Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-09 / 341. szám

A. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. december 9. Az elhagyott szerető hosszúja Hűtlen kedvesének lugkSvet öntött az arcába egy kovacsicai leány Kovácsiadról jelentik: Izgalmas sze­relmi dráma játszódott le Kovacsica községben. Dudás János kovacsicai fiatal gaz­dálkodó már hosszabb idő óta udvarolt a falu legszebb lányának, Tasay Anná­nak. Az utóbbi időben Dudás elhide­­gült szerelmese iránt és kijelentette ne­ki, hogy szakítani akar vele. A fiatal leányt ez annyira elkeserítette, hogy elhatározta: bosszút áll rajta. A napok­ban Dudást az uccáról az ablakhoz hívta és lughövet öntött az arcába, a mely a férfi arcát és szemeit össze­égette. A súlyosan sérült Dudást kórházba szállították, a merénylő leányt pedig letartóztatták. Elutasították apancsevói válasz­tások ellen benyújtott panaszokat A belügyminiszter eltagadta a pan­­cievói polgármester lemondását és uj polgármestert ás főjegyzőt ne­vezett ki Pancsevóról jelentik: Pancsevón még mindig nem alakulhatott meg a meg­választott városi tanács, mert a válasz­tás ellen a radikálisok petíciót nyújtot­tak be a beogradi tartományi főispán­hoz azon a címen, hogy egyesek több­ször, több szavazóhelyen is szavaztak, továbbá azon a címen, hogy egyesek részegek voltak a szavazásnál. Alek­­szijevics Mita beogradi tartományi fő­ispán ezt a petíciót 14234/1927. sz. leira­tával mint indokolatlant elutasította. A pancsevói radikális klub a napokban fog határozni afelett, hogy a főispán hatá­rozatát megfelebbezi-e a közigazgatási bírósághoz. Közben — tekintettel arra, hogy a pancsevói' városi tanács alakuló ülésé­nek ideje még bizonytalan — a belügy­miniszter elfogadta dfr /ovammrs Via­­dó pancsevói polgármesternek már ré­gebben beadott lemondását, őt a pan­csevói polgármesteri állásból felmentet­te és Pancsevóra polgármesternek Iszaj­­lovics Vászót nevezte ki, aki dr. Jova­­novics előtt több mint másfél évig volt Pancsevó polgármestere és az idő alatt 'általános tiszteletet, nagyrabecsülést és népszerűséget szerzett magának a város összes polgárai között nemzetiségre való különbség nélkül. Iszajlovicsot a parlamenti választások előtt mentette fel a belügyminiszter polgármesteri ál­lásából, mert Pasics listán képviselő­jelöltséget vállalt. Iszajlovics polgár­mesternek most csaknem biztos kilátá­sa van arra, hogy ő lesz Pancsevó vá­ros első megválasztott polgármestere is,‘ mivél az ő személyében állapodtak meg a radikálisok és a németek, és a város legerősebb pártja, a független de­mokraták sem ellenzik megválasztását. Ezzel egyidejűleg a belügyminiszter Sztanojevics Lj. Miloszav volt sztara­­kanizsai főszolgabírót Pancsevó város főjegyzőjévé nevezte ki. Az uj főjegy­ző letette ugyan az esküt, de hivatalát még nem foglalta el. Magyar diákok Zagrebban A zagrebi egyetemi hallgatók magyar ezinielőadást rendeznek a Vajdaságban — Felszentelték a Voj­vodina zagrebi Az a bizonyos hét pálca, amelyről a példabeszéd szól, külön-külön esetleg na­gyon gyenge, de egybekötve összetör­­hetetlen. Ez a régi igazság adta meg az ötletet Nagy Iván nevű, vajdasági egyetemi hallgatónak arra, hogy összetoborozza a Zagrebban szétszórtan élő bácskai és bánáti egyetemi hallgatóságot. így szü­letett meg a Vojvodina-klub. Kezdetben talán hat-hét tagja volt és mosolyogtak rajta, ma százhúsz tagja van és az új­ságok cikkeznek róla Igaz, hogy nem a legbarátságosabb hangon, de ez is jobb a semminél. Akiről hallgatnak, az meg­halt, akiről beszélnek, ha szidják is, az él, azzal számolni kell . . . A Vojvodina rövid működése alatt el­érte azt, hogy hatalmas tényező lett az itteni egyetemi és társadalmi életben, aminek fényes bizonyítéka, hogy a nem­rég lefolyt segélyegyleti választáson is. amely annyi port vert fel, az övé volt a döntő szerep. A Vojvodina megszer­vezte az egész horvát ifjúságnak és raj­tuk keresztül az egész horvát közvéle­ménynek szimpátiáját. Nincs ünnepély vagy mulatság Zagrebban, amelyre a Vojvodina nem volna hivatalos, viszont, ha a Vojvodina rendez