Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-03 / 306. szám

12. oldal , Mcsmegyei naplö 1927 november 3. Fizetésképtelen lett a zsombolyai Re­íorm-malom. Temesvárról jelentik: Bot­rányos körülmények között, a kisebb hi­telezők valóságos ostroma alatt, nyilvá­nosságra hozta fizetésképtelenségét a zsombolyai Reform-malom, amely széles­körű tevékenységet fejtett ki és messze­menő hiteleket élvezett. A malomválla­­fat legnagyobb hitelezője egy temesvári pénzintézet, amelynek tizenhatmillió lej­jel tartozik, ezenkívül a malom tartozá­sa a gazdáknak ötmillió lej, egy külföl­di pénzcsoportnak pedig ötvenezer dol­lár. A vállalat összeomlását Szerencsét­len spekulációk és kölcsönök ’után fize­tett magas kamatok okozták, KINTORNA Vadász (a barátidhoz): Figyelj csak, célba veszem ezt a nyulat, majd oda­kerül a konyhámba... A barát (utánakiáltja a nyúlnak, aki fesztelenül tovalejtett): Bene Sudafevi­­csa-ulica 128. I .emelet 6. a cim! * ' Szigorlat a kommunista akadémián. — Mit tud Marx Károlyról? — Marx Károly született Németor­szágban, élt Angliában, Oroszországban fedig eltemették. Két hi.tsorsos beszélget: — Te, Jakab, mikor íürödtél utódára? — Utoljára? Utoljáta a hóban füröd­­íem. — Meg vagy te bolondulva? Miért a kőbán? — Tavaly augusztus hóban. Kekkné és Qoldné egy kupéban utaz­nak és parázs harc tör ki köztük afö­lött, hogy kinyissák-e az ablakot, vagy csukva hagyják? Előkerül a kalauz is, akinek azt mond­ja Kekkné: — Meghalok, ha az ablak nyitva lesz. Goidné se hagyja magát ás igy har­sog: — Meghalok, ha az ablak csukva marad. A kalauz zavarban van, nem tudja, hogy szolgáltasson igazságot, mire megszólal egy ur a kupé másik sarká­ból: — Kalauz ur, először nyissa ki az ab­lakot, akkor meghal a Kekkné-, azután csukja be az ablakot, akkor meghal a Goidné és rögtön rend lesz. TŐZSDE SS J5S Zürich, nov. 2. (Zárlat.) Beograd 9.13, Páris 20.355, London 25.2525, Newyork 518.76, Brüsszel 72.25, Mlánó 28.335, Am­szterdam 208.90, 3erlin 123,84, Becs 73.225, Szófia 3.745, Prága 15.365, Var­só 58.20, Budapest 90.725, Bukarest 3.19. Zagreb, nov. 2. (Zárlat.) London 276.25—277.05, Newyork 66.64—66.84, Genf 1094—1097, Milánó 309.67—311.67, Berlin 1355.50—1358.50, Bécs 800—803, Prága 168—168.80. Szombori terménytőzsde, nov. 2. Bú­za bácskai vasút 287.50—292.50, rozs bácskai vasút 71—72 kilós 285—290, zab bácskai vasút 210—212.50, árpa takar­­mányi 61—62 kilós ?!('—2'..'. árpa. ta­­karmányi 63—64 kilós 230—235, tavaszi 65—66 kilós 260—265, tenger: bácskai vasút 210—212.50, bácskai 202.50—207.50, bab fehér nem válogatott 325—330, fe­liér válogatott ■ 360—365, liszt: Ögg 410 —430, Og 410—430, kettes 390-410, ötös 360—380, hatos. 