Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-17 / 349. szám
1927. december l7. BÁCSMEGYE’' KXVtA 5. oldal Látogassa meg az első zagrebi karácsonyi vásárt ahol jől és öles In, retuliuvü! kedvező feltételek mellett vásárolhat nagyban és kicsinyben 50 százalék menetdijkedvezinény az SHS vasutakon am 1927 december 12-töl decem.er 2i-én éjiéiig bezáróiag Vásárlgazolványek kaphatók a zagrebi pá yaudviron, tovább *. a Patnít frodábi Jaličlćev tr^ß.-sK. ala t drbkint 6 din. Mussolini beszéde megnyitotta az utat a francia-olasz megegyezéshez Parisban nagy megnyugvással fogadják az olasz mniszterelnök feékülékeny nyilatkozatát Párisból jelentik: Mussolini csütörtöki expozéja — amelyet már ismertetett a Bácsmegyel Napló — igen kedvező hatást keltett a francia ki^véleményben és a pénteki párisi reggeli lapok egytölegyig kifejezést adnak a kellemes meglepetésnek, amelyet Mussolini békülékeny és barátságos hangja előidézett. A francia külügyminisztérium szócsöve a Petit Párisién vezércikkében azt fejtegeti, hogy rendkívül örvendetes tény, hogy Brlandnak a kamarában mondott barátságos beszédére hasonló ba rátságos visszhang jött Rómából. Különösen kiemelendő Mussolininak az a megállapítása, hogy sem az olasz-albán, sem a francia-jugoszláv szerződés nem zavarhatja meg a jó viszonyt Róma és Páris között, amikor pedig Mussolini kijelentette, hogy először a súrlódási felületeket keil diplomáciai tárgyalásokkal kiküszöbölni Franciaország és Olaszország között, majd azután személyes eszmecsere utján meg lehet koronázni a megegyezés müvét, teljesen helyesen jelölte meg a követendő módszert és már most meg lehet állapítani, hogy ebben a tekintetben Páris és Róma között nincs eltérés. Még a baloldali sajtó is olyan hangon it Mussolini expozéjáról, hogy a francia közvélemény lidércnyomás alól szabadult fel* Az Oeuvre azt fejtegeti, hogy kár . volt Franciaország részéről minden eszközt meg nem ragadni, hogy Olaszországot csatlakozásra bírják a francia-jugoszláv szerződés aláírásánál. Ezzel a csatlakozással Mussolini egyszerűen elejét vette volna annak a vádnak, hogy a Balkán felett egyedül akar uralkodni és vissza akarja szorítani a francia befolyást. Örvendetes — Írja a lap — hogy most Mussolini a f-uncia jugoszláv szerző Jóst íc'jc-cn korrektnek nyilvánítja, sajnos, hogy ugyanezt nem lehet elmondani az albán-olasz szerződésről. Most azonban nincs szükség rekrimínációkra. örvendetes tény az, hogy Mussolini beszéde megnyitotta az utat a francia-olasz megegyezéshez. A kínai nacionalisták megszakították diplomáciai viszonyt a szovjetkormánnyal Sanghaiban busz kommunista agitátort végeztek ki Londonból jelentik: Kínai jelentések Szerint a délkinai nacionalista kormány csütörtökön hivatalosan is megszakította a viszonyt a szovjetkormánnyal és valamennyi szovjetkonzulnak visszaadta az útlevelét. A pekingi oroszok ezek után lázasan várják, hogy milyen intézkedéseket foganatosít az északi kormány velük szemben. A pekingi szovjetkövetség épülete egész éjjel fényesen ki volt világítva és I az épület valamennyi kapuját lezárták ös eltorlaszolták. A pekingi szovjetkövetség bejáratainál vörös katonák állanak gépfegyverekkel, mert a követség tisztviselői attól tartanak, hogy a lakosság megtámadja a követséget és a pekingi kormány nem fog védelmet nyújtani. Sanghajban k'Mrdették az ostromállapotot és a nacionalista kormány a legszigorúbb intézkedéseket léptette életbe a kommunistákkal szemben. A rendőrség a legutóbbi 43 óra alatt 245 kommunista agitátort tartóztatott le, akik közti! húsz kommunista agitátort csütörtök délben f arg'.