Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-17 / 349. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ KÖNYVEK Miért oltásunk? A: könyvkereskedő tarka borítéka fügtet tesz elém. Weltstimmen — ez a nem túlságosan szerény cím büszkélkedik rajta. A tartalma pedig — a világirodalom híres klasszikus és modern alkotásainak kivonatos ismertetése. Egyszóval: irodalom dióhéjban. Egyegy ilyen vékonyka kis füzet 4—5 hatalmas munka tartalmát mondja el. Hiába, mindig tudtuk, hogy a németeknek minden eszükbe jut. Megcsinálve fölé hajolva. Akinek azonban mégis különvéleménye volna, az gondolja meg. volna-e fogalma Katona Bánk bán-jának szépségeiről annak, akinek elmondanák a tragédia tartalmát, azaz hogy miképpen bosszulja meg Bánk a családján esett sérelmet. Vagy — ha modern kel! — ki ismeri jobban Romain Rollandot és Jean Christophe-ját, az-e, akivel a regényciklus rövidre szabott tartalmát közük, vagy pedig az, aki csak egyetlen egy kötetet alaposan és belemélyedve elolvasott? Nem, tisztelt kiadó urak, nem kérünk a legújabb találmányból. Mi már csak megmaradunk az ósdi felfogás mellett: ha egy könyvre kiváncsiak vagyunk, azt elolvassuk. Különben is meggyőződésünk, hogy aki csak egy alkalommal próbál ilyen módon eleget tenni olvasási kötelességének, az soha többet könyvet becsületesen elolvasni nem fog. Mindez pedig nem jelenti azt, mintha ezekkel a régi igazságokkal Németországban nem volnának tisztában. Jobban tudják ott ezeket, mint nálunk. A Weltstimmen kiadója mégis jó üzletet fog csinálni... Dr. Kemény István nak mindent, ami az embert bármilyen téren előre viszi és közbe-közbe sok olyat, amin józan ésszel csak mosolyogni lehet. Vájjon a Weitstimmen melyik csoportba tartozik? Ismét a régi, sokat vitatott kérdés: tni hasznosabb: kevesebb könyvet alaposan elolvasni, vagy sokkal csak úgy nagyjából megismerkedni? Az embereket olvasás szempontjából két csoportba oszthatjuk. Az egyik azért olvas, mert érdekli őt az iró lelki élete és viiágfeifogása, mert gyönyörködni tud a nyelv és stilus apró szépségein és finom fordulatain. A másik mindezzel nem sokat törődik: őt a cselekmény izgatja, nincs érzéke a iéiekrajz, és a cselekedetek motiválása iránt, csak arra kiváncsi: el veszi-e a báró a kis liázmestefleányt, vagy a szépasszony kegyeiért harcoló két lovag párbajában melyik marad holtan a küzdőtéren. Ezzel azután meg is kaptuk kérdésünkre a feleletet. Aki arra figyel, hogyan ir az iró — az alaposan, gom dósán olvassa el könyvének minden lapját: akit azonban csak az érdekel, hogy mit ir, — az bizonyára átfutja a fejezeteket, miközben folyton figyeli, »mennyi van még hátra.« Ezek számára megváltást jelent az cmlitett vállalkozás.- I ! De menjünk tovább. A jgjjjjlgdik szár zad lüktető irama, az események rohanása reányomja bélyegét természetesen az irodalomra is. (Csak mellékesen jegyezzük itt meg, hogy ennek a száguldásnak és semmire reá nem érésnek köszönheti nagy fellendülését a tárca is. Minek vastag könyvet elolvasni, mikor néhány hasáb »a vonal alatt« szintén elegendő egy regény lényegének kifejtéséhez.) Érdekes azonban, hogy ennek a mindjobban terjedő felületes olvasásnak olyan apostolai is vannak, akiknek nagyon is volna idejük ahhoz, hogy alaposak legyenek. De hát persze — a sok társadalmi »kötelezettség* nagyon