Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-25 / 328. szám

£2 OLDAL * ARA l*/a DIRAR PV9TM1M píáftftóTrgoToww BACSMEGYEI NAPLÓ Mimim J Jm' |>'11 n ww^ J i^Wi"1 ' h««i—whm XXVIII, évfolyam. Szubotica, 1827. PÉNTEK, november 25. 328. szám feleion: Kiadóhivatal 8—S8 Szerkesztőség 5—10, 8—52, 37a _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica ’'legíelemk mlndennao reggel. Gnnep után és hétfőn Is. Előfizetés? ár negyedévre 165 din. Zmal jovln trg. 3. (Minerva palota) A magyar szinhá? válsága Ä szombori magyar színészek nagy része háromheti sikerekben gazdag működés után, amely becsü­letére válik a magyar kultúrának, de jugoszláv nemzeti szempontból sem eshetik a legcsekélyebb mér­tékben sem kifogás alá, kénytelen volt elhagyni az országot és a Vaj­daság ma^ar népe — legalább egyelőre — egy szép illúzióval sze­gényebb. Örömmel és a megértés szellemé­nek diadalmas terjedésébe vetett hit­tel hirdettük a magyar szinjátszási engedély kibocsátása alkalmából, hogy jme leomlóban van az elfogult­ságnak az. a kínai fala, amely a faji többséget elrekeszti a kisebbségek jogos kulturális kívánságai elől. Csehszlovákiában és Romániában évek óta zavartalanul játszanak ma­gyar színtársulatok, míg mi a ma­gyar színházi kultúra , gyümölcseit csak a műkedvelők jóvoltából élvez­hettük. Ezt a hiányt volt hivatva pó­tolni a vajdasági magyar színtársu­lat létesitésére jogosító koncesszió, amelyet a kormány a magyarság hivatalos reprezentánsainak inter­venciója nélkül, pusztán a szombori radikális képviselők által támogatott magúiik'ezdeményezé^re miatt meg. Az elismerés lelkendező szavaival illettük a kormánynak azt a belátó liberalizmusát, amely a kérdés vá­ratlan megoldásában kifejezésre ju­tott. Voltak ugyan bizonyos zavaró jelenségek, amelyek miatt, kétségek merültek fel a jog gyakorlati érvé­nyesítésének lehetősége iránt és mi ezekre a szombori magyar színház kapunyitásakor rá is mutattunk. Ugyanakkor azonban azt a remé­nyünket is nyilvánítottuk, hogy az a spontán jóindulat, amely a ma­gyar sziniáts"'s engedélyezésé; su­­galta, • nem fog elzárkózni a még fennálló akadályok elhárítása elől sem. Fájdalmas csalódása a magyar kisebbségnek, hogy nem igy történt, illetve hogy a vajdasági radikális és demokrata képviselők, sőt e^ves mi­niszterek közbelépése ellenére sem sikerült visszavonatni a magyar szí­nészek kiutasítását- 'és ezzel azt a látszatot keltették, mintha a magyar színjátszás koncesszióidt csak íróit mrác színak szánták volna. Mindenki tudta és az illetékes té­nyezőknek számot kellett vetniük azzal, hogy a modern igényeknek me.-Telelő magyar színtársulat csak 1 öl földi erőkből szervezhető meg. / .■•■>!-: a faktorok tehát, akik az en­­jvedé yí kiadták, szükségkép arra az ölás.űntra helyezkedtek, hogy kül­­íöl-'i magyar színészek egy-egy sze­zon. :oz kötött szereplése nem lehet aggályos, hiszen a színház és annak tagjai nem vonhatják ki magukat a Uu.