Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-26 / 329. szám

2 oldal __________ BÄCSMBGTE! IfAPLŐ ____________________1927. november 25 A vrsaci pénzhamisító banda tagjai a noviszadi törvényszék előtt Részvénytársasági alapon dolgoztak a pénzhamisítók — Beismerő vallomást tettek a vádlottak Szombaton hirdetik ki az Ítéletei Noviszadróf jelentik: A noviszadi tör­vényszék pénteken kezdte meg a vrsaci pénzhamisító banda bitnperének főtár­gyalását. Ez éy elején hamis százdiriárosokaí találtak több bánáti községben. A hami­sítványok olyan tökéletesek voltak, hogy szakértők is csak alapos vizsgálat után tudták a hamis bankjegyeket a valódiak­tól megkülönböztetni. A nyomozás, me­lyet egész Bánát rendőrsége folytatott, eredménnyel járt. Letartóztatták Schmich Mihály vrsaci gazdát, Schmich Vilmos géplakatost, Dics János gazdálkodót és Dalán Zánja kovini föklmivest, akik tag­jai voltak a pénzhamisító bandának. A iK'gy embert átadták a noviszadi ügyész­ségnek. A vrsaci bankjegynyomda A vádirat szerint Schmich Mihály, Schmich Vilmos, Dics János és Bálán Zárija, aki régebben pénzhamisításért büntetve volt, szövetkeztek hamis száz­­dinárosok gyártására és forgalombahoza­­talára. A pénzhamisítók 1923 márciusá­tól 1926 májusáig, amig el nem fogták őket, nagyobbmennyiségü hamis bank­jegyet gyártottak és mert az utánzatok a megtévesztésig hűek voltak, sikerült azokat forgalomba is hozni. A hatósá­gok csak három év után leplezték le a pénzhamisítókat, de ekkor már az egész országot elárasztották a vrsaci bank­jegy-műhelyből kikerült hamis százdiná­­rosokkal. A pénzhamisítók bevonták a bandába Crnja Pája, Bunda György, Mijatov Lázár kovini lakosokat, továbbá Gyofnparics Andrija és Terzin Miroljub béiskereki lakosokat, akik á hamis pénzt forgalomba hoztak. . 'finnek a bünpörhek fűtárgyalását elő­szói július 8-kára tűzte ki a; noviszadi törvényszék, de azon Pavloviés Brani­­' szláv államtigyész a tárgyalás elnapolá­sát indítványozta, hogy egyesített tár­gyaláson vonják felelősségre a pénzha­misítókat és bűntársaikat. A védők elle­nezték az elnapolást, ellenben a bíróság helytadott az ügyész indítványának és a tárgyalást elhalasztotta. Az uj főtár • gyalást péntekre tűzte ki a törvényszék. A tárgyaláson dr. Belajdzsics Vladimír törvényszéki elnök elnökölt. A tanács tagjai Pninovies Javán és Radnlovics Száva bíró voltak. A vádat Pavlovics Braniszláv állam ügyész képviselte. A vé­delmet Szekulics Milán képviseletében Skrebljin Iván. dr. Arsenijevics Dusán, dr. Lampel Béla, dr. Lemaics Jován, dr. Medakovics Dusán noviszadi és dr. Gyurics Nikola vrsaci ügyvédek lát­ták el. A tárgyalás A termet zsúfolásig megtöltötte a kö­zönség. ■ Dr. Belajdzsics elnök elsőnek Schmich Mihály elsőrendű vádlottat hallgatta ki. Schmich idősebb, egyszerű kinézésű ember, aki igen tehetetlenül viselkedik és védekezik. Elnök: Hallotta a vádat, bűnösnek lérzi-e magát? Vádlott: Kérem nagyot hallok. Az eluök ezután emeltebb hangon is­merteti véle a vádiratot és kérdi, hogy megértette-e? Vádlott: Igen. Csak kis mértékben ér­zem magam bűnösnek, mert a pénzhami­sításról nekem csak kevés tudomásom volt. A vádlott elmondja, hogy Sclnnich Vilmos, a másodrendű vádlott a fia. Diccsel, a bünper egyik vádlottjával még 1919-ben ismerkedett meg. Dics eljött hozzá a szőllőbe és azt mondotta: — Ha a Weisz élne, most nem kellene kukoricát kapálnom. Weiszt Vrsacon jól ismerik, mint hír­hedt pénzhamisítót. 