnösség mellett. A vádelejtés folytán a bíróság be­szünteti az eljárást Fleischmann ellen, aki az elnök intésére azonnal el is hagy­ta a vádlottak padját Ezután követ­keznek a perbeszédek. Csulinovies Ferdo dr. államügyész Zidjarev Balázst és an­nak két fiát Lukácsot és Franjot, vala­mint Petrekánovicsot együttesen szán­dékos emberölés és súlyos testi sértés bűntettében kéri bűnösnek kimondani. Pere Dragutin dr. Dcdics R. Nikola és Ognjanov Szvetozár dr. védők azt fejtegették, hogy nem lehet szó szándé­kos emberölésről. Verekedés történt, de az egyáltalán nem nyert beigazolást hogy a nagy hadakozásban kitől ered­tek a halálos ütések. Kölcsönösen ütöt­­ték-verték egymást az emberek. Felmen­tést kér. « Elnök ezután a tárgyalást félbeszakít­ja és közli, hogy a bíróság szerda délben tizenkét órakor fogja kihirdetni az Íté­letet. Állatorvos-kongresszus Sztaribscsejei A kongresszus állást foglalt a marhaállomány vls ontbiz­­tssiiása mellett Sztaribecsejről jelentik: A noviszadl kerület állatorvosai szombaton és va­sárnap kongresszust tartottak Sztari­­becsejen a városháza tanácstermében. A kongresszuson, melyen dr. Zsiöert Simon, a noviszadi Kamendin D. D. igazgatója elnökölt, közel ötven állat­orvos vett részt. Az első nap dr. Zsi­­bert Simon a baromfiak immunizálásá­ról, a diftéria és himlő ellen, Imre Izi­dor a sertésvész elleni immunizálásról tartott előadásokat. A kongresszus másnapján foglalkoztak a községi ál­latorvosok nyugdijkérdésével és elha­tározták, hogy az országos szervezet utján lépéseket tesznek, hogy a közsé­gi és állatorvosi törvény meghozatalá­nál vegyék figyelembe az állatorvosok érdekeit. A marhaállomány biztosításá­nak tárgyalása során kimondották, hogy a tartományi választmánynak nyugati mintára meg kell szervezni a marhaállomány viszontbiztosítását. Olyon formán, hogy az, akinek állatait biztositják, fizessen két százalékot a megállapított értékre, a kerületi választ­mány pedig ha ez az összeg nem vol­na elegendő, saját alapjából egészítse ki a hiányzó költségeket. A határoza­tot megküldték a szombori, beogradi és szmederovói tartományok választ­mányainak. ’ A kongresszus után délben bankét! volt a Centrál-szállóban. Karácsonyra lcgkcdvcicbb ajiadék e«y csomag SRUFFi j§j BONBON jg Karácsony után megkezdik az adók szigorú behajtását Szuboticln mintegy hatszáz árverést tűztek ki Szerdán délben hirdeti ki a bíróság az ítéletet a Majsai-uti legényháboru bűnügyében Az egyik vádlottal szemlén az üjtjész elejletle a v’dal

Next

/
Thumbnails
Contents