Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-27 / 330. szám
1927 november 2? ______________ BÁCSMEGYEl NAPI/* ____________ __________________3. oldal A világsajtó háborús veszedelmet Iát az olasz-albán szerződésben A francia külügyminisztérium szerint Jugoszlávia és Franciaország csak r régi baráti Jóvissonyt pecsételte meg — Az Echo de Paris szerint 1927 november 4-ike világtörténeti dátum „A második tiranai szerződés lehetetlenné teszi a Jugoszláv-olasz megegyezést“ Párisból jelentik: Az Agence Radio értesülése szerint francia diplomáciai körök az albán-oiasz véd- és dacszövetségi szerződésben Olaszország válaszát látják a francia-jugoszláv szerződésre. A külügyminisztériumhoz közelálló helyen utalnak arra, hogy a jugoszláv-francla szerződésnek nincsenek katonai záradékai és Franciaország szívesen látta volna, ha Olaszország is csatlakozna ehhez a szerződéshez. Ilyen körülmények között Franciaországot a második tiranai szerződés nem nyugtalaníthatja és a Quai d Orsay bizonyosra veszi, hogy a jugoszláv közvélemény is, a francia példán okulva, mérséklettel fogadja az olasz-albán szerződést. A Quai d Orsay álláspontja szerint az albán-olasz véd- és dacszövetség végeredményben csupán olyan megerősítése az Olaszország és Albánia között már régebben iennálló viszonynak, mint a jusoszlávfranela szerződés, amely a két ország barátságos jóviszonyát pecsételte meg. A Echo de Paris kommentárjával szemben, amely szerint a szerződés az olasz revanchcszeliem szülötte, amely u]bó] megnehezíti az olasz-jugoszláv viszony rendezését, a félhivatalos Temps megállapítja, hogy nincs semmi ok az aggodalomra és a szerződést Beogradban is nyugalommal és hidegvérrel vették tudomásul. Nem titok — Írja a lap — hogy az'albán hadsereget olasz tisztek szervezik át és hogy Albániában minden téren egyre nő az olasz befolyás. Az 1926. november 17-én megkötött első tiranai szerződéshez fűzött olasz félhivatalos kommentárokból már akkoriban megállapítható volt, hogy a szerződést hamarosan katonai egyezmény követi. Sokkal jobb — folytatja a Temps — hogy az uj szerződést a világ szine előtt kötik meg, ami már egymagában véve is elegendő ahhoz, hogy eloszlassa az esetleges titkos záradékok fennállására vonatkozó aggodalmakat. A szombat reggeli párisi lapok azonban korántsem osztják a Temps nagyfokú optimizmusát. A Journdi aláhuzottan hangsúlyozza, hogy a szerződésnek a támadó háború megakadályozására vonatkozó szakasza rendkívül kétértelmű és elasztikus, aszerint nyújtható és rövidíthető, ahogy épen jól esik. Ilyen körülmények közt 9 szerződős nyilvánvalóan ellentétben ál! a népszövetségi egyezségi okmánnyal. Az Echo de Paris kimerítő részletességgel foglalkozik az elmúlt huszonnégy óra világeseményeivel. A lap szerint 1927. november 24-ike világtörténeti dátum, amelyen három súlyos komplikációkkal fenyegető esemény történt: Bratianu halála, az orosz kormány fenyegető jegyzékének átnyujtása Varsóban és az olasz-albán véd- és dacszövetségi szerződés közzététele. Mindhárom közül azonban ez utóbbi a legnagyobb jelentőségű. A lap ezután bizonyítja, hogy az olasz-albán véd- és dacszövetségnek súlyos következményei lesznek, minthogy a szerződés Olaszországot époly viszonyba hozza a Balkánhoz, mint amilyen viszonyban Ausztria állt 1914 előtt a balkán államokkal. A második tiranai szerződés teljesen lehetetenné teszi a jugoszláv-olasz megegyezést — írja a lap — és a balkáni probléma 1927-ben époly következményekkel fenyegeti az európai békét, mint 1914-ben, amidőn az emberiség legborzalmasabb katasztrófáját idézte fel. Az Ere Nouvelle szintén azon az állásponton van, hogy az albán-olasz szerződés a legnagyobb háborús veszély, minthogy a