Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-04 / 307. szám

1927. november 4 ßACSMEGTH NAPLÓ __________________________________9. oldal ,i Közgazdaság llj kereskedelmi szerződéseket készít elő Jugoszlávia Beogradból jelentik: Jugoszláviának az egyes külföldi államokhoz való ke­reskedelmi viszonyát a közeljövőben tárgyalásokkal fogják szabályozni. A gazdasági körök legnagyobb érdek­lődéssel tekintenek az Ausztriával küszö­bön álló tárgyalások elé. Az osztrák kormány, mely az előkészítő tárgyalá­sokat megkezdte, azt a javaslatot tette Jugoszláviának, egyezzen bele a hús be­viteli vámjának felemelésébe. Minthogy az osztrák beviteli vám felemelése igen érzékenyen érintené a jugoszláv' húski­vitelt, a tárgyalások levezetésével meg­bízott jugoszláv delegáció ebben a kér­désben intim tanácskozásokat folyta­tott. A tárgyalások során az az állás­pont alakult ki, hogy ez csak bizonyos kompenzációk ellenében engedhető meg: vagy az osztrák áruk behozatali vám­ját emeljék föl, vagy pedig valamilyen más téren kérnének engedményt. , Franciaországgal is hasonló vámkon­fliktusa van Jugoszláviának a bor vám­ja miatt, melyet a franciák fel akarnak emelni. A tárgyalások már folyamatban vannak és az előjelek szerint kedvező eredmény várható. Rövidesen sor kerül Csehszlovákiával majd Törökországgal való kereskedel­mi tárgyalásokra is. A török-jugoszláv kereskedelmi viszony rendezése eddig csak azért késett, mert a török kor­mány ragaszkodott ahhoz, hogy a dél­­szerbiai török nagyurak szekvesztru­­mát szüntessék meg és miután ez az akadály megszűnt, a tárgyalások meg­kezdődhetnek. Görögországgal a na­pokban már alá is írják a kereskedelmi szerződést. X beogradi tőzsde meg akarja változ­tatni eddigi szokványait. A beogradi tőzsdetanács széleskörű ankét egybehi­­vását tervezi,'amelyhez valamennyi gaz­dasági érdekeltséget meg fogja hívni és amelyen irányelveket kér arra vonatko­zólag, hogy a beogradi tőzsde ezidíí­­szerint érvényben levő szokványai mi-J képpen változlattassanak meg. Az an- [ I két javaslatai alapján a tőzsdetanács I kidolgozza a modern és a jelenlegi hely­­zetnek megfelelő uj szokványokat. Órások és ékszerészek üzleti útjukon árukat is vihetnek magukkal. Noviszad­­ról jelentik: A kereskédelmi minisz­ter elrendelte, hogy órások, ezüst­ös aranyművesek és ékszerészek üzleti útjaikon, .amennyiben vállalatuk szék­helye Jugoszláviában van, jogosítva vannak nemcsak mintákat, hanem áru­kat is magukkal vinni, ha azok minta szerint el nem adhatók.. Elárusitásra csak jogosított viszontelárusitók illeté­kesek. SPORT Vasárnap nem lesznek bajnoki mérkőzések A községi választások miatt vasárnap valamennyi bajnoki mérkőzés elmarad a Vajdaság egész területén. A szuboti­­cai elsőosztályu bajnoki mérkőzések közül a következőket halasztják el: SzAND—Szonibori Sport, Szuboticai ZsAK---SZiiboticai Sport, Szentai AK— Szombori ZsAK. A már amúgy is erő­sen összetorlódott bajnoki program le­bonyolítása sok gondot fog okozni az egyesületeknek, főleg a SzAND-nak, melynek még öt mérkőzést kell leját­szania. Nagyon valószínű, hogy néhány mérkőzést hétköznap kell megrendezni az egyesületeknek, mert a tél beállta előtt már csak igen