ósyuv;, ellenőrzése alól. A ma­gyar színigazgató a koncesszió bir­tokában és a szombori helyi ható­ságok hozzájárulásával megkezd­hette az előadásokat és ezt a körül­ményt a magyar kisebbségi közvé­lemény joggal fogta fel annak je­léül. hogy a színészek állampolgári hovatartozandósága nem lesz ok az együttes meglepetésszerü feloszla­tására. Tudvalevő, hogy a személy­zet szerződtetése, díszletek, ruhatár és könyvtár behozatala és a színhá­zi üzem megindítása nem csekély anyagi eszközöket köt le, amelyek mind kárbavesznek, ha mint derült égből a villám, lesújt a koncesszió lényegének ellentmondó tilalom. Ha voltak még skrupulusok, azokat tisz­tázni lehetet volna, még mielőtt egy sereg egzisztencia ahgazsálta volna magát az ügynek és még mielőtt a magyar kisebbség beidegződött vol­na arra, hogy végre van színháza. Minden pszichológiai alapja meg­volt ennél lógva annak a reménynek, hogy a magyar színház léte bizto­sítva van és annál keservesebben hat a magyar színészek zömének máról-holnapra bekövetkezett kiutas sitása. Meg kell állapítani, hogy a ma­gyarság mint nemzetiségi egység vagy politikai párt semmiféle lépést nem tett a jelenlegi magyar színház engedélyének kieszközlésére és csak akkor mozdult meg, amikor a már megadott jog megvalósítása körül nehézségek mutatkoztak. A magyar­ság épenséggel nem fokozza le a színház problémájának jelentőségét. Bukarestből jelentik: Alig temették el Ferdinánd királyt, Románia ismét nagy gyászban van. Csiitö. tckc-n reggel meghalt Bratianu Jonel miniszterelnök, aki évtizedeken keresztül miniszterelnö­ke, vagy posszibilis miuxzterelnökjelölt­­je volt a román királyságnak. Bukarest­ben reggel nyolc órakor a lapok külön kiadásaiból értesült a közönség Bratia­­mi haláláról. Romániában egyelőre még teljes a nyugalom, azonban nem lehet tudni, hogy a követ­kező órák mit hoznak magukkal. Bratianu betegsége és halála Bratianu miniszterelnök hétfő óta fe­küdt betegen. Múlt héten még teljesen friss és egészséges volt, több bizottsági ülésen is elnökölt és vasárnap még részt vett a Vöröskereszt palotájának felava­tásán. Amikor onnan hazament, erős fáj­dalmat érzett a torkában és hőmérsék­lete 38 fokra szökött. Az orvosok meg­állapították, hogy tüszös mandulalobban betegedett meg :és miután torka már gennyesedett, sür­gős operációra volt szükség. Kedden dél­de az egy év alatt lezajlott három választási kampány annyira abszor­beálta minden érdeklődését, hogy nem ért rá intenzive foglalkozni azokkal a kulturális feladatokkal, amelyek sikeres elvégzése egyéb­ként is sok tekintetben a parlamenti, községi és tartományi képviselet mi­nőségétől és mérvétől függ. A ma­gyarság közéleti tényezőinek bevo­nása nélkül indult meg az országos választások alatt egy akció a ma­gyar szinházi koncesszió elnyeré­séért és ha ilyen módon a meghiú­sulása nem is lett volna a magyar­ság sérelme, a már megkezdett ma­gyar színjátszás szétzilálása olyan okok alapján, amelyek az indulás­nál is megvoltak, nem lehet közöm­bös senki előtt, aki a magyar kisebb­ségi kultúra szabadságát a szivén, viseli. Megnyugtató, hogy ebben a kér­désben a vajdasági radikális és de­mokrata képviselők, továbbá Marin­­kovics Voja dr. külügyminiszter, Sztankovics Szvetozár földmivelés­­iigyi miniszter és Kumanudi Koszta dr. közoktatásügyi miniszter is a magyar kisebbség oldalán állanak. Marinkovics erre vonatkozólag nyi­előtt az orvosok műtét utján eltávolítot­ták a mandulákat és ekkor állapota pil­lanatnyilag javult is. Kedden délután azonban Bratianu váratlanul deliriumos rohamba esett, eszméletét vesztette, fulladási rohamok támadták meg és né­melykor megszűnt a lélekzetvétele. A miniszterelnököt állandóan hat orvos kezelte, akik még ekkor sem vesztették el a reményt, újabb operációt hajtottak végre a miniszterelnökön és mesterséges légzöcsővet