szerződés korántsem védhanem inkább dacszövetség, amelynek határozottan offenzív céljai vannak. Az Oeuvre is megáflapitja, hogy a szerződés újabb háború magvát rejti magában, A német sajtó Jugoszlávia mellett Berlinből jelentik: A »Vossischc Zeitung« közönséges provokációnak nevezi az olasz-albán szerződést és azon a véleményen van, hogy különösen második és ötödik szakaszát kell megvizsgálni, hogy nem ellenkezik-e a Népszövetség alapszabályaival s éppen ezért az egész ügyet a genfi nemzetközi fórum elé kell terjeszteni. Csodálatraméltó — írja a lap — az a merészség, mellyel Mussolini állandóan kihívja Franciaországot és Jugoszláviát. Ez a legjobb válasz és alapos pofon Brlandnak, aki a jugoszláv-francla szerződés megkötése után Olaszország barátságára apellált, hogy csatlakozzon a szövetséghez. A »Vorwärts« megállapítja, hogy ezzel a lépésével Mussolini a béke legnagyobb ellenségének mutatkozott, akinek lépése mély ellentéte Marinkovlcs Bukarestből jelentik: Az újabb események megerősítik azt a felfogást, hogy a politikusok közti fegyverszünet csak látszólagos és Bratianu temetése után k! fognak robbanni az ellentétek és kitör az elkeseredett harc a pártok között. Ebben a pillanatban Mania személye és a nemzeti parasztpárt áll az előtérben. Velük tárgyal Bratianu Vintilla miniszterelnök, valamint a szenátus elnöke és bevonja tanácskozásaiba Mamut a régenstanács is. A tanácskozások szakadatlanul folynak és Románia minden számottevő politikusa Bukarestben van. A nemzeti parasztpárt Bratianu Vintilla ajánlatára, hogy a nemzeti parasztpárt lépjen koalícióba a liberális párttal, a következő feltételeket állapította meg: 1. A választójogi törvény megváltoztatása. Ki kell küszöbölni a törvényből azt a pontot, amely szerint az a Voja békeszerető nemzetközi politikájával. A »Lokalanzeiger« londoni forrásból azt a hirt közli, hogy o szerződésnél j érdekelve van Magyarország, mely azonban érthető okokból nem tájékoztatja a nyilvánosságot erről a szerepéről. »Aki Albániát bánfa, bennünket bánt« Rómából jelentik: A *Resto del Carlino« megállapítja, hogy' a jugoszláv politika Marinkovics külügyminiszter legutóbbi beszéde ellenére határozottan olaszellenes. Azáltal, hogy megkötötte a szerződést Albániával az olasz kormány nem tett semmi újat, hanem szankcionált csupán egy állapotot, mely már régóta fennáll. Jugoszláviának nincs mit sajnálnia. Egyszer hangsúlyoztuk — írja a lap — hegy azon fatális helyzet miatt, melyet a békeszerződés teremtett az Adrián. az olasz kormány nem tűrheti, hogy bárki is megsértse Albánia Integritását. Aki Albániát bántja, minket bánt. Ha Jugoszlávia nem akarja bántani Albániát, ez a szerződés nem vonatkozik reá. Akár akarja azonban, akár nem, hadd tudja meg, mit kockáztat, ha ilyesmit megkísérel. Jugoszláviának alkalmat adunk, hogy szint valljon és ha akar, egyezzen meg velünk. Franciaország ismeri Olaszország albániai terveit. Ha Franciaország barátságot óhajt velünk, vissza kell állítani azt az egyensúlyt, melyet a jugoszlávfrancla szerződés bolygatott meg. Ezért elsősorban precizlrozni kell a balkáni helyzetet: a többi kérdésben könynyü lesz a megegyezés. párt, amely a választásokon a szavazatok relativ többségét kapja, a parlamenti mandátumok abszolút többségét nyerje el. 2. A mostani parlament feloszlatása és az uj választások kiírása. 