kevés vasárnap áll rendelkezésükre. A következő vasárnap ez lesz a baj­noki program: Bácska—Szuboticai ZsAK, Szentai AK—Soko, VSC—Szombori ZsAK, SzAND—SzM TC. Noviszadi birkozóbajnok Budapesten. Noviszadról jelentik: A csütörtökön Bu­dapesten megkezdődött bajnoki birkózás jugoszláviai résztvevői között van egy noviszadi atléta is: Hofman Jakab, a Makkabi tagja, Jugoszlávia könnyűsúlyú birkozóbajnoka. Hofmannak az Európa birkózóba] nokságban való szereplésé­től sokat várnak a noviszadi sportolók. TŐZSDE ——.«a«—• Zürich, nov. 3. (Zárlat.) Beograd 9.13, Paris 2036.25, London 2525 és ötnyol­cad, Newyork 51880, Brüsszel 7226, j Milánó 2833.25, Amszterdam 209, Ber­­! lin 12380, Becs 7325,. Szófia 374.50, j Prága 1537.50, Varsó 5820, Budapest ! 9077.50, Bukarest 320. Beograd, nov. 3. (Zárlat.) Paris 224.46—222.45. London 277.10— 276.30, Newyork 56.851—56.651, Genf 1097— 1094, Milánó 311.40—309.40, Berlin 13.58 —13.55, Bécs 802—799, Prága 168.80— 168, Budapest 9.91—9.88, Bukarest 35.25 —34.75. Zagreb, nov. 3. (Zárlat.) Paris 222,40 —224.40, London 276.30—277.10, New­york 56.66—56.86, Genf 1094—1097. Mi­lánó 309.61—311.61, Berlin 1355.50— 1358.50, Bécs 802—803.20, Prága 168— 168.50, Budapest 994.50—997.50. Szentai gabonaárak, nov. 3. A csü­törtöki piacon a következő árak szere­peltek: Búza 282.50—285 dinár, óten­geri 220 dinár, uj tengeri decemberi és januári szállításra 175 dinár, tavaszi szállításra 180—185 dinár, takarmányár­pa 210—215 dinár, sörárpa 240 dinár, zab 180 dinár, rozs 270 dinár, bab 320 dinár, hercmag 1900—1940 dinár, őrle­mények: 0-ás liszt gg 460 dinár, 0-ás g 460 dinár, kettes főzőliszt 440 dinár, ötös kenyérliszt 420 dinár, hetes 320 dinár, nyolcas 210 dinár, daraliszt 195 dinár, korpa 195 dinár. Irányzat: vál­tozatlanul csendes. Kinálat, kereslet: minimális. Noviszadi terménytőzsde, nov. 3. Bu- I za bácskai 78—79 kilós 2 százalékos 290—292.50, bánáti 78—79 kilós 2 szá­zalékos 285—287.50, bácskai Tisza 79— 80 kilós 2 százalékos 292.50—295, rozs bácskai 72 kilós 2 százalékos 200—290, árpa bácskai 65—66 kilós 2415—250, bácskai 68—69 kilós 265—270, szerémi 65—66 kilós 245—250, macedóniai ori­ginal 203, zab bácskai 220—225, szeré­mi 220—225, tengeri bácskai 212.50— 215, bácskai uj XII. I. 197.50—200, bács­kai uj III. IV. 217.50—222.50, bánáti 210—212.50, bánáti ui XII. 1. 197.50—200. szerémi 212.50—215, szerémi uj garii minőség 180—185, szerémi uj XII. 1. 197.50—200, szerémi szárított 207.50—210> bab bácskai feliér uj 2—3 százalékos 370—380, szerémi fehér uj 2—3 száza­lékos 370—380, bácskai uj válogatott 3S0—390, bácskai fehér régi 3 százalé­kos 350—355, lisztek: Og bácskai 415— 425, kettes számú bácskai 395—405, ötös számú bácskai 370—380, hatos szá­mú bácskai 315—325, hetes számú bács­kai 260—270, nyolcas*számú bácskai' 200—205, korpa bácskai jutazsákokban 170—175, szerémi jutazsákokban 170— 175, szlavóniai jutazsákokban 170—175 bánáti jutazsákokban XI. XII. 167.50— 170. Irányzat: állandó: Forgalom: 28 vagon. Budapesti értéktőzsde, nov. 3. Ma­gyar Hitel 87.06, Osztrák Hitel 54.5, Kereskedelmi Bank 125.5, Magyar Cukor 223, Georgia 17.3, Rimamurányi 125.4, Salgó 74.2, Kőszén 704, Beocsini Ce­ment 