Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-15 / 347. szám
1927 december 15 4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Mégjélen t Szént Péter esemyöje A kanizsai villany por Aj ügyész nem vállalja a vád képviseletét A szuboticai törvényszéken szerdán folytatta a Pavlovics-tanács Söregi János nyugalmazott sztarakanizsai városi számvevő ügyének tárgyalását. A szerdai tárgyaláson a biróság kihallgatta Drljanovics Mita nyugalmazott vasutigazgatósági felügyelőt és Fehér Kálmánt, a sztarakanizsai Keresztény Népbank könyvelőjét, mint szakértőket. A szakértők sztarakanizsai házi pénztárkönyv és villanytelepi anyagbeszerzési könyveket vizsgálták át és véleményük szerint a városi házipénztárkönyvben vannak villamos felszerelési anyagokért kiadások, viszont a villamos központ anyagbeszerzési könyvében ezek az anyagok nem szerepelnek, mint amelyeket a villamos központ átvett. Áz elnök kérdésére a vádlott kijelentette, hogy a sztarakanizsai városi tanács 1923. év áprilisában elrendelte, hogy öt uccába és a parkba vezessék be a villanyt. A város ki is küldött két bizottsági tagot, hogy azok intézzék a villanyszerelővel Szuboticán az anyagbeszerzést. A bizottsági tagok: Batta Péter dr. és Petrovics Jefta eljártak a városi tanács megbízásában, beszerezték Szuboticában az anyagot és a szerelővel be is vezettették az öt uccába és a parkba a villanyt. A villanyközpontnak tehát nem is volt köze ezekhez az anyagokhoz és azok nem is kerültek a villanytelep anyagraktárába. A szakértők véleményének .előterjesztése után Makszimovlcs Szveíiszláv államügyész kijelentette, hogy nem vállalja tovább a vád képviseletét. A biróság az államügyész bejelentése után nyilatkozattételre hívta fel Sztarakanizsa városnak, mint sértettnek képviseletében jelenlevő Klein György dr. ügyvédet, hogy miután a vád képviselője elejtette a vádat, átveszi-e a pótmagánvádat. A sértett képviselőjének igenlő válasza után a biróság határozathozatalra vonult vissza és rövid tanácskozás után az elnök közölte a biróság határozatát, hogy a folytatólagos főtárgyalás határnapját akkor tűzi ki, ha a pótmagánvádlö bírói letétbe helyez ötezer dinárt á szakértői dijak, a tanudijak és egyéb felmerülhető költségek fedezésére. Különböző technikai akadályok miatt eddig nem adhattuk ki Mikszáth Kálmán gyönyörű regényének, a Szent Péter esernyőjének tizdináros olcsó kiadását. Az akadályok most elhárultak s a könyvet azok számára, akik a tiz dinár vételárat beküldötték, kiadjuk. Csütörtökön a helybeli és a palicsl megrendelők átvehetik a könyvet a MInerva-nyomdában. Pénteken a vidéki megrendelők egy része is megkapja a Szent Péter esernyőjét. A müvet mindenütt a Bácsmegyel A topolai járásban a járási pénzügyigazgatóság a legszigorúbb adóbehajtást rendelte el. A pénzügyi hatóságok a legszigorúbban járnak el a hátralékos adófizetőkkel szemben, akiknek pedig saját hibájukon kívül van adóhátralékuk, mert a pénzügyigazgatóság hat évre visszamenőleg vetette ki az adókat. Hasonló az eset a noviszadi kerületben is, ahonnan kedden, mint jelentettük, küldöttség ment a pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztérium adóosztályának vezérigazgatója, Letiéa Dusán dr. kedden délelőtt megígérte a küldöttségnek, hogy haladéktalanul intézkedni fog és beszünteti a hátralékos adók statáriális behajtását a noviszadi és topolai járásban. A