3. Az uj kormány megalakulása után azonnal tárgyalásokat kell kezdeni egy nagy külföldi kölcsön felvételére, amelyet az aranyvaluta bevezetésére használnának fel. Azonkívül meg kell változtatni az egész vámrendszert, mert Románia vámrendszere tisztára fiskális érdekeket szolgál és nincs tekintettel a nemzetgazdaság követelményeire. A nemzeti parasztpárt magatartására nézve a legjellemzőbb az Indépendance Roumalne cikke, amelyben a következőket írja: — A nemzeti parasztpárt, amely a néptömegekre támaszkodik, tudja, hogy a néptömeg bizonyos pszlholőgfai pillanatokban bátor politikai cselekedeteket és határozott politikai magatar-Tiranai követünk rendeletét kapott, hogy közölje az albán kormány fejével, hogy véleményünk szerint Albániának ilyen szerződés teljesen szükségtelen, miután semmiféle oldalról sem fenyegeti veszély. Ha pedig szükségtelen, akkor csak káros, mert hiszen Albániára politikailag veszélyes, szükségtelen kötelezettségeket itárit, valamint oiyaji gazdasági kötelezettségeket, amelyek nem állnak arányban Albánia gazdasági erejével. Mint szomszédorsaSgnak kötelességünk volt megmondani őszinte véleményünket, abban bízva, hogy e2 befolyásolja a döntést, természetesen arthyinylben a szerződés csak Albánia érdekeit érinti. Ami az általános európai érdekeket és általában a harmadik állam érdekeit illeti. — Jellemző, hogy ebben a szerződésben egyáltalán szó sincs a Népszövetség intézményeiről és a Népszövetség rendelkezéseiről, mintha ezek nem is léteznének. Az egyetlen hely, ahol a Népszövetségről megemlékezik a szerződés, az a szakasz, amely előírja, hogy a szerződést regisztrálni fogják a Népszövetségnél és ezt is csak azért teszik. mert a Népszövetség főtitkára arra a teljesen hibás álláspontra helyezkedett, hogy nem vizsgálja meg, hogy a regisztrálásra benyújtott szerződések összhangban állnak-e a népszövetségi paktummal. Ha ismerjük egyik szerződő fél hangulatát, akkor félnünk kell, hogy ez a szakasz sem származott a Népszövetség iránti, bár csak látszólagos, respektusból, hanem ellenkezőleg, sokkal inkább abból az óhajtásból, hogy a Népszövetség intézményeit nevetségessé tegyék.-Megkísérelték, hogy ennek a szer- 1 ződesnek megkötését olasz részről [replikának tüntessék fel a jugoszlávírancia szerződésre. Pedig nyilvánvaló, hogy ez nem igaz, mindenek előtt mint replika nagyon is sovány volna, hogyha feltesszük, hogy- a két szerződésnek azonos jellege van. Hiszen nyilvánvaló, hogy Albánia semmiféle katonai erőt nem jelent, úgyhogy Olaszországgal való szövetségét nem lehet komolyan összehasonlítani a jugoszláv-francia szerződéssel. Emellett bizonyít az is, hogy ilyen szövetséget nem is lehetett hárem-négy nap alatt előkészíteni, hanem régen dolgoztak azon, amikor még nem is tudtak a francia-jugoszláv paktumról. Ez csak folytatása annak a régi politikának és azt bizonyltja, hogy a francia-jugoszláv paktumra szükség volt Európa békéjének szempontjából. tást követel, olyan fellépést, amelyben a nép megtalálja a faj tulajdonságait és amely távol áll minden haragtól vagy gyűlölettől. A parasztpárt már több ízben elmulasztotta az Ilyen pillanatok kihasználását, de remélhető, hogy ez most nem ismétlődik meg. A tárgyalások eredményét nagy érdeklődéssel várják. Öit sem kivétel Hall assa meg készülékeinket és szintén csodálni fogja a kiváló teljesítményt l&ONRATMD.D. SZUBÖTiCA 1 1 ■■ ............ !»■■ Az Avala ügynökség félhivatalos Jelentése Beogradból jelentik: Az olasz-albán jelentése a következő: katonai szerződésről a beogradi Avala- — Kormányunk már néhány nap előtt ügynökség félhivatalos jellegű közlést értesült Tlránából arról, hogy egy uj tett, amely mértékadó helyről szárma- politikai és katonai szerződés van küzó információra hivatkozik. Az Avala l szöbön Olaszország és Albánia között. Ha kiírják az uj választásokat Romániában, a nemzeti parasztpárt belép a kormányba Maniu Gyű’a, a nemzeti pzrasztpárt vezére szigora féltéleieket szabott Bra'.ianu Vintilla miniszterelnöknek csak később fog meglátszani, hogy egy ilyen szerződés mennyiben ál! ossz-
