Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-27 / 330. szám

1927 november 2? ______________ BÁCSMEGYEl NAPI/* ____________ __________________3. oldal A világsajtó háborús veszedelmet Iát az olasz-albán szerződésben A francia külügyminisztérium szerint Jugoszlávia és Franciaország csak r régi baráti Jóvissonyt pecsételte meg — Az Echo de Paris szerint 1927 no­vember 4-ike világtörténeti dátum „A második tiranai szerződés lehetetlenné teszi a Jugoszláv-olasz megegyezést“ Párisból jelentik: Az Agence Radio értesülése szerint francia diplomáciai kö­rök az albán-oiasz véd- és dacszövetsé­gi szerződésben Olaszország válaszát látják a francia-jugoszláv szerződésre. A külügyminisztériumhoz közelálló he­lyen utalnak arra, hogy a jugoszláv-francla szerződésnek nincsenek katonai záradékai és Franciaország szívesen látta volna, ha Olaszország is csatlakozna eh­hez a szerződéshez. Ilyen körülmények között Franciaorszá­got a második tiranai szerződés nem nyugtalaníthatja és a Quai d Orsay bi­zonyosra veszi, hogy a jugoszláv köz­vélemény is, a francia példán okulva, mérséklettel fogadja az olasz-albán szer­ződést. A Quai d Orsay álláspontja sze­rint az albán-olasz véd- és dacszövet­ség végeredményben csupán olyan megerősítése az Olaszország és Albánia között már régebben ienn­­álló viszonynak, mint a jusoszláv­­franela szerződés, amely a két ország barátságos jóviszo­nyát pecsételte meg. A Echo de Paris kommentárjával szemben, amely szerint a szerződés az olasz revanchc­­szeliem szülötte, amely u]bó] meg­nehezíti az olasz-jugoszláv viszony rendezését, a félhivatalos Temps megállapítja, hogy nincs semmi ok az aggodalomra és a szerződést Beogradban is nyugalommal és hidegvérrel vették tudomásul. Nem titok — Írja a lap — hogy az'albán had­sereget olasz tisztek szervezik át és hogy Albániában minden téren egyre nő az olasz befolyás. Az 1926. november 17-én megkötött első tiranai szerződés­hez fűzött olasz félhivatalos kommen­tárokból már akkoriban megállapítható volt, hogy a szerződést hamarosan ka­tonai egyezmény követi. Sokkal jobb — folytatja a Temps — hogy az uj szer­ződést a világ szine előtt kötik meg, ami már egymagában véve is elegendő ahhoz, hogy eloszlassa az esetleges tit­kos záradékok fennállására vonatkozó aggodalmakat. A szombat reggeli párisi lapok azon­ban korántsem osztják a Temps nagy­fokú optimizmusát. A Journdi aláhuzot­­tan hangsúlyozza, hogy a szerződésnek a támadó háború megakadályozására vonatkozó szakasza rendkívül kétértel­mű és elasztikus, aszerint nyújtható és rövidíthető, ahogy épen jól esik. Ilyen körülmények közt 9 szerződős nyilvánvalóan ellen­tétben ál! a népszövetségi egyez­ségi okmánnyal. Az Echo de Paris kimerítő részletes­séggel foglalkozik az elmúlt huszonnégy óra világeseményeivel. A lap szerint 1927. november 24-ike világtörté­neti dátum, amelyen három súlyos komplikációkkal fenyegető esemény történt: Bratianu halála, az orosz kormány fe­nyegető jegyzékének átnyujtása Varsó­ban és az olasz-albán véd- és dacszö­vetségi szerződés közzététele. Mindhárom közül azonban ez utóbbi a legnagyobb jelentőségű. A lap ezután bizonyítja, hogy az olasz-albán véd- és dacszövet­ségnek súlyos következményei lesznek, minthogy a szerződés Olaszországot époly viszonyba hozza a Balkánhoz, mint amilyen viszonyban Ausztria állt 1914 előtt a balkán államokkal. A második tiranai szerződés tel­jesen lehetetenné teszi a jugo­­szláv-olasz megegyezést — írja a lap — és a balkáni probléma 1927-ben époly következményekkel fe­nyegeti az európai békét, mint 1914-ben, amidőn az emberiség legborzalmasabb katasztrófáját idézte fel. Az Ere Nouvelle szintén azon az ál­lásponton van, hogy az albán-olasz szerződés a legna­gyobb háborús veszély, minthogy a szerződés