helyeztek el a torkában. A műtét után könnyebbülés állt be, de az operációt követő vérvizsgálat sztrep­­tokokkuszok jelenlétét állapították meg, mire Bukarest valamennyi kiváló sebé­szét Bratianu betegágyához hívták és az orvosi konzílium megállapította, hogy a miniszterelnök állapota reménytelen. Szerdán már Bratianu egész nap deliritimbfm volt és ha fel is ébredt, már képtelen volt beszélni. Ezért Bratianu Írásban közölte mondani valóit környezetevei és család­jának azt üzente, hogy legyenek nyu­godtak. mert meg fog gyógyulni Szerda délelőtt a kormány tagjai és Bratianu hozzátartozói látogatták meg a nagybeteg miniszterelnököt, este pedig a régenstanács tagjai: Miklós herceg, Miron patriárcha és Buzdugán, a legfej­latkozatot is tett, ami arra enged következtetni, hogy a kérdés nem­zetközi vonatkozásai is bizonyos fi­gyelemben részesülnek. Ha Colban, a Népszövetség mellett működő ki­sebbségi liga titkára, a névvegyelem­­zés megszüntetéséről azt mondotta, hogy az megbecsülést szerez az ál­lamnak, akkor talán ehhez hasonló megitélés alá tartozik a magyar szí­nészet engedélyezése is és Marinko­vics valószínűleg ezért is helyez súlyt az elv és a gyakorlat közt lé­vő szakadék áthidalására. De nem is szükséges az ügyet ilyen széles perspektívába állítani, hanem a bel­politikai viszonyok és pártérdekek keretei között maradva is bízvást utalhatunk arra, hogy az a célszerű­ségi megfontolás, amely a magyar­ság és a radikálisok szoros együtt­működésére vezetett, az önként en­gedélyezett magyar színjátszással szemben is objektivitást és méltá­nyosságot igényel. Bízunk benne, hogy azok, akik a színház jogawal ajándékozták meg a magyarságot, rövidesen kiköszö­rülik a csorbát, ami ezen a jogon tizennyolc magyar színész kiutasí­tásával esett. több törvényszék elnöke jelentek meg Bratianu betegágyánál, mig az özvegy királyné levélben érdeklődött Bratianu állapota iránt. A miniszterelnök fiát, Bratianu György képviselőt, aki Jassy­­ban tartózkodott táviratilag hívták haza apja betegágyához és Bratianu György éjféltájban meg is érkezett Bukarestbe. Minthogy a miniszterelnök betegsége mind súlyosabbra fordult, a kormány tagjai állandóan Bratianu betegágyánál tartózkodtak és a király szárnysegédei is állandóan készenlétben voltak. Hajnali két órakor minden remény el­veszett. A lélekzetvételt az orvosok már csak oxigéntömlők segítségéve tudták fenntartani. Reggel fél hatkor kezdődött a ha­láltusa és 6 óra 45 perckor Bratianu meghalt. A miniszterenök betegségéhez hozzájá­rult az az izgalom is, amelyet Bratianu a legutóbbi hetekben a Károly-kérdésscl kapcsolatban kiállott. Már betegen foly­tatta a Károly volt trónörökös elleni harcot és a nagy izgalom elmérge;'tet­te a kórt, mely végül is legyőzte. Három operáció — fertőzéssel Bratianu utolsó óráiról bei. tzö leg­újabb jelentések szenzációsan érdekesek. Braiiaira román miniszter­elnök meghalt Hal rá' gennyes torokgyulladás következtében beállt vérmér­gezés t: kozta — A régensianáes átmenetileg Bratianu Vintíila pénzügyminisztert bízta meg a miniszterelnöki teendők ellátá­sával — Az ujj kormány felhívta az ellenzéket, bogy ne kísérle­tezzék K';t©Sv volt trónörökös visszakozásával — Bratianut vasárnap te-netik — Egyelőre nyugalom van, de a helyzet fenyegető Romániában Valószínűleg koalíciós kibontakozást kormány alakul Romániában

Next

/
Thumbnails
Contents