valamit, azon szintén képviselve van a horvát ifjúság és társadalom szine-java . . .' Mit akar a Vojvodina? Anyagi és er­kölcsi támogatással a hóna alá nyúlni az itteni magyar diákságnak. A lehető­ség ' áíérint megkönnyebbiténi az életü­ket, ez az egyik cél, a másik: áthatni 'öfter"azzal-a szellemmel, hogy híven teljesítsék honpolgári kötelességeiket uj hazájukkal szemben, de ne feledkezzenek meg arról sem, hogy mivel tartoznak magyarságuknak. # Az anyagi probléma volt, mint min­denütt, úgy itt is a legnehezebb. De Nagy Iván, a klub elnöke és alapitója klubhelyiségét fáradhatatlanságának, továbbá a hely­beli és vojvodinai papság, főleg Buda­­novics püspök áldozatkészségének tulaj­donítható, hogy a klubnak ma a Nikoli­­éeva-ulica 8. szám alatt olyan helyisé­ge van, amely párját ritkítja. A választ­mányi szobán kívül van itt olvasó-szoba újságokkal, könyvekkel és folyóiratok­kal, hatalmas klub-terem, zongorával, sakkal, dominóval — kártya nincs! — és ami talán a legfontosabb: konyha és ebédlő. Mert a klubnak november elseje óta saját menzája van, ahol a tagok négyszáz dinárért kitűnő ellátást kap­nak. Nem hiszem, hogy havi négyszáz •dinárért jobb ebédet és vacsorát lehet­ne kapni. Jövőre, ha igaz, saját háza lesz a klub­nak. Lehet, hogy csak álom, de ha sike­rült a semmiből ilyen klubhelyiségre szert tenni, miért ne sikerülne házat is sze­rezni? Hiszen a kezdet nehézségein már túl vagyunk . . . A másik, az erkölcsi cél elérése már nem ütközik ilyen nehézségekbe. A magyar kisebbségnek, mint minden kisebbségnek, az a feladata, hogy tanul­jon és dolgozzék, hogy nagyot alkosson ha azt akarja, hogy észrevegyék, hogy életrevalónak tartsák. Ezért a klub vezetősége előadásokat rendszeresített, amelyeket szombatonkinf a legnevesebb zagrebi professzorok tar­tanak, a legkülönbözőbb kérdésekről. A klub tagjai viszont maguk is dol­goznak. Betanulták Farkas Imre szép daljátékát, az Iglói diákok-zX, amelyet a karácsonyi szünidőben fognak előadni a Vojvodina több városában. Egyelőre az óbecsei előadás dátuma fix: decem­ber huszonhatodikán. A darab főpróbá­ját szombaton tartották meg az itteni Jerominska dvorana termében, meghí­vott közönség előtt. Az előadásnak igen nagy sikere volt. Először is Bárány Böskét, Évike megszemélyesítőjét kell-, megdicsérnünk, nemcsak udvariasság­ból, mert ő volt az egyetlen női sze­replő, hanem azért is, mert megjelenésé­nek szépségével és játékával tényleg: megérdemelte a tapsokat. Holéczy Ist­ván szerepében Lórenc Sebestyén volt az előadás másik oszlopa, aki műkedve­lőknél szinte szokatlanul nagyszerű hanggal rendelkezik. Klemm Ádám (Odrobina korcsmáros), Martalits Gyulai (Peíki Pál), LJtassy Ferenc (öreg Petkf János), Nagy Iván (Tircsák tanár), Se­­linger Jenő (Szidor Ákos), Hornyik Já­nos (Simák pedellus) szintén oly kitü­nően játszottak, hogy hivatalos színé­szeknek is becsületére válnék. Kisebb szerepekben jók voltak még: Magossy, Imre, Dudás Tibor, Tripolszky Aladár.! Sóti Ferenc, Péter Béla, Loch Ernő, Pe­likán Berci, Horváth Béla, Sultész Fe­renc, Szotics Ferenc, Nagy Sándor és Pecze Ágoston. A színpadi rendezést Blazsck Ferenc végezte, a zenei betaní­tás Kiss János érdeme. A darabnak előre­láthatólag a Vojvodina városaiban is nagy sikere lesz ... V ¥ Hétfőn, folyó hó ötödikén történeté­nek uj határkövéhez ért a Vojvodina­­klub, amikor is dr. Premus zagrebi püspök ünnepélyes keretek között fel-; szentelte a helyiségeit. A megjelentek díszes névsorából csak a következőket említjük fel mutatóba: dr. Pavelié, kép­viselő, dr. Kittig, zagrebi plébános, mon­­signore Crnek tábori főpap, dr. Simrák pater, Alfirovié, dr. Milobár, dr. Lovrié egyetemi tanárok. Természetesen kép­viseltették magukat a horvát társegye­sületek is, Plehati és Jelié nevű vezé­reikkel. A klub teát adott a vendégek tisztele­tére, közben pedig Szegedi Sándor, ez a csodagyerek, hegedümüvészetóvel, Ló­renc Sebestyén pedig énekével ' szóra­koztatta őket. Ugyanaznap este Cajankát rendezett a klub, amelyen a tagok és a nagy szám­ban megjelent vendégek hajnalig táncol­tak a klub-zenekar muzsikájára. B. F. Ne kiuözza gyermekeit a közömig€3, nyúlós csti'íamáiolajjal hanem adjon nekik JEMALT-ot, amely minden olyan esetben, ahol csukamáj­olajat kellene adni, adható a gyermekek­nek. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában 11720(5 Bazsalikom Mod rn szerb If'ltőh antológiája Fo d iotta: Dsbreczeni József és Szenie.elcy i.o’i él A Bazsalikom, a szerb' léleknek ez a magyar nagykövete itt fekszik az asztalon és a fehér lapokon hall­gatagon sorakoznak fel a versek. Modern szerb költők versei, ame­lyeket Szenteleky Kornél és Debre­ceni József válogattak össze a ma­gyar közönség részére. Mindket­ten halk és finomszavu lírikusok. Mindkettő elmélyedő ember. Hites. És nagyon jótakaró. Ezért is vál­lalták ezt a munkát; hidat ácsolni két nemzet közé, közel hozni egy­máshoz szerbet és magyart, olyan munkát végezni, amihez rengeteg ideálizmus kell és rengeteg hinnitu­­dás. És munkát, amiért elismerést is oly keveset ad a mai mentalitás — ama bizonyos csengő aranyat pe­dig jobb nem is említeni. Szenteleky és Debreceni a mo­dern szerb költők verseit ültették át magyarba, a »modern« tág fo­galma alatt értve azokat a költőket — impresszionistákat, szimbolistákat és egyéb istákat — akik az újabb évtizedekben elszakadtak a klasz­­szikus ideáltól és végigjárva az uj költészet keresésének minden nép­nél megnyilvánuló útjait, egészen a ma költészetéig érnek el, a ma költészetéig, amelyet Szenteleky a 1 »legfurcsább sziromfejek« jelzővel díszít fel. A szerb lelket megérteni és idegen nyelvre átültetni: nagy elmélyültség, nagy technikai tudás kell, annál nagyobb elmélyültség kell azonban ez utóbbi évtizedek diffe­renciált szerb lelkét megérteni _ és igy végezni a fordítás munkáját. Éhhez a-merész vállalkozáshoz nem­csak a költő verseit, hanem az éle­tét és életkörülményeit is át kell tanulmányozni, hogy ne csak a sza­vak ritmikáját, hanem a vers belső lényegét is megérezzük, mert bi­zonyos, hogy Vojiszláv Ili ty szerb lelke más mint tegyük fel, Rádc Drainácé, Veljkó Petrovity szem lelke megint más, mint Vasziljeviiy Zsárkóé. Ma, amikor ugyanazt a nvelvet beszélő és ugyanabban időben élő emberek között is sok­szor hatalmas felfogásbeli szakadék tátong, nem is lehet arra vállalkozni, hogy a dolgok leglényegét adjuk, mikor fordításról van szó. Ezért lehet megbocsátani, ha Szente'c­­kyék sokszor nem válogatták meg, mi is legyen az egyes költőket leg­jellemzőbb vers. amit bemutatnak a magyar közönségnek és ha sok helyen annyira kitűnő a fordítás technikája — különösen Szenteleky­­nél — hogy a vers belső muzsi­kája, amit talán a differenciált lé­nyegnek lehet nevezni — elmosódik\ a ssavak tiszta zöngése, a gramma­tikai fordítás pontossága mögött.. Különösen a legújabb költőknél, az-j expresszionista Rude Drainácsnál! lehet ezt érezni, aki az eredeti szö­vegben sem tartja olyan fontosnak az értelem logikáját, mint az érzé­sek kivetődését. Ezen a helyen nem lehet részle­tesen foglalkozni külön-külön min­den fordítással, nagyjában azonban ezek voltak a legfontosabbak, ami­ket a fordításokról el lehetett mon­dani. A többi elmondhatót Szente­leky Kornél is elmondotta az elöl­járó jegyzetekben — igen okosan és részletesen. Szenteleky és Deb­receni a lehetőség keretei között feltétlenül derekas munkát végez­tek és fordításaik közül nehéz len­ne eldönteni, hogy melyik a jó és/ melyik a jobb. A Bazsalikom nem­csak a »vajdasági« magyar iroda­lom igen figyelemreméltó esemé­nye, hanem jelentős eseménye az egyetemes magyar irodalomnak is, de feltétlenül érték a szerb iroda­lom, a szerb-magyar kulturközele­­dés szempontjából. Nemcsak becsü­letes óhaj, nemcsak emberi megnyi­latkozás, hanem Cselekvés. A könyv a Minerva kiadásában jelent meg, abban az Ízléses kön­tösben és kiállításban, amit a Miner­va kiadványainál már megszoktunk. A címlap Gereb Klári inarmüvésznő stílusos, kedves munkája. Csuka Zoltán A vezető RA lámpa Kremesaezky Minden célnak legjob­ban megfelelő lypus 1 Kaphatók minden rádioüzletben Főlerakat: Konrath D. D. Subot&ca

Next

/
Thumbnails
Contents