257.5, Nasici 183, Ganz Danubius 179.5, Ganz Villamos 171, Atheneum 30, Nova 42.9, Levante 25.6, Pesti Hazai 234. Irányzat: gyenge. Budapesti gabonatőzsde, nov. 3. Az irányzat tartott, egész jelentéktelen változásokkal. Határidő búza március­ra 3186—3198, zárlat 3188—3190, má­jus 3210—3222, zárlat 3216—3218, rozs március 3008—3020, zárlat 3008—3010, május 3018—3022, zárlat 3020—3022, tengeri május 2492, zárlat 2490—2492. Készáru búza 30—3095, rozs 2775—2820, zab 2350—2450, korpa 1725—1775, sör­árpa 26—31, köles 23—24, tengeri 2425 —2450. Vízállás Á noviszadi hidrotechnikai hivatal Je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 176 (0), Apatin 229 (—2), Bogojevó 236 (0), Vukovár 188 (0), Noviszad 174 (—3), Zemun 182 (—10), Pancsevó 164 (—16), Szmederevó 270 (—14), Orsóvá 243 (—14). Dráva: Oszijek 88 (—2). Szá­va: Mitrovica 254 (—22), Beograd 136 (—14). Tisza: Szenta 82 (—10), Be­cse] 48 (-12), Titel 187 (—8)’. REGÉNY LÁNGNYELV IRTA: SAX ROHMER Cö — Hogyne. Amúgy,is nagyon unatkozom. A ve­szedelem érzése uj élettartalmat jelent számomra. — Azért'jöttem ide Brinn ur, hogy egy kérdést intézzek önhöz. Ha helyes az a feltevésem, hogy ön meg tud felelni erre a kérdésre, akkor kénytelen va­gyok egész logikusan arra következtetni, hogy ön is halálos veszedelemben van. — Helyes! Már am úgy is nagyon rég lustálkodom. Néhány hosszú lépéssel az ajtóhoz ment és be­zárta azt. — Nem kételkedem ugyan inasomnak, Hoskinsnak a becsületességében, azonban mégis jobb, ha az ember minden lehetőséggel számol. Csak az, aki jól ismerte az amerikait, vette volna észre áthatolhatatlan arcvonásaiban az érdeklődést. Nieol Brinn kivette a szivart a szájából, a hamut egy kis kínai hamutartóba szórta, majd nem a bal, hanem a jobb szájszcglctéjfc dugta a szivart. Izgatott volt. — Ön valószimileg a legveszedelmesebb betörők egyike után nyomoz — mondotta — és az illető tud­ja, hogy követik. Miben lehetek segítségére? Harley felállt és ránézett az amerikaira. — Az illető csakugyan tudja, hogy keresem és épen ez jelenti számomra a veszedelmet. De ha ön tud felelni arra a kérdésre, amelyet ép az imént emlite*­­tem, akkor az ön helyzete valószínűleg niég sokkal veszedelmesebb, mint az enyém. A kérdés egyszerű, de különös. Arról van szó:' Tud ön valamit »Lárig­­nyclv«-ről? Ha Harley számolt azzal, hogy ezzel a szóval drámai hatást fog elérni, akkor nem csalódott. Nieol Brinn szürke arca szinte eltorzult és szemei elvesz­tették azt a kevés fényt is, ami eddig volt bennük. — Lángnyelv! — mondotta kis szünet után — Az Isten szerelmére, mikor hallotta ezt a szót? — Ma este hallottam először. — Harley, kutatva nézett az indus-arcra. — Sir Charles Abingdon ejtette ki előttem ezt a szót. Ennek a névnek az említése azonban riem hatott különösebben az amerikaira. — Sir Charles Abingdon? — ismételte. — És mi­lyen összefüggésben van ez a szó azzal az esettel, amit említett? — Úgy hogy Sir Charles néhány pillanattal ha­lála előtt mondotta ezt a furcsa szót. Az amerikai nyugtalanul pislogott. — Sir Charles meghalt? Mikor? — Ma este. És utolsó szavai voltak. »Lóiig­nyelv« és... Harley kis szünetet tartott, anélkül, hogy tekin­tetét levette volna az amerikairól. — Tovább! — sürgette Brinn. —... Es: »Nicol Brinn!