távirati rendelkezést a pénzügyminisztérium hir szerint még kedden délelőtt megküldte az illetékes hatóságoknak, ez azonban a szerdai nap folyamán sem érkezett meg a szuboticai kerületi pénzügyigazgatósághoz és igy még nem is hajthatta azt végre a pénzügyigazgatóság. A Bácsmegyei Napló munkatársa szerdán este" érdeklődött a szuboticai kerületi pénzügyigazgatóságon Svábiés Szvetőzár pénzügylgazgaíónál, aki kijelentette, hogy ebben az ügyben semmiféle rendelet nem érkezett. Hivatalosan nincs Napló árusitóinál lehet átvenni, akiknek a megrendelők nevével együtt megfelelő számú példányt is rendelkezésre bocsátunk. A Bácsmegyei Napló péntek reggeli száma közli, hogy melyik városok és községek kapják meg pénteken a könyvet. Karácsony előtt az egész.Jugoszlávia területén minden megrendelő megkapja a Szent Péter esernyőjét. A könyv könyvárusi forgalomba nem kerülhet, s csak azok kapják meg, akik a tizdináros vételárat előre befizették. tudomása Letica Dusán vezérigazgató nyilatkozatáról és ezért semmi intézkedést nem adhat ki a topolai; járási pénzügyigazgatóságnak a szigorított adóbehajtás tekintetében. Munkatársunk ezután érdeklődött a szuboticai városi adóhivatalnál a szuboticai adóbehajtásokról. Az adóhivatalban kijelentették, hogy a szuboticai közönség a legkisebb mértékben tett eleget kötelezettségének. A föld és vagyonadó java része már be van fizetve, a házbéradó és a kereseti adók hatvan százalékát azonban még mindig nem fizették be. Az adóhivatal a pénzügyi hatóságok állandó sürgetésére kénytelen volt elrendelni a végrehajtásokat és a hátralékos adófizetőkkel szemben a legszigorúbban fognak eljárni. A Bácsmegyei Napló munkatársa megbiznató helyről úgy értesült hogy a pénzügyminisztérium az ez évi pénzügyi törvény végrehajtási utasítása alapján a közeli napokban rendeletet ad ki, amely szerint mindazoktól, akik 1927. év előtti adóhátralékuknak a törvényben előirt részleteit, vagyis a négy tizenhatod részletei nem fizetik be ebben az évben, megvonják a kedvezményt és az adóhátralék egész összegét egyszerre kell lefizetni. A városi adóhivatal újból felhívta Szubotica város adózó polgárságát, hogy ebben az évben haladéktalanul fizesse be az esedékes adókat, mert a jövő év elején okvetlenül végrehajtják a szigorú rendcleteket. Nincs sztrájk a vaijevói gimnáziumban Az igazgatóság megvédte Szász Ferenc tanárt Beogradból jelentik: A vaijevói főgimnázium igazgatója, Cvetkovics Jo* van, a beogradi lapók tudósítói előtt nyilatkozott arról az incidensről, amely' Szász Ferenc magyar nemzetiségű tanár nevével kapcsolatban foglalkoztatta a közvéleményt. Az igazgató a következőket mondotta: — Sztrájk a vaijevói gimnáziumban nem volt és nincs. Az történt, hogy i nyolcadik osztály első tagozatának tanulói e hó hatodikán elhagyták Kraszojevics fizikatanár óráját, kijelentve» hogy másnap el fogják hagyni Szász Feren latin-tanár óráját is, ha az igazgató ezt a két tanárt fel nem menti Minthogy a törvény és az iskolai rendes fegyelmi szabályok értelmében ezt nem lehetett tűrni, ezért én elrendeltem ebben az osztályban az előadások beszüntetését a tanári konferencia határozatáig. A nyolcadikán meghozott határozattal hat diákot kizártunk az intézetből, húszat pedig dorgálásban részesítettünk. A kizártak elbocsájtási igazolványt kaptak, a megdorgáltak pedig írásbeli nyilatkozatokat -adtak, hogy :i jövőben