-i! piacterén nyilvánosan kivégeztek. Fhnkaui jelentések szerint a nacionalista csapatok által Kantonból kiűzött kommunisták Hsnkau fejé menekülnek. Rengeteg köztük a kommunisták által börtönéből kiszabadított fegyenc. Kétszáz szovjetügynököt, akik Stwnghaibó! menekítitek Kantonba, letartóztattak. A császáriBéci megtiltotta a hojg a magyarokkal jáviszonyt tartsanak fenn Aliberg Firdusz 128,000 muzumán nevében tárgyalt Búdipzslcn és Becsben Batthyány í ivadar gróf visszccm ékez 's: Batthdnyi Tivadar gróf Beszámolóm cirnü könyvében, amelyről néhány délszláv vonatkozású részt már közöltünk, a bosnyák kérdéssel is foglalkozik és ezzel kapcsolatban többek között a következőket írja: Alibeg Firdusz akciója A doiegációk alkalmával évről-évre feltűnt egy tizenöt-husz tagból álló bosnyák fezes csoport, amely mindenáron a király, a delegátusok és a kormánytagok elé óhajtott jutni. A közös pénzügyminisztérium közegei azonban mindenkinek azt súgták a fülébe, hogy ne álljon ezekkel az emberekkel szóba, mert ezek mögött Boszniában senki sem áll. Egy kisded elégületlen csoport, nincsenek többen, mint ahánvan Budapestre vagy Bécsbe fel szoktak jönni. Minthogy én akkoriban már behatóbban foglalkoztam a boszniai ügyekkel, a mohamedán autonómiával. a kmet-kérdéssel és sok egyéb bosnyák gazdasági problémával, a bosnyák k61d#ts*éj Mgjaf nagyan arőltették, begy fofcadfam őket ogy t*. mint a fflggetlonségi és 48-as párt ügyvezető alelnöke. Végre tncgizeníem nékik, hogy hajlandó vagyok lakásomon őket fogadni, de előre kijelentem, hogy nagyon is ősz’nte leszek. Megjelent tehát lakásomon a küldöttség: huszonegy bosnyák előkelő birtokos, élükön Aiibeg Firduszssal, a később megalakult bosnyák- Hercegovinái első tartománygyülcs első elnökével és egy magyarul beszélő titkárral. A küldöttség félkörbe állott és Alibeg firdusz szép beszédben üdvözölte n magyar nemzetet, a függetlenségi pártot és kérte, hallgassuk meg kérelmeiket, panaszaikat, melyek a bosnyák nép nagy többségének kérelmei és panaszai. Válaszomban a bosnyák testvérnemzet iránt érzett meleg szeretetemről biztosítottam a megjelenteket, de egyszersmind értesítettem őket, hogy a hivatalos kormánykörök szerint ők csak önmagukat. legfeljebb csak egy kisded elégede!en csoportot képviselnek. Bizonyítsák be nekem, hogy Bosznia és Hercegovina ötszázezer mohamedán v állású lakosságának legalább is tekintélyes kisebbségét képviselik, ez esetben Ígérem, hogy panaszaikat alaposan megvizagál»m mátideuJMq amit, intfekelfriak tart«k, Ókat «MUMMni t*®#*. Anffflt szavaim «lha«gs»€*fc. Äffbet Ftfđusz szó nélkül iörok módon köszönt, a többiek utána és szó nélkül tdvontítttk, még csak egy kézszoritásra sem érdemesítve engem. Megvallom, furcsán éreztem magamat. Hat koffer szavazat j Néliány hónap múlva, egy vasárnap délután nagy zajt hallottam az uccáróh Kinézek és ott látok lakásom előtt egy sor kétlovas bérkocsit, bennük vörösrezei bosnyákok ülnek, a bakokon pedig budapesti vörössapkás hordárok. A titkárjuk feljött és kérdezte, fe’jöhet-e a küldöttség, mert elhozta bizonyítékait. Természetesen íe'kéreítem az urakat, akik után hat nagy bőröndöt cipeltek a hordárok. A küldöttség szalónomban félkörben állott fel, maguk elé rakatták a hat bőröndöt s a hordárokat clküldötték. '■'kor magunkra maradtunk. Aiibeg Firdusz szószerint idézte szavaimat, melyeket első látogatásuk alkalmával hozzájuk intéztem és megkérdezte, állom-e azokat? Vá’aszom természetesen rövid, de határozott igen volt. mire ß elővette a "ftzöfi pénaígyminisztérium állal Bősz ,fa és