korántsem véd­­hanem inkább dacszövetség, amelynek határozottan offenzív céljai vannak. Az Oeuvre is megáflapitja, hogy a szerző­dés újabb háború magvát rejti magában, A német sajtó Jugoszlávia mellett Berlinből jelentik: A »Vossischc Zei­tung« közönséges provokációnak neve­zi az olasz-albán szerződést és azon a véleményen van, hogy különösen má­sodik és ötödik szakaszát kell megvizs­gálni, hogy nem ellenkezik-e a Népszö­vetség alapszabályaival s éppen ezért az egész ügyet a genfi nemzetközi fórum elé kell terjeszteni. Csodálatraméltó — írja a lap — az a merészség, mellyel Mussolini állandóan kihívja Franciaországot és Jugoszláviát. Ez a legjobb válasz és alapos pofon Brlandnak, aki a jugoszláv-francla szer­ződés megkötése után Olaszország ba­rátságára apellált, hogy csatlakozzon a szövetséghez. A »Vorwärts« megállapítja, hogy ezzel a lépésével Mussolini a béke legnagyobb ellenségének mutatko­zott, akinek lépése mély ellentéte Marinkovlcs Bukarestből jelentik: Az újabb ese­mények megerősítik azt a felfogást, hogy a politikusok közti fegyverszünet csak látszólagos és Bratianu temetése után k! fognak robbanni az ellentétek és kitör az elkeseredett harc a pártok között. Ebben a pillanatban Mania személye és a nemzeti parasztpárt áll az előtér­ben. Velük tárgyal Bratianu Vintilla miniszterelnök, valamint a szenátus el­nöke és bevonja tanácskozásaiba Ma­mut a régenstanács is. A tanácskozá­sok szakadatlanul folynak és Románia minden számottevő politikusa Buka­restben van. A nemzeti parasztpárt Bratianu Vin­tilla ajánlatára, hogy a nemzeti pa­rasztpárt lépjen koalícióba a liberális párttal, a következő feltételeket álla­pította meg: 1. A választójogi törvény megvál­toztatása. Ki kell küszöbölni a törvény­ből azt a pontot, amely szerint az a Voja békeszerető nemzetközi politi­kájával. A »Lokalanzeiger« londoni forrásból azt a hirt közli, hogy o szerződésnél j érdekelve van Magyarország, mely azonban érthető okokból nem tájékoz­tatja a nyilvánosságot erről a szerepé­ről. »Aki Albániát bánfa, bennünket bánt« Rómából jelentik: A *Resto del Car­­lino« megállapítja, hogy' a jugoszláv politika Marinkovics külügyminiszter legutóbbi beszéde ellenére határozottan olaszellenes. Azáltal, hogy megkötötte a szerződést Albániával az olasz kormány nem tett semmi újat, hanem szankcio­nált csupán egy állapotot, mely már régóta fennáll. Jugoszláviának nincs mit sajnálnia. Egyszer hangsúlyoztuk — írja a lap — hegy azon fatális helyzet miatt, melyet a békeszerződés teremtett az Adrián. az olasz kormány nem tűrheti, hogy bárki is megsértse Albánia Integritását. Aki Albániát bántja, minket bánt. Ha Jugoszlávia nem akarja bántani Albá­niát, ez a szerződés nem vonatkozik reá. Akár akarja azonban, akár nem, hadd tudja meg, mit kockáztat, ha ilyesmit megkísérel. Jugoszláviának al­kalmat adunk, hogy szint valljon és ha akar, egyezzen meg velünk. Franciaor­szág ismeri Olaszország albániai terveit. Ha Franciaország barátságot óhajt velünk, vissza kell állítani azt az egyensúlyt, melyet a jugoszláv­­francla szerződés bolygatott meg. Ezért elsősorban precizlrozni kell a bal­káni helyzetet: a többi kérdésben köny­­nyü lesz a megegyezés. párt, amely a választásokon a szava­zatok relativ többségét kapja, a parla­menti mandátumok abszolút többségét nyerje el. 2. A mostani parlament feloszlatása és az uj választások kiírása. 