látogatni fogják az összes tanórákat, a fizika és a latin órát is — Kedden tizenkéttagu szülői küldöttség járt nálam, amelyet a szülök gyűlése küldött ki. Az igazgatóság és a küldöttség között teljes egyetértés alakult ki, miután megmagyaráztam z tényállást és bebizonyítottam, hogy a gyűlésen elhangzott, vádak nem felelnek meg a valóságnak. Egyetlen nyolcadikos sem panaszkodott Szász és Kfaszojevics tanárok működésére. A tanárok derek és kifogástalan erők és ha nem volna meg minden kvalifikációjuk, a közoktatásügyi miniszter -bizonyára nem nevez* te volna őket ki — mondotta a főgimnázium igazgatója. Megvonják a részletfizetési kedvezményt a késedelmes adófizetőktől A topolai járásban még nem szüntették meg a szigorú a dóvégrehaj tások at Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Egy öreg úrtól hallottam nemrég: — Meg kellett öregednem, amig rájöttem egy pedagógiai igazságra, amelyet most már sohase felejtek el. Az embereket nem javítjuk meg azzal, ha a hibáikra figyelmeztetjük őket. Ellenben javítunk rajtuk, ha olyan erényeket födöziink föl és dicsőítünk bennük, amelyek hiányoznak az erkölcsi fegyvertárukból. Háladatosságból-e (hogy valami kiválóságra bukkantál náluk) vagy hiúságból (hogy olyanoknak látszassanak, aminőknek tartod őket), meg fognak javulni és méltók kívánnak lenni az elismerésedre * Maine de Brian vetette föl egyszer a kérdést: — Mondhatjuk-e vájjon, hogy ismerjük az embert, ha egyszer nem ismerjük valamennyit? S aki igen sok embert ismer (mindannyiunk közt a legtöbbet), az is csak egy kis hányadát ismeri a halandók nagy tömegének, tehát csak valamicskével tud többet róluk, mint az, aki egyáltalában nem ismerős velük. így élére állítva a kérdést, egyáltalában nem is lehetne szó emberismeretről, de azért, mint minden túlzásban, e bölcselkedő Íróéban is van némi kis igazság, amely talán abban foglalható össze, hogy az emberismeret tudománya vagy művészete nem alapulhat az emberek is méretén, — önmagunknak a meg- és felismeréséből kell előállania és táplálkoznia. Az önismerő egyszersmind emberismerő. Abban a vonatkozásban nézzük és ítéljük meg az embert, amelyben hozzánk áll, hasonlít hozzánk vagy különbözik tőlünk. Nem magunkat helyezzük az ö helyébe és a bőrébe (bár azt hisszük, hogy igy járunk el), amikor Ítéletet alkotunk magunknak róluk, hanem tudattalanul őket állítjuk a magunk helyére, helyzetébe, erkölcsi és szellemi ruházatába. Az emberismerő sok ember helyett él és gondolkozik s ebben a tekintetben hasonlít a történészhez meg az életrajzíróhoz. Ezek, amikor történeti alakokat rajzolnak, azoknak a helyében s a lelkében élnek, akiknek a históriáját s magukat épp úgy festik bennük, mint a monográfiájuk hősét, hasonlóan a kitűnő arcképfestőhöz, aki nemcsak a modelje portréját, de a sajátját is a vászonra vetíti. * A gazdag embernek rémostobának és pusztán a pénzéért szeretik. Nem, anynyira nem anyagelviesek az emberek! — e tisztelet és behódolás nagy része ebből a megállapításból fakad: »muszáj, hogy ez az ember ugyancsak derék, rátermett, erős legény, máskülönben nem tudott volna ennyi vagyont gyűjteni, vagy azt, ha örökölte, megtartani és szaporítani«. Épp úgy a szegényt nemcsak azért nézik le, mert pénznek hijján kénytelen nyomorogni, de azért is, mert — gondolják az embertársai — valószínűleg élhetetlen, ügyetlen pasas s talán erkölcstelen is, aki