310—330,. hetes 250 —260, nyolcas l90—Í00, korpa finom 170—175! , irányzat: tengerinél állandó, többi változatlan. FwáhlŐMr 9430 va­gon. Noviszadi terménytőzsde, nov. 2. Bú­za bácskai 78—79 kilós 2 százalékos 287.50—253.50, bánáti 78—79 kilós 2 szá­zalékos 285—287.50, szerémi 78—79 ki­lós 2 százalékos 287.50—292.50, rozs bácskai 72 kilós 2 százalékos 280—290, árpa bácskai 65—66 kilós 245—2.50, bácskai 68—69 kilós 265—270, szerémi 65—66 kilós 245—250, macedóniai ori­ginal 203, zab bácskai 220—222.50, bá­náti 215—217.50, szerémi 220, szlavóniai 220—222.50, tengeri bácskai uj gar. mi­nőség 210—212.50, bácskai uj XII. I. 175—180, bácskai uj III. IV. 197.50—200, bácskai fehér 2—3 százalékos I. H. 217.50 —222.50, bánáti 210—212.50, bánáti uj XII. I. 197.50—200, szerémi 210—212.50, szerémi uj gar. minőség 175—180, sze­rémi uj XII. I. 197.50—200, szerémi szá­rított 20C—207.50, bab bácskai fehér uj 2—3 százalékos 370—380, szerémi fe­hér uj 2—3 százalékos 370—380, bácskai uj válogatott fehér 380—390, bácskai fehér régi 3 százalékos 350—355, lisztek: Ög bácskai 415—425, kettes bácskai 395 —405, ötös bácskai 370—380, hatos bácskai 315—325, hetes bácskai 260—270, nyolcas bácskai 200—205, korpa juta­zsákokban. Budapesti gabonatőzsde, nov. 2. A ga­bonatőzsde irányzata lanyhább. A határ­időpiacon a búza 12—18, a rozs 16 fil­lérrel Olcsóbbodott a készárupiacon csak a búza ára esett 5 fillérrel. Hivatalös árfolyamok pengő-értékben a határidő­­piacon: Búza márciusra 31.94—32, zár­lat 31.94—31.96, májusra 32.08—32.22, zárlat 32.16—32.18, rozs márciusra 30— 30.06, zárlat 30.04—30.06, tengeri május­ra 24.90, zárlat 24.90—24.92. A készáru­piacon: Búza 30—30.95, rozs 27.75—28.20, zab 23.50—24.50. korpa 17.25—17.50, sör­árpa 26—31, köles 23—24, tengeri 24.25 —24.50, repce 43—44. Budapesti értéktőzsde, nov. 2. Ma­gyar Hitel 88, Osztrák Hitel 55, Keres­kedelmi Bank 125.5, Magyar Cukor 724.5, Georgia 17.3, Rimamurányi 126.4, Salgó 75.3, Kőszén 709. Bródi Vagon 257.5, BeoórJnl Cement 2.6, Nasici 181, Ganz Danab'us 184, Ganz Villamos 178.5, Athenenm,. 3Q.. Nova SP.5, Lepnie, .26, Pesti Hazai 233. Irányzat: tartott: , „3 'Vti ----— VŠ átállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a kövétkező: Duna: Bezdán 176 Az álmatlanság az egész­ség és rz életerő legnagyobb ellensége. Az álma lanság oka, hogy az idegek oly időben j működnek, amikor pihenniük ; kellene. 1 Ha nyugodt, egészséges alvást akar magárak biztosí­tani,1 lefekvés e őtt rendszere­sen eoy csésze az, amit Önnek innia kell. Az 0/cmai.ir,e megnyug­tatja a fáradt idegeket, erősiti és megújítja az agy és a test sejtszöveíeit és másnapra uj energ(át Ürmei. Kapható ra'nden g , dgyszertárbaa, d:o­­; eriábau és a >obb cs raegeker skedé­­sckbsn a Vöve'kező árakon: 100 % a mm Dir. 18-50, 250 gramm Die. 362S és 51? gramm Dir. 6l‘?5 Kérjen erre a lapra való hivatf.:ozá;sal injrysrimintá-: az aland cégtől D A. Wander D.D. Zagreb (+10), Apatin 231 (—1), Yakovár 183 (0), Pahmka 172 (0), Novisznd 177 (0), Zetnutr 192 (—12), PancsevóglSO; (?-12). Orsóvá 257 (—13). Dráva: Oszt jók 90 (—4). Száva: Mitrovica 298 (—23), Beo­grad 140 (—14). Tisza: Szenta-92 (—14), Becscj 60 (—10), Ti tel 195 (—5). REGÉNY «—»8— LÁNGNYELV llHmvsvaz - v.