1923-ban Dics az uccán megszólította a vádlottat és a lakására hívta. Ott Dics az mondta neki, hogyha valakinek olyan fia van, mint a vádlottnak, aki nly'iigyes rajzoló, akkor ezt a képességét ki kei! használni. Dics már előzőleg beszélt er­ről a fiatal Sehmichpl is, de az kijelen­tette. hogy csak akkor vállalkozik hami­sításra, ha apja ehhez hozzájárul. Dics felhívta, hogy lépjen érintkezésbe a fiá val és tárgyalja meg vele ajánlatát. Mint­hogy a vádlott anyagilag tönkrement, beleegyezett. Egy héttel utóbb Dics újból megsürgette az ügyet. Másnap az apa beszélt a fiával és elmondotta Diccsel való beszélgetését. Fia azt felelte, hogy le tud rajzolni százdinárost. Egy héttel Utóbb fia lerajzolt egy százdináros bank­jegyet, amelyet a vádlott megmutatott Dicsnek, akinek tetszett a rajz és azzal biztatta, hogy most már lesz bőven pénz. Dics 2000 dinárt adott neki. Fia tovább folytatta kísérleteit és cinkpléhre rajzolta a százdináros mintáját, de a rajz nem sikerült. Fia 1924-ben bevonult. Amikor visszajött. Dics felszólította, hogy engedje át neki a fiút, viszont vád­lott adósságait Dics kiegyenlíti. Dics utóbb egy követ hozott, amelybe egy ötvenkoronás régi bankjegy - rajza volt belevésve. A rajzot ki akarta csiszolni, de a kő eltörött. Fia később Becsbe uta­zott, ahol lemezeket és festékeket szer­zett be. 1925 novemberében 2000 darab százdináros volt készen, de még nem voltak teljesen sikerültek. Dics erre Ko­rínba utazott és ott beavatta az ügybe Bálán Záriját, mire Bálán Vrsacra jött és 50.000 dinárral betársult a pénzhami­sító cégbe, amely jgy részvénytársaság lett. , ■ . r: ... ■ Elmondja továbbá, hogy egy alkalom­mal Batárinak 3900 darab hamis száz­­áinárost adott át. de Bálán nem fizette ki érte a kialkudott vételárat. Közben összeveszett Diccsel is, aki erre bepe­relte. Ekkor jónak látta a gépeket eltün­tetni. A gépet lakásának agyág földjébe elásta. A hamisítók érdekes módon árulták el magukat. Fgy napon koldusasszony járt az elsőrendű vádlott, házában. Schmich nagylelkűen egy hamis százdinárost adott neki. A koldus vásárolni akart, de a boltosnak gyanús volt' a nagy pénz, alaposan szemügyre vette és felfedezte, hogy az hamis. Jelentést tett a rendőr­ségen, amely házkutatást tartott Schmich lakásán. Első alkalommal semmit se ta­láltak nála, de másodszor megtalálták a génét, mire letartóztatták. Schmich nyomorával védekezik. Hogy készült a hamis pénz? Délben megszakították a tárgyalást és délután három órakor folytatták. Fésű­nek Schmich Vilmost szólítja áz elnök. Az elsőrendű vádlott fia részletesen el­mondja a hamisítás technikai részét. (') volt a rajzoló. Az első sikertelenségek nem vették el a kedvét, mert nem a kap­zsiság. hanem a tudásvágy ösztökélte a munkára. A vádlott szakértelemmel me­séli, hogyan rajzolta le a bankjegy ké­vét é?; hogyan vitte át a rajzot cinlde­­mezro. A kóp'ák azonban rosszak vol­tak. Dics ekkor azt ajánlotta, hogy ülő­­gráf kőbe vésse a rajzot. Ez se volt jó. Terpentinnel, gummiarabikttmmal