leköti őket. Mikor azután barát' vagy barátnői körébe illető ur vagy illető hölgy megérkezik, a bontan hozza magával, hogy a hires és természetesen külföldi iró legújabb müvéről tájékozva legyen. (Magyar könyvet olvasni igazán nem divat.) Ez a jounolvasottsag megkívánja, hogy őnagysága elmondja véleményét például Galsworthy »Forsyte Saga«-járól, viszont őnagyságától igazán r.em kívánhatjuk, hogy ezért három testes köteten átrágja magát. Milyen jói jön ilyenkor ilyesfajta irodalom-esszencia! Ami pedig a dolog komoly oldalát illeti. kétségtelennek tartjuk, hogy nem fog akadni ember, akinek életszükséglete az olvasás és aki ennek ellenére ezen az uj utón akarná a jövőben irodalmi ismereteit gyarapítani. Nem mondjuk, hogy a rövid kivonatok néha nem nagyon célszerűek; vadjuk be, hogy diákkorunkban legkedvesebb könyvünk a kékfedelü »Reger« volt, amely olyan nagyszerűen összefoglalta kötelező olvasmányaink tartalmát. De az élet nem iskola és aki felnőtt korában is »kötelező olvasmánynak« tekinti az irodaimat, az helyesebben teszi, ha sohasem vesz könyvet a kezébe. Azt hisszük, hogy mindezeket aláírja minden ember, aki éltében csak egyszer is néhány kellemes órát töltött el kötiy-Henry Murger, a „Bohémélet * szl rzöje cSri spicli volt Parisban A szovjetkormány a napokban uj gyűjteményt adott ki a régi titkos levéltár anyagából. Az uj publikáció szenzációja egy jelentés, amelyből megtudjuk, hegy a francia irodalom egyik kiválósága, Henry Murger, a »Bohémélet« szerzője, akinek regényéből készült Puccini világhírű operája is, cári kém voit Parisban. A XIX. század közepén egy orosz arisztokrata, Tolsztoj Iván gróf belekevredett valamilyen összeesküvésbe és ennek felfedezése után Párába menekült. Ott azután az orosz kormány szolgálatába lépett és rendes fizetésért állandóan jelentéseket küldött Pétervárra a többi Parisban élő orosz forradalmárokról. Az áruló gróf egyik, a szovjet által most leközölt jelentéséből, tudjuk meg, hogy a »Bohémélet« szerzője is fizetett orosz kém volt. A jelentés igy szól: — Mellékelten egy levelet küldök Szentpétervárra, amelyet egy Murger nevű fiatalembertől kaptam. Murger az én szolgálatomban áll és én teljesen megbízom benne. Rendes fizetést kap tőlem, azonkívül a »Corsar« című lap szerkesztőségében dolgozik. Két másik újság számára is irogat. Ez a fiatalember portásom fia, annak idején Írnokként fogadtam szolgálatomba. Most igen sok hires emberrel közlekedik, Hugo Vietor is fogadta. Ennek ellenére épugy, mint azelőtt, most is naponta jelentkezik nálam, feljegyzi utasításaimat és pontosan végrehajtja. Igen hasznos munkát végez és én ezért havonta 100 frankot fizetek neki. A mayerlingi tragédia Az angol könyvpiacon kezetlenül karácsony előtt egv csomó érdekes merao„.vr^rrunka kerül kibocsátásra. így többek között sajtó alatt vannak Sir Douglas Dawson brigád-generális emlékiratai. Dawson generális a mayerlingi tragédia idején Bécsben teljesített szolgálatot, mint angol katonai attasé és most leírja Rudolf trónörökös halálának még mindig titokzatos körülményeit. Hoyos gróf jelentése Ferenc József császárhoz rzzal kezdődött, hogy a kérdéses napon délután a trónörökössel Mayerlingbe utazott, mivel másnap reggel vadászni akartak. Este együtt étkezett RudoTfal, úgyhogy az a verzió, hogy