n«roM«vlai »«yewtégÁ-^ kmdstt év- V.Swtftt wt ebíbéfl ftlefvasta nekem, hogy a megs/áitatt tartományok hat kerületbe és mindegyik több járásba vannak beosztva. felolvasta minden kerület lakóinak számát és megállapította a hivatalos adatok alpján, hogy Bosznia-Herce-, govinának mennyi a mohamedán vallásu szerbajku lakója. Kimutatta, hog^ nagykorú férfi mindössze vagy 136.000 ezután felbontották a hat bőröndöt és felszólítottak, győződjem meg személyercn, hogy minden kerület, minden járás és minden község lakosai írásban teszavaztak és ti 136.000 szavazó közül 123.000 teljhatalmú megbízást adott orra. hogy Aiibeg Firdusz és húsz társa őket Minden fórum előtt, minden vallási és világi vonatkozású ügyben teljhatalommal képviselhessék. Alig tudtam elrejteni csodálkozásomat, mert ilyen finom és amellet erélyes és csaítanós cáfolatát a hivatalos állításnak nem vártam. Bosznia annexlója mint jubileumi ajándék IPOS-ban nagy fordulat következett be a monarchiának és Magyarországnak a megszállott tartományokhoz való viszonyában. Ennek az évnek egy szép nyári napján Livnóból táviratot kaptam, hogy Aiibeg Firdusz engem igen sürgős és sorsdöntő ügyben Lajtafalun felkeresni óhajt. Néhány nap múlva csakugyan megérkezett hozzám Aiibeg Firdusz egyik barátja és titkára kíséretében és közölte velem, hogy egy bécsi ügynök — egy Bécsben letelepedett bosnyák ügyvéd — végigjárja a boszniai és hercegovinál mohamedán notabilitásokat azzal. az üzenettel, hogy I. Ferenc József hatvaníves uralkodói jubileumára a bécsi kormány, ha törik, ha szakad, ki fogja mondani Bosznia és Hercegovina annexióját. Ezzel tehát mint ténnyel számoljanak. Ha azonban a mohamedánok maguk kérik az őszig az ar.nexió kimondását, akkor megkapják a legmesszebbmenő, tetszésük szerinti autonóm jogokat. Ennek azonban egy feltétele van, ami conditio sine qua non-ja: abba kell hagyni minden néven neve-, zrna'ő összeköttetést a magyarokkal és kizárólag Beccsel kell a barátságot ke-, resniük. Mellesleg felemlítem, hagy akkoriban még az volt a terv, hogy a1 trónörököst, mint Bosznia hercegét örökös kormányzónak helyezik Bosznia élére. Ezt a tervet azonban később eifelejieiték. AUbeg Firdusz kijelentette, hogy az annexió kimondása végzetes politikai következményekkel járna, ők nagyon jól tudják, hogy az európai események fejlődése során az annexió előbb-utób meg tog valósulni Törökország hozzájárulásával. Ebben az esetben ők hit alattVa oi ’esznek a Habsburg-dinasztlának, csak azt ne kivé«'ák t*Wc. hogy ők mint mohamedánok maguk kérjék, v?gy ma' uh fogadják el az cnuexiót, vagyis az elszakadást a szultántól. Azonnal táviratoztam Weitem miniszterelnöknek, aki temesmegyei birtokán nyaralt. Távirati válaszában tudatta velem, hogy az egész tervről nincsen tudomása. De azonnal felutazott Becsbe és ott meggyőződött a terv komolyságáról, sajnos, már ő sem vo.t képes azt meghiúsítani. Ama napon, melyen az annexiót prokiamálták, Aiibeg Firdusz, mint a bízót.ság elnöke, egy köszönő levélben elbúcsúzott tőlem, elhagyta bizottságával Budapestet es ettől kezdve többé vele érintkezésem nem volt. A bosnyákok mcgneliezteltek reánk magyarokra, hagy miért nem akadályoztuk meg az annexiót. de utasítást fs kaplak, hogy hagyják már abba a magyarokkal való barát hozást. ‘A fődolog Aehrenthal. Burián és a többi nagy urak szemében az volt. hogy aftnex’óva' ünnepeljék meg I. Ferenc Józsei hatvan éves uralkodói jubileumát. Hogy mi következik utána, az nekik egészen mellékes volt. Lautsprechsr Type H. I. és E. megint nagyobb mennyiségben raktáron van XONRATH D. D. SUBOTICA