és viasszal kísérletezett, hogy a kép eredeti szint és és éles vonalazást kapjon. Spe­ciális vésővel uiból a kőbe karcolta a rajzot, soká javítgatta, finomította, egyengette. Ez a munka egy évig tar­tott, de mikor Dics megtekintette, azt mondta: nem jó és 5000 dinárt adott neki, hogy Becsben szerezze be a finom műszereket és géprészeket. Becsbe uta­zott és alkatrészeket vásárolt. A kísérle­teket tovább folytatta és arra törekedett, hogy a rajzot tisztává és minél élethiib­­bé tegye. Főpróbát is tartott, de a hami­sítványok nem tetszettek Dicsnek, aki újabb 13.000 dinárt adott és Bécsbe küld­te a mechanikust, hogy a bankóhamlsltó géphez szükséges finom alkatrészeket szerezze be. Mikor minden kellék együtt volt, megkezdték a százdinárosok elő­állítását. Az első sikerült példányok 1925 karácsony táján kerültek ki a gén­ből. Kétezer darab hamis százdinárost nyomtak, de Dicsnek még most sem tet­szettek a hamisítványok és az egészei elégették. Dics ekkor bevonta az üzletbe Balánt is, aki ötvenezer dinárral hozzá­járult a kísérletek további folytatásához. Bálán, mint szakértő, megtekintette a hamisitómüheiyt és újabb utasításokat adott. Kellékeket most Bepgradbau, a papirt pedig Vrsacon vásárolták’ Később Szmedercvóban is vásároltak alkatrésze­ket. Hosszú izgalomban töltött napok után végre elkészült négyezer darab százdináros bankjegy, amelyek tökélete­sen hasonlítottak az eredetiekre. Dics kétezer darabot vett magához, a több't apja, aki attól félt. hogy felfedezik a műhelyt, elégette. Később Dics összeve­szett apjával, mire beszüntették az üze­met, a lemezeket a kútba dobták, vagy összetörték. Az elnök megjegyzi, hogy másként vallott a rendőrségen, mire a vádlott azt mondja, hogy ez azért volt, mert verték. Elmondja, hogy a pénzt ő nem hozta forgalomba, ö csak gyártotta, hogy ap­ját szorult anyagi helyzetéből, megment­se és b- ......mbicióját kielégítse. A pénzhamisító bankigazgató Dics Jánost hallgatta ki ezután a bíró­ság, A nacionálé bemondása után. amely­ből kitűnik, hogy Dics a Szerb Hitelbank igazgatósági tagja volt és a politikai életben is vezetőszerepet játszott, 'el­mondta, hogy Schmich felkereste öt és kérte, hogy eszközöljön ki számára hu­szonötezer dinár kölcsönt. Izgalmas szembesítés Dics rendkívül cinikusan viselkedik, mindent tagad, a pénzhamisításról tudni sem akar. Az elnök elrendeli szembesí­tését Schmich Mihállyal és Schmich Vil­mossal. A szembesítés során izgalmas jelenetek játszódnak le. Schmich Vilmos szemébe mondja Dicsnek, hogy a máso-Etírkus Béla, a tehetséges szuboticai festőművész, nagyszabású triptichont fes­tett lován cárról és a négyszázéves Szubotieúról. A hatalmas, három részből álló olajfestmény középső kompozíciója .lován cár lovas alakját ábrázolja a szintén lovon iilő és urának parancsát hallgató Vrlics Szubotával, az előtér al­ján pedig az imakönyvet nyújtó Fábiá­­nus Litteratus baráttal A baloldali rész a négyszáz év előtti sík rónát, a! harma­dik rész pedig, jobbról a mai Szubotiea összefoglaló képét mutatja. Ezt a tör­téneti festményt a művész néhány hét alatt készítette el. Lenyűgöző erejű, pompás alkotás Far­kas Béla triptichonja. Romantikus kép­zelete, amelyet a harcos, legendás