a trónörökös éjjel orgiát rendezett, nem felel meg a valóságnak. Másnapra várták harmadik vadászként Koburg Fülöp herceget. Este kilenc órakor a trónörökös visszavonult és kijelentette, hogy lefekszik, mivel másnap korán akar felkelni. Hoyos erre szintén visszavonult hálószobájába. Másnap reggel hat órakor a trónörökös vadásza felkeltette a grófot és ezeket mondotta: A trónörökös ajtaja be van zárva és nem felel a zörgetésre. Amikor Hoyos azt válaszolta, hogy a trónörökös fáradt és hagyják aludni, amig Koburg Fülöp herceg jön, a vadász ezeket mondotta: — Közölnöm kell, hogy az éjjel egy asszony volt nála. Hoyos erre vele ment, feltörette a zárat és kinyitotta az ajtót, de csak anynyira, hogy ő maga láthasson be a szobába. Azok után, amit ott látott, nyomban újból bezárta az ajtót és kiadta a parancsot, hogy Fülöp herceg érkezése előtt senkisem mehet be. Vetsera Máriát holtan látta az ágyon és a trónörököst ugyancsak holtan félig a földre csúszva, Mária bárónő lábainál. Midőn Fülöp herceg reggel 7 órakor megérkezett, mindketten bementek és Máriát teljesen felöltözve találták. Ruhái sárosak voltak. Később kiderült, hogy kocsija útközben összetörött és csőben, 'sárban gyalog folytatta útját. Tetőtől talpig virággal volt borítva, ami azt bizonyítja, hogy Rudolf előbb vele végzett. A trónörökös ugyancsak egyetlen golyóval ölte meg magát A tragédia után Mária anyja, az öreg Vetsera bárónő megjelent a császárnál, aki hosszabb audiencián fogadta a bárónőt. Uj magyar könyvek és fo’yóiratok A karácsony) magyar könyvpiac az idén szokatlanul gazdag. A karácsonyi könyvtermés egyes újdonságait most csak röviden ismertethetjük. La Fontaine összes meséi A La Fontaine irodalmi társaság megbízásából a Dante könyvkiadó most díszes négyszáz lapos kötetben adta ki La Fontaine összes meséit. A meséket Kozma Andor, Vikár Béla és Zempléni Aroád fordították le versekben s a könyvet Haranghy Jenő illusztrálta. A magyar irodalom fejlettségét bizonyltja, hogy egy ilyen hatalmas diszmüyet elbír az olvasó közönség. A La Fontaine-meséknek nemcsak irodalomtörténeti értékük, hanem örök aktualitásuk van. La Fontaine Írja ajánlásában, hogy Platon, aki államából száműzte volna Homerost, nagyon megtisztelő helyet adott Aesopusnak. mert azt akarta, hogy a gvermek a dajkájától tanulja meg a meséket, mert igy szokik hozzá a bölcseséghez és az erényhez. A mese ma is a legjobb tanító és nevelő eszköz. La Fontaine meséi különösen azok s csak örvendeni lehet, hogy a maga egészében hozzájut az olvasó. Megrendelhető a Minerva könyvosztálya utján. A BÖ Dr. Bernhard Bauer tanulmánya a nő testéről, leikéről, nemi életéről és erotikájáról. 1927 december 17 A népszerű könyvnek most jelent meg második, de teljesen önálló kötete, amely mindazon kérdésekre ad választ, amelyek első kötetének megismerése után az olvasóban felébredtek. A nő természetrajzának természetes kiegészítéséül adja a nő szerelmét. Fclvltágoscdott, szellemes, kitűnő tudással és bölcseséggel telt sorai az álszeméremről rántják le a leplet. Szeressetek és akkor örültök az életnek! — mondja Bauer — szép a szerelem, szent és örök. Azokra a kérdésekre, melyeket mindenki restel barátjának, szüleinek, kedvesének, orvosának feltenni, mindenki megtalálja a választ ebben a könyvben és a szerelem