Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-08 / 311. szám
1927 november 8. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Életfogytiglani fegyházbüntetés vár Manoilescura ? Csütörtökön kezdik tárgyalni a román karlista-mozgalom vezérének bünpörét Bukarestből jelentik: Pupescu tábor' ltok, a második hadtest parancsnoka aláírta a Manoilescu elleni vádiratot. Azzal vádolják ’Alanoilescut, hogy a királyt el akarta távolítani a trónról és forradalmat akart szítani Romániában. A román büntetötörvénykönyv szerint ezért életfogytiglani fegyházzal is büntethetik Manoilescut. Ezzel szemben Bukarestben arról is beszélnek, hogy a bíróság Manoilescu cse lekedetét komolytalannak fogja minősíteni és az enyhítő körülmények figyelembevételével felmenti, vagy legfeljebb nagyon enyhe büntetéssel sújtja. A Manoilescu elleni pert csütörtökön kezdik tárgyalni. Miután a bukaresti katonai bíróság terme szűk, nem lehetetlen, hogy a tárgyalást Kisenevben fogják lefolytatni. Manoilescu tizenöt tanú kihallgatását kérte, köztük a legtöbb párt vezérét, igy Maniu, Jorga, Qoga, Titulescu, Vajda-Vojvoda és a miniszterelnök fiának, Bratianu Györgynek a kihallgatását, akivel Manoilescu együtt utazott Parisból Bukarestbe. Teodorescu ezredes, a román repülőcsapatok volt parancsnoka még fogságban van, de a vizsgálatot nem tudják ellene lefolytatni, mert nem merült fel ellene komoly bizonyíték. Folytatják a vizsgálatot Aksenta volt jassy-i prefektus ellen is. Katasztrofális méreteket ölt az amerikai árvíz A Hudson áradása folytán Newgorkot is árvíz fenyegeti Newyorkból jelentik: A tavaszi Missziszipi-árviz borzalmas arányaihoz hasonló katasztrofális áradás pusztít Észak- Amerika északi államaiban. A hetek óta tartó eső annyira megduzzasztofta a Hudson-fclyót, hogy komoly árvlzveszedelem fenyegeti magát Newyork városát is. Különösen Connecticut, Newhampshire Massachusetts, Maine és Vernimmt államókát sújtotta a katasztrófa, amelynek igen sok emberáldozata van, de a halottak számát még pontosan megál'apitani nem lehet. Felbecsülhetetlen az anyagi kár is, amit az árvízkatasztrófa okozott Mindennap újabb emberáldozatokró! és anyagi károkról érkeznek jelentések úgyhogy valószínűnek látszik, hogy az áldozatok száma meg fogja haladni a Mlsszlszipi áradás halottainak a számát. Egész városok és falvak kerültek viz alá és a vasúti töltéseket alámosta az ár viz, úgyhogy a forgalmat he kellett sziin tetni és az utak is járhatatlanok. Eddig tizenhét védögát beomlásáról érkezett jelentés. Windsor és Boston városokban kihirdet ték az ostromállapotot, mert az éhínség és annak folytán zavargás fenyeget. Egy újságíró repülőgépen jutott el az árvíztől sújtott Montpellierbe és onnan azt jelenti, hogy a városháza orriladozrífélben van, több szálloda és nagy áruház pedig már összeomlott. Vermountban a halottak között van a kormányzó is, akit szemleutján ért a katasztrófa. Egyes városokból állandóan érkeznek segélykérések és az eddigi adatok szerint az árvíz által sújtott területen háromszázra becsülik a halottak számát. Az árviz és a vihar Kanada területén is dühöng. Quebcck és Uj-Braunschweig északi részén különösen magas az ár Áldozatul esett a katasztrófának a Canadian Pacific Railway elnöke is, aki egy vonaton utazott, amelyet az ár a mélységbe sodort. Ajugoszláv-francia szerződés megerősíti Jugoszlávia helyzetét a Balkánon Marinkovies Voja külügyminiszter kedden utazik Párisba A szerződést örömmel fogadja a jugoszláv közvélemény Bodrero olasz követ Rómába utazott Beogradból jelentik: Marinkovies Voja külügyminiszter kedden délután utazik a Szimplon-expresszel Párisba, hogy a francia—jugoszláv barátvgi szerződést aláírja. A szerződés ünnepélyes aláírása pénteken fog megtörténni. A barátsági szerződés hire nemcsak Jugoszláviában keltett nagy hatást, hanem az egész európai közvéleményre mély benyomással volt. Marinkovies külügyminisztert hétfőn felkeresték Kennard angol követ, Hoff inger osztrák követ, Bodrero olasz követ, báró Forszier magyar követ, Prince amerikai követ és Strandmann, az orosz emigráció megbízottja. Marinkovies párisi utazása különösen a beogradi olasz kolóniában keltett nagy idegességet s elterjedt az a hír, hogy Bodrero olasz követ jelentéstétel végett Rómába utazott. Ez a hír valónak bizonyult: Bodrero olasz követ hétiön elutazott Rómába. A francia—jugoszláv szerződésről több előkelő politikus nyilatkozott az újságíróknak. Nincsics Momcsilo dr. volt külügyminiszter a következőket mondotta: — Én mindenben megerősíthetem azokat a híreket, amelyek a francia—jugoszláv szerződésről szólnak és amelyek a francia lapok jelentései alapján terjedtek el. Már 1925—1926 telén folytattunk ilyen irányú tárgyalásokat, de az én tanácskozásaim olyan értelemben folytak hogy barátsági szerződés jöjjön létre Franciaország, Jugoszlávia és Olaszország között és ez a