nem tudott vagyonra szert tenni, vagy ha hozzájutott, nem volt képes azt megőrizni. # A gazda gembernek rémostobának és rendkívül komisznak kell lenni, hogy megvessék s a szegénynek épp oly mértékben eszesnek és jellemesnek, hogy megbecsüljék. * Bácsik és nénik. Ha gyermektelenek, a testvérük fiát csodagyereknek magasztalják s ha nekik is van fiuk, akkor amazt — szegényt — nem ismerik cl valami sikerűdnek s nem titkolják el abbeli aggodalmukat, hogy az, sajnos, inkább látszik kreténnek. mint normális gyereknek. Az előbbi esetben nem csodálják, hogy a fiú olyan tökéletes, hiszen az apja is geniális s az anyja is okos teremtés. — az utóbbiban pedig természetesnek találják, hogy a gyerek balul ütött ki, hiszeiv (őszintén szólva) az apa se találta föl a fogport, az anyja pedig..., kérem, nem is érdemes beszélni róla... Palmerstonnak egy igen kedves mondása: — Az élet elviselhető volna, ha nem kellene mulatni benne. Paradokszul hangzik, mint a legtöbb szellemes mondás, de van benne egy szemernyi igazság.; Ki unatkozik? Aki mulatni szokott. Az olyannak, aki nem szeret mulatni, eszébe se jut unatkozni. A mulatós ember — akár férfi, akár nő — bizonyos időközökben úgy kívánja meg a maga mindennapi vagy mindenheti szórakozását, mint a rendes reggelijét vagy ebédjét s ha nem jut hozzá, épp úgy unja magát, mint ahogy éhségről panaszkodik, ha nem kapja meg a rendes eledelét. Sőt az is unatkozik, aki mindig mulat. Mert amely mulatsága az örökké vigadónak nem sikerül, az érzéseiben már unatkozássá lesz. Ezeknek minden üres órájuk és minden szórakozás, amelytől elestek: halálos unalom. Ismerek két urat a városban, akik nem "rődnek senkivel és semmivel s csak maguknak élnek. Az egyiket jó embernek s a másikat rossznak tartják. Pusztán azért, mert az előbbi nyájasan mosolyog és mindenkitől, akivel találkozik, megkérdezi, hogy hogy’ van s a másik ezt nem teszi. Egy ur, akinél ostobábbat keveset láttam s aki hozzá még egyike a legszivtolenebb embereknek, igy nyilatkozott egyszer: — Azt, hogy vannak okosabb emberek, mint én, szívesen elhiszem, de hogy jobbszivü akadjon, lehetetlennek tartom. Senki se tartja magát gonosznak. Valakiről ezt a jellemzést hallottam: — Annyira szívtelen, 'hogy önmaga iránt se képes részvétet érezni. & A jóság és gonoszság is többé-kevésbbé gazdasági kérdés. Ha mindenki elégedett lesz és minden családnak vasárnaponkint tyuk fő a fazekában, nem lesz rossz ember a világon. A hibáidat az embertársaid megbocsájtják jószívűségből, az erényeiddel szemben engesztelhetetlenek maradnak irigységből. * A hibáink és az erényeink aszerint nagyok vagy kicsinyek, amint az életvitelünkre és a sorsunk alakulására, a boldogulásunkra és a jövőnkre kedvező vagy kedvezőtlen befolyással vannak. Jó cselekedeteknek néha rosszak a motívumaik s a legrosszabbaknak tiszteletreméltók az indítékaik. Minden tettünket a motívumairól kellene megítélni. Magában egy cseledet sem okvetetlenül jó vagy rossz. Jóeszü embert ritkán dicsérnek a jószívűségéért. S ez kevésbbé jellemző őrá, mint azokra, akik ítélkeznek fölötte. Föl se tételezik róla, hogy jó ember, — hiszen olyan okos! * Mondják, hogy manap az emberek rosszabbak, mint régen voltak. S aztán csodálkoztok, ha akadnak, akik az állatokat jobban szeretik az embertársaiknál? Nincs mit csodálkozni rajta. Az állatok ma se rosszabbak, mint az özönvíz előtt voltak.