dzsungelján átbarangolva, tisztultabb szívvel és lélekkel járja ezentut útját. Izgalmas és érdekes órákat szerez ez a kötet, melynek végén azt sajnálja az olvasó, hogy nem böngészhet tovább benne. A szerelem sokfélesége, ezer színes niiansza, megnyüvanulási módja meglepi azt, aki eddig vakon haladt amellett, mely szint és örömet ad az egyénnek. Nem erotika és nem tudomány ez, amit kapunk, hanem maga az élet, a gyermekkor bohóságai, a fiatalkor hevessége és az érett kor élvezni tudása. A Novák és Társa cég elismerést érdemel, hogy ezen munkát szép kiállításban és dr. Fülöp Zsigmond kitűnő fordításában a piacra hozta. A könyv a Minerva könyvosztályában kapható. A »Korunk« uj száma. A Korunk decemberi számában Kassák Lajos nyílt levelet intéz Osváth Ernőhöz, a Nyugat szerkesztőjéhez a Hiányzó kritikáról. Irodalmi és társadalmi bajaink egyik föforrása a szakszerű kritika hiánya. »Vannak zseniálisan nagy és magukról zseniálisan nagyot képzelő íróink, de nincsenek a szigorú igazság patikamérlegével dolgozó kritikusaink... Végre itt lenne már az ideje, hogy revízió alá fogjuk az uj magyar irodalom beérkezettjeit és tudomásul vegyéjt az újonnan jelentkezőket«. Gerő György az »én« ireudl lélektanát ismerteti, Bálint László Kétféle szocializmus dm alatt megvédi a polgári radikálizmus létjogosultságát, érdekesen fejtve ki, hogy a mai társadalmi bajok forrása nem a kapitalizmus maga, hanem a »feudális gátlások«, amelyek még hozzá vannak tapadva s szabad kifejlésében megakadályozzák. Forgó Pál a kollektiv hygieniáról ir, kifejtve, hogy igazi hygieninc individuálisán nem lehetséges s mai életberendezésünk nagyr«zt alkalmatlan arra, hogy igazi tisztaságot lehessen vele elérni. Nyíró József: Vasárnap, I. Babel: Galambdúcom története cimü novellái és L. Frank: a Polgárnak folytatása adnak szint és változatosságot a kitünően szerkesztett szemle uj számának. A »Kulturkrónika« rovatban egy sereg érdekes cikk. A »Korunk« havonta jelenik meg 80 oldalon. Előfizetési ára félévre 110 dinár, negyedévre 60 dinár. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Kolozsvár Hr. Regala 47. A kozákok. A szerelem, a szabadság és az élet szeretete szól hozzánk Tolsz'o] a »Kozákok« cimü panteisztikus regény minden sorából. »Mindent az ember örömére teremtett az Isten, semmiben s'ncs bűn«, hangoztatja Jeroska bátya, a teljes egyéni, szabad élet típusa, akit nem rontott meg a várost civilizáció hazugsága, mint Olenint, a regény tulajdonképpeni hősét. Tolsztoj a szabad egyéni életet álb'tja szembe a társadalmi korlátok közé szorított rab élettel. Pompás kaukázusi képek vonulnak el sezmünk előtt s mind az élet örömeiről és szépségeiről mesélnek. Orosz tisztek és egyszerű kozákok, továbbá abrekek, cserkészek, csecsencek és más hegylakók tarka csoportja alkotja az érdekfeszitö szerelmi regény hátterét. A műveletlen, de nyílt és őszinte kozák s a müveit, de a mai kor civilizációjától n rontott orosz tiszt küzdelme nem egyéb, mint két felfogás, két világnézet harca, amelyben az győz, amely ' özelebb áll a természethez, a boldogság forrásához. Olyan problémát vet föl s old meg Tolsztoj a Kozákok-ban, amelynek Ismerete sok tanulságot rejt magában. A könyv a Révai Irodalmi Intézet kiadásában jelent meg s a Minerva könyvosztály» "'ián nietrrrndelhető.