lokarnói szerződés szellemében magában foglalja a megtámadhatási paktumot és egy döntőbírósági konvenciót. Mivel ezt a szerződést nem sikerült megkötni, szükségesnek mutatkozott, hogy a francia és jugoszláv kormány tárgyaljanak barátsági szerződés megkötéséről. Ezt 1926 tavaszán párisi tartózkodásom alatt megállapítottuk, amikor a Népszövetség rendkívüli ülésszaka után utaztam Párisba. Még az én távozásom előtt parafáitok a szerződést, de nem irtuk alá, mert nem akartunk azzal a gondolattal felhagyni, hogy « francia-olaszjugoszláv szerződést megkössük, amelynek az lett volna a hivatása, hogy deiinitive biztosítsa a békét és jó viszonyt teremtsen az egyes államok között Európának ebben a részében. Természetes, hogy a francia-jugoszláv szerződés aláírása megváltoztatja a viszonyt köztünk és Franciaország között, bár mindig jóviszonyban éltünk Franciaországgal, mindig a legjobb barátainknak tartottuk a franciákat és a nemzetközi helyzetben mindig intim szövetséges társaink voltak. — Nagy kár volna, ha a szerződést Olaszországban rosszul értelmeznék és azt hinnék, hogy az Olaszország ellen irányul. A francia lapok által közölt szövegből kitűnik, hogy a jugoszláv-olasz szerződésben nincs semmi, ami miatt Olaszország a szerződést magával szemben ellenséges aktusnak tarthatná. A hivatalos Olaszország egyébként a szerződés szövegét ismeri még abból az időből, amikor parafálták. Véleményem szerint most sem szabad elhagyni azt a gondolatot, amely akkor vezérelt bennünket: a francia—olasz—jugoszlávszerződés megkötésének eszméjét. Ennek a nemzetközi helyzet szempontjából óriási jelentősége lenne. Pribicsevics Szvetozár a szerződésről a következő nyilatkozatot tette: — A szerződés kitűnő dolog, olyan, amelyre már régebben készültünk, hiszen a szerződés szövegét már 1926-ban parafálták. A jugoszláv közvélemény a legnagyobb elégtétellel fogadta ezt a szerződést, amely újból megerősítette a barátságos viszonyt Jugoszlávia és Franciaország között. Franciaország már kötött szerződést Csehszlovákiával és Romániával és most utoljára mi következtünk, pedig nekünk kellett volna elsőknek lennünk. Hiszem, hogy nem felel meg a valóságnak az hir, amelyet hivatalos helyről is terjesztenek, hogy a szerződést most csak aláírják és később fogják ratifikálni. A szerződésnek rendkívül jótékony hatása lesz az európai konszolidációra és ellensúlyozni fogja Olaszország agresszív politikáját. Az olaszok mindig azt hitték, hogy mi egyedül vagyunk és akármikor megtámadhatnak. Ez a szerződés a locarnói szellemben jött létre és Franciaország és Jugoszlávia egymással szemben kölcsönös kötelezettséget vállaltak. Jovanovics Jován, Jugoszlávia volt párisi követe, a földmivespárt elnöke igy nyilatkozott: — Franciaország és Jugoszlávia között már régóta szolidaritás van bizonyos kérdések tekintetében, de szükség volt, hogy egy nemzetközi szerződéssel KAPHATÓ MINDENÜTT ÉS A JUGOSZLÁV FŐLERAKATBAN: IDEÁI, WERKE SUBOTICA Vnkoviéeva wltca manifesztálják a meglévő barátságot. A szerződést a Népszöevtség elé kell terjeszteni ratifikálás végett. A jugoszláv-francia szerződés biztosítja a Balkán békéjét és Jugoszlávia helyzetét Középeurópában. Ez a szerződés fontos dátuma külpolií'kánknak és azt jobbra fogja fordítani. A legutolsó pillanat volt. hogy a szerződés megkötése megtörténjék. Nagy elismeréssel nyilatkozott a szerződésről Radics István is ,aki kijelentette, hogy ezzel most már formájisan is biztosítva van a francia-jugoszláv barátság. Radics szerint szükség van a francia és a jugoszláv baloldali pártok intim viszonyának megteremtésére, hogy együtt harcolhassanak az olasz fasizmus ellen. Üldözték-e a bánáti németeket ? A Neue Zeit szerkesztőjének sajtópöre Becskerekről jelentik. A becskereki törvényszék hétfőn érdekes sajtópört tárgyalt. A Neue Zeitben még a parlamenti választások előtt cikk jelent meg, mely azzal vádolta meg Tyoszics Nebojsza akkori becskereki főszolgabírót, hogy üldözi a németeket. Az ügyészség eljárást indított a lap szerkesztője, Reiter Hilda Szolda ellen, aki a tárgyaláson számos esetet sorolt föl, melyekkel azt kívánta igazolni, hogy az állítás megfelel a valóságnak. Elmondotta, hogy a főszolgabíró kijelentette, hogy amennyiben rajta állna, minden németet átdobna a határon; ezenkívül a német községek jegyzőit fölszólította, hogy a németektől pénzt szedjen össze a noviszadi Zasztava részére. Számos tanút jelentett be annak igazolására, hogy Tyoszics nagy animozitássa! kezelte a német lakosság ügyeit és több esetben nyíltan üldözte a németeket. Bratics Dusán dr. a vádlo-tt védője kérte az eljárás felfüggesztését mindaddig. mig Tyoszics Nebojsza ellen folyamatban levő eljárásokat be nem fejezik. A törvényszék elutasította a kérést és elrendelte a vádlott által bejelentett tanuk kihallgatását. Feliíimultiatatlan Eau de Cologne Ch. Dourjots—Paris 9378