idők, embersorsok érdekeltek, tág teret kapott itt és technikájának különlegességet ad az epikai nagyvonalúságot átszövő, pa­zar, aprólékos ornamentikája. A pénteki napon Farkas Béla a kész dik váltót pénzhamisításra adta neki, mire Dics egyszerűen visszavágja: — Hazudik. Öreg ember vagyok és nyugodt a lelkiismeretem. Schmich: Ha fiatal is vagyok, nem hazudok senki kedvéért sem. Ma itt min­dennek tisztázódni kell. Dics a másik Schiijichcí való szembe­sítésekor is fölényes cinizmussal visel­kedik. Az elnök kérdésére azt is leta­gadja, hogy Schich Mihályt ismerte. Az elnök eredménytelennek jelenti ki a szembesítést és felolvassa Dicsnek a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. — Hetven botot kaptam, azért vallot­tam Így — vág közbe a vádlott. Öreg pénzhamisító Bálán Zarija vádlott kihallgatása kö­vetkezik. Elmondja, hogy huszonkét év­vel ezelőtt a 'temesvári törvényszék pénzhamisításért két évi börtönre iiétte. Nem érzi magát bűnösnek, inkább becsa­pottnak és kijátszottunk. Dicsnek adott ötvenezer dinárt a pénzhamisítás céljaira. Dics: Ez nem igaz. Bálán továbbiakban elmondja, hogy Vrsacon találkozott Diccsel, aki muta­tott neki hamisított szúzdinárosokat és elmesélte neki, hogy egy olyan emberre akadt, aki nagyszerűen ért a pénzhami­sításhoz. Schmich Mihály később vitt hozzá négyezer dinár értékű hamis pénzt, de mivelhogy nem volt velük meg­elégedve, 2000 dinárt elégetett, 2000 pe­­dik elásott. Az elnök: Miért nem égette el vala­mennyit? A vádlott: Akkor senki sem hitte vol­na el, hogy hamis pénzt csináltunk. Az elnök: Adott 50.000 dinár kölcsönt Dicsnek? A vádlott: Ha Qics esküt tesz rá, hogy nem adtam neki, akkor nem bá­nom, ha pénzem oda is veszik. Crnja Paje, akit a hamis pénzek for­­galombahozatalával vádolnak, elmondja, hogy ezer dinárért háromezer dinár ér­tékű hamis pénzt vett Dicstől. Dics megtörik Ekkor váratlanul föláll Dics és beje­lenti, hogy újabb vallomást akar tenni. — Az a . vallomás —. mondja; szem­­melláthatólag megtörve -- amit ma a tárgyaláson tettem, elejétől végig hazug­ság. Az az igaz, amit a két Schmich vallott és amit a rendőrség és a vizs­gálóbíró ur előtt mondottam. Bunda György, Mijat Lázár, Gyorn­­pavics Andrija és Terzin Milojub lényeg­telen vallomása után az elnök a tárgya­lást berekeszti és folytatását szombat délelőttre tűzi ki, amikor sor kerül a vád- és védőbeszédekre, továbbá az ítélet kihirdetésére is. Jován cár-festményt Munojlovics Dusán főispán utján felajánlotta őfelségének Alekszandar királynak. A főispán kijelen­tette, hogy a művészi ajándékról értesí­teni fogja a királyi udvart, a szuboticai művész kitűnő alkotása így a legfelsőbb helyen fog elismerésre találni. A fest­ményt vasárnap, a Jován cár szobor­­leleplezési ünnepségek alkalmával veszi át a festőtől Szuboticán a király képvi­selője.------------ — .....—BETMTIi ■■' -----------------­mjj»aiij»ia>3K»B«nM»inaagyBiaggr;a::r-.7 - vr.vrm -jit*vcw*io»iicswq»w< CSAK EGY ÉJSZAKÁRA príb'ija ki készüléketeket és MINDEN VÁGYA TELJESÜL Konr&th D. D. Subotica __________, 11584 Őfelségéitek ajánlotta fel Farkas Béla a Jován-cár triptichont \ i áiy k.p íse'oje vasárnap veszi át Szuboticán a nagy­szabású festményt

Next

/
Thumbnails
Contents