* Az amerikai kis ideig mozdulatlanul állt, mint egy kőszobor. Végül megszakította a nyomasztó csendet. — Harley ur. ön az előbb azt mondta, bőgj- pá­lyájának legnehezebb problémájával áll szemben. Iga­za van. Egy karosszékbe roskadt és üres szemekkel bá­mult a kandallóra. — Mondjon el kérem mindent — kérlelte halkan — kezdettől fogva. — Ránézett Harleyra: — Tudja ön, hogy mit tett ma este? A kriminalista a fejét rázta. Kísértetiesen érezte megint a veszély fenyegetését, mintha jéghideg ujjak érintették volna: — Megmondom önnek: Megnyitotta a pokol ka­puit! Nieol Brian figyelmesen hallgatta azután a de­tektívet, aki fel-alá járva részletesen elmondta neki az esetet és ismertette azokat a védelmi rendszabá­lyokat, amit tett. A detektív alaposan megfontolta, hogy mit mond. Meg kellett még tudnia, hogy Sir Abingdon Nieol Brinn nevét azért emlitette-e, mert tőle várt segítséget, vagy pedig óvni akarta tőle a detektívet. Remélte, hogy nyílt beszédével sikerülni fog ezt a kérdést tisztázni. Azt nem tételezte fel, hogy az amerikai keze is benne van abban a titokzatos go­­nosztettben, amit Sir Charles ellen elkövetlek. De mohó kíváncsisággal várta a magyarázatot, amivel Brinn adós volt. „ Azt hiszi, hogy Sir Abingdon gyilkosság ál­dozata? — kérdezte élénken az amerikai. — Nem tudom még határozottan. Mi az ön vé­leménye? — Magam sem tudom. Csak annyit tudok, hogy ebben a percben én vagyok a legzavartabb és leg­­ijedtebb ember Londonban. — A legijedtebb? — A legijedtebb és a legzavartabb. Ha elmondom önnek, hogy mit tudok Abingdonról, akkor ön nagyon fog csodálkozni. Mert bármi mást sokkal inkább em­líthetett volna utolsó percében, mint ép az én ne­vemet. Brinn látogatója felé fordult, aki most a kandalló előtt állt. — A műit hónap egyik napján — kezdte Brinn — Haymarket környékén kiszálltam az autómból. Egy vigyázatlan fickó motorbiciklijével épen abban a perc­ben robogott el kocsim és a gyalogjáró között és a továbbiakra nem emlékszem mindaddig, amíg egy gyógyszertárban magamhoz tértem. Még kábult vol­tam, a kabátom rongyokban lógott rólam és bal ka­rom a könyöktől kezdve merev volt. Egy orvos megvizsgált és amikor félig-meddig magamhoz tér­tem, bemutatkozott. Sir Charles Abingdon volt, aki a baleset pillanatában épen arra járt. Ilyen módon is­merkedtem meg vele. Miután azonban a balesetnek nem volt rám nézve súlyosabb következménye, néni volt velem több dolga. De egy hét múlva egy este meglátogatott és két héttel' ezelőtt együtt vacsoráz­tam vele a klubban. Az amerikai most erősen Harley szemébe nézett: — Becsületszavamra mondom: ez minden, amit Abingdonról tudók. Harley kutatva nézett rá: — Egy pillanatig sem kételkedem az ön szavai­ban és zavarát is teljesen értem. Azonban ön azt mondta, az előbb, hogy félelmet érez. Ennek mi az oka? Nieol Brinn körülnézett a szobában, de nem vá­laszolt. — Fel kell tételeznem — folytatta Harley kér­lelhetetlenül — hogy az ön félelmének okát a »Láng­­nyelv« szóban kell keresni. Nem magyarázná meg nekem ennek a szónak az értelmét? Nieol Brinn lábával a kandalló rácsozatát rug­dalta. (Folyt, kövji

Next

/
Thumbnails
Contents