3. Az uj kormány megalakulása után azonnal tárgyalásokat kell kezdeni egy nagy külföldi kölcsön felvételére, ame­lyet az aranyvaluta bevezetésére hasz­nálnának fel. Azonkívül meg kell vál­toztatni az egész vámrendszert, mert Románia vámrendszere tisztára fiská­lis érdekeket szolgál és nincs tekintet­tel a nemzetgazdaság követelményeire. A nemzeti parasztpárt magatartására nézve a legjellemzőbb az Indépendance Roumalne cikke, amelyben a követke­zőket írja: — A nemzeti parasztpárt, amely a néptömegekre támaszkodik, tudja, hogy a néptömeg bizonyos pszlholőgfai pil­lanatokban bátor politikai cselekedete­ket és határozott politikai magatar-Tiranai követünk rendeletét kapott, hogy közölje az albán kormány fejével, hogy véleményünk szerint Albániának ilyen szerződés teljesen szükségtelen, miután semmiféle ol­dalról sem fenyegeti veszély. Ha pedig szükségtelen, akkor csak ká­ros, mert hiszen Albániára politikailag veszélyes, szükségtelen kötelezettségeket itárit, valamint oiyaji gazdasági köte­lezettségeket, amelyek nem állnak arány­ban Albánia gazdasági erejével. Mint szomszédorsaSgnak kötelességünk volt megmondani őszinte véleményünket, ab­ban bízva, hogy e2 befolyásolja a dön­tést, természetesen arthyinylben a szer­ződés csak Albánia érdekeit érinti. Ami az általános európai érdekeket és álta­lában a harmadik állam érdekeit illeti. — Jellemző, hogy ebben a szerződés­ben egyáltalán szó sincs a Népszövet­ség intézményeiről és a Népszövetség rendelkezéseiről, mintha ezek nem is léteznének. Az egyetlen hely, ahol a Népszövetségről megemlékezik a szer­ződés, az a szakasz, amely előírja, hogy a szerződést regisztrálni fogják a Nép­­szövetségnél és ezt is csak azért te­szik. mert a Népszövetség főtitkára ar­ra a teljesen hibás álláspontra helyezke­dett, hogy nem vizsgálja meg, hogy a regisztrálásra benyújtott szerződések összhangban állnak-e a népszövetségi paktummal. Ha ismerjük egyik szerző­dő fél hangulatát, akkor félnünk kell, hogy ez a szakasz sem származott a Népszövetség iránti, bár csak látszóla­gos, respektusból, hanem ellenkezőleg, sokkal inkább abból az óhajtásból, hogy a Népszövetség intézményeit ne­vetségessé tegyék.-Megkísérelték, hogy ennek a szer- 1 ződesnek megkötését olasz részről [replikának tüntessék fel a jugoszláv­­írancia szerződésre. Pedig nyilvánvaló, hogy ez nem igaz, mindenek előtt mint replika nagyon is sovány volna, hogyha feltesszük, hogy- a két szerződésnek azonos jellege van. Hiszen nyilvánvaló, hogy Albánia semmiféle katonai erőt nem jelent, úgyhogy Olaszországgal való szövetsé­gét nem lehet komolyan összehasonlíta­ni a jugoszláv-francia szerződéssel. Emellett bizonyít az is, hogy ilyen szö­vetséget nem is lehetett hárem-négy nap alatt előkészíteni, hanem régen dol­goztak azon, amikor még nem is tudtak a francia-jugoszláv paktumról. Ez csak folytatása annak a régi politikának és azt bizonyltja, hogy a francia-jugoszláv paktumra szükség volt Európa béké­jének szempontjából. tást követel, olyan fellépést, amelyben a nép megtalálja a faj tulajdonságait és amely távol áll minden haragtól vagy gyűlölettől. A parasztpárt már több ízben el­mulasztotta az Ilyen pillanatok ki­használását, de remélhető, hogy ez most nem ismét­lődik meg. A tárgyalások eredményét nagy ér­deklődéssel várják. Öit sem kivétel Hall assa meg készülékeinket és szintén csodálni fogja a kiváló teljesítményt l&ONRATMD.D. SZUBÖTiCA 1 1 ■■ ............ !»■■ Az Avala ügynökség félhivatalos Jelentése Beogradból jelentik: Az olasz-albán jelentése a következő: katonai szerződésről a beogradi Avala- — Kormányunk már néhány nap előtt ügynökség félhivatalos jellegű közlést értesült Tlránából arról, hogy egy uj tett, amely mértékadó helyről szárma- politikai és katonai szerződés van kü­­zó információra hivatkozik. Az Avala l szöbön Olaszország és Albánia között. Ha kiírják az uj választásokat Romániában, a nemzeti parasztpárt belép a kormányba Maniu Gyű’a, a nemzeti pzrasztpárt vezére szigora féltéleieket szabott Bra'.ianu Vintilla miniszterelnöknek csak később fog meglátszani, hogy egy ilyen szerződés mennyiben ál! ossz-

Next

/
Thumbnails
Contents