­­:w Éhedre Ttagrafec 1ATA: 3AX ROHMER — Lehet, hogy igaza van önnek, lehet az is, hogy téved. De altiig az ön tevékenysége ebben a hájban Sir Charles halálával megszűnt, az enyém most kez­dődik. Bizhatom abban, hogy Abingdon kisasszony visszaérkezésétől értésiteni fog? Súlyt helyezek ar­ra, hogy beszéljek vele és szeretném, ha ön nem Csak mint kriminalistát, hanem mint apjának barátját mu­tatna be. — Ha össze tudom hozni önöket, nagyon szíve­sen megteszem. Ha Abingdon halálát tényleg titok fe­di, akkor azt hiszem ön a megfelelő ember arra, hogy ezt a titkot megfejtse. Mégis higyje ei nekem, a szive ölte meg. Valamikor napszurás érte Indiában. Ki tud­ja? Az a gondolat, hogy őt vagy leányát veszedelem fenyegeti talán ettől... Az orvos sokatmondón ütött a homlokára. — Hosszú évek óta tartó ismeretségük során ész­revette valaha, hogy üldözési mániában vagy hason­lóban szenvedett? — Azt nem. De valakinél, akit egyszer napszurás ért, minden következhet... — No, viszontlátásra, doktor ur! — mondotta Harley. —• Jó estét! Kis barna bőstáskával távozott, amit Ber.sontól kért kölcsön. A titokzatos telefon-hivás kérdését és sok egyebet is tisztázni kellett még. Harley felnézett a Sötét égboltra. Egy fekete felhő szállt lassah Sir Abingdon háza fölött. A detektív szimbólumát látta benne annak a veszedelemnek, amely Sir Charles éle­tét nyugtalanította és amely most feléje közeledett, II. Nicol Brinn Ugyanaznap este kilenc órakor egy férfi hatalmas ablak előtt állt, amely a Piccadilly-re és a Green-park­­ra nézett. A szoba, amelyben ez az ablak volt, London legrendkivülibb és legfeltűnőbb látványosságai közé tartozott volna, ha hozzáférhető lett volna a nyilvá­nosság számára. De lakójának csak legbizalmasabb barátai ismerték és -miután nagyon megválogatta a barátait, eddig csak nagyon kevés szerencsés kivá­lasztott látta ezt a csodálatos szobát. Az ablaknál álló férfi egy autót figyelt, amely a Cirkusz felöl jött és a kapu előtt megállt. Miután Ni­col Brinnt csak a rendkívüli dolgok érdekelték, fel kellett tételezni, hogy az érkező személyében valami rendkívüli .és szokatlan volt. A férfi a sötét ablakttiélvédésből, a nehéz bár- Sortyíiiggönyök mögül visszajött a szóba jól megvilágí­tott részébe. Karcsú férfi volt, simára fésült, fényes fekete hajjal, halvány arcszinnel és sas-profillal. Egy hoszstt szivar kihívóan füstölt bál szájszegletében. A kezeit összekulcsolta a hátán és nagy, közömbös sze­meivel elgondolkozva nézett az ajtóra. Szmoking volt rajta, amely olyan szűknek látszott, hogy az ember azt várta minden pillanatban, hogy az öltöny varrásai szétszakadnak. Hogy ezt a katasztrófát még siettesse, kabátját begombolva viselte. Kopogtak és egy inas jött be. Kifogástalanul volt öltözve és. haja simára fésülve simult homlokára. A tekinteté éppolyan kifejezéstelen volt, mint gazdájáé. Kis tálcán névjegyet hozott be. — Jöhet! — mondta Nicol Brinn, elolvasva a név­jegyet. Az inas kiment és a következő percben már jelen­tette: — Paul Harley ur! Az ajtó becsukódott és Paul Harley Szemben állt Nicol Brinnel. A kettőjük közti ellentét minden pszicho­lógust lebilincselt volna. -Harley élénkségében volt va­lami hangsúlyozottan angol, Brinn ellenben kifejezetten amerikai típus Völt. Mégis stoikus álarca és a kettőjük tekintetének minden különbözősége ellenére is, volt valami hasonlóság köztük: Mindketten a tett emberei voltak. Egy mindent felölelő tekintet után — amellyel a jó megfigyelő szinte lefotografálta azt, amit látott — Harley közelebb lépett. — Brinn ur, miután még sohasem volt szerencsém önhöz, nagyon kedves volt, hogy várt rám. Remélem, hogy telefonüzenetem nem zavarta meg a terveit. Nicol Britin anélkül, högy megmozdult volna, vagy hogy arcának egyetlen vonása változott volna, kinyúj­totta izmos kezét és egy atléta erejével szorította meg Harley jobbját. — Nem volt semmiféle programmom — moiicfotta monoton hangon. — Borzasztóan, unatkozom. Foglal­jon helyet. Keverek önnek egy cocktailt. A gyakorlott mixer boszorkányos ügyességével fogott hozzá' ehhez a munkához, Harley figyelte. Az ujjaival idegesen dobolt köz­ben a szék támláján. — Misszióm sikerére! — mondotta és ivott. Különös toaszí volt, de Brinn Csak bólintott és nyugodtan szürcsölte az italt. A detektív érdeklődve nézeti körül a különös berendezésű szobában, amelyről már gyakran hallott és amelynek a szemléletébe még sohasem unt bele egyetlen látogató sem. Ebben a szobában a legrégibb civilizáció a leg­modernebb kultúrával találkozott. Itt /léhány hófehér alaskai hermelin, odébb egy pár fekete mandzsuriai leopárd tűnt fel. Amott egy hatalmas tigris üvegszemei villogtak, a szoba túlsó végében pedig egy jegesmedve tátogatta hatalmas száját. Egy állványon görög vázák és aranyból készült halotti maszkok álltak drága ve­lencei serlegek mellett. Odébb egy szárkofázs foglalt helyet művészi relieffel, amelyet Askalonban találtak és amely Derkeíó istennő korából egy egyiptomi her­cegnő múmiáját foglalta magában a tizenharmadik dinasztia idejéből. A kőkorszakból származó kőből fa­ragott nyilak mellett középkori lándzsák és a legmo­dernebb fegyverek foglaltak helyet. Elefántcsontok, mexikói tátgyak és egy elefántcsontból való kereszt, amely valamikor Tofgnemado tulajdona volt. Emberi hajból font borneói gyékény bevert egy egész rendkí­vüli szőnyeg mellett, amelyet Ispahanban szőttek mek­­kai szőnyegmotivumok alapján. —• Ha nem csalódom — kezdte Brinn a beszél­getést — ön valami kényes természetű ügyről akar, velem beszélni. Harley egy régi ébenfa-dobozból, amelyet az ame­rikai feléje nyújtott, cigarettát vfett ki. — Úgy van. De miből gondolta ezt? — Látni az ön külsején. Tehát... üldözik önt... Tudják, hogy ön most itt van! Harley elörehajolt és nyomatékosan mondotta: — Tudom, hogy üldöznek és az az érzésem, hog? egész pályámnak legsúlyosabb